Nyelvtudományi Közlemények 3. kötet (1864)

Értekezések - Vass József: Adalékok a magyar nyelvjárás-tanhoz. II. közlemény: Pótléksorok a háromszéki nyelvjáráshoz. 1

ADALÉKOK A MAGYAR NYELVJÁRÁS-TANHOZ. 9 tehát a száműzés; afa' számkivül-hagyásával" ? —- Végül, nem árt itt azt is megemlíteni, hogy a k ü v ü 1, akár álljon ragozott, akár ragozatlan név után , néha rövidített alakban (k ü 1) tűnik fel, s hozzá, miként a nélkül névutóhoz, t mássalhangzó járul, mint : nélkiilt, azon kült. 9. Ha a háromszéki ember egy mondatban több fogalmat, mint állitmányi névszót, akar igenlöleg kifejezni, rendesen csak egyet említ, s az elhallgatott többi fogalom pótlásául névleges kérdő névmást vagy kérdő határozót tesz a kifejezett állitmányi névszó után s azzal egyezőleg ragozza, a mikor ez rendesen e szókat képviseli : egyéb , egyebüvé, egyebütt, valamerre ; pl. vettem könyvet mit; gyümölcscsel mi-affélével kinálkodik (a mi-afféle előtti szó rag nélkül is dívik, mint: gyümölcs s mi-affélével, miként ezt fennebb , 2. §. I. e) alatt megjegyeztük); délutánonként mikor eljár hezzánk és; erdőre hova, fáét miét járó szekér • elindultak a hid felé merre; a bagoly odvakban hol tartózkodik stb. E mondatszerkesztési sajátság általában a magyar köznép nyelvének egyik, a deréknyelvtöl elütő vonása. 10. Tünedeznek fel a háromszéki nyelvjárásban ilyetén szóvonzati változatok ; méltó hezza valami v. méltó ö valamire; valakit valamire v. valamit valakire büntetni; körülszéd főkötöt pántikával v. pántikát főkötőn; engesztel ellenséget v. engesztelődik vélle ; bétőtötte az esztendőt v. reá tött az esztendő v. kitött az esztendeje; bír valamit v. valamivel; rándít valamit v. valamin ; minden dolgunk felakad v. minden dolgunkkal felakadunk; értetni valamit valamihez v. valamivel valamit; kezd valamit v. valamihez; ver belé szeget v. megveri szeggel; hivatalt esd v. hivatalra esdik v. esdődik; a marad v. annak marad; kérd valakitől valamit v. valakit valamiről v. valami felől v. valami aránt; érti v. ért hezza; hord reá valamit v. meghordja valamivel; mit ér a nekem v. mit érek én ával; viz lett abból v. vize lett az; megpihen v. kipiheni magát v. pihentet; kénál valakit valamivel v. valakinek valamit; ideje van valaminek v. idein van valami; ki mire való v. melyik mire való; mennyi s mi volt ott látni v. mennyit s mit volt ott látni; tisztán az az oka, a miét jöttünk v. tisztán abból az okból jöttünk, v. azon az okon v. az ok aránt; nem ember, Isten az, ki rejta segíthet"v. csak Isten segíthet rejta, nem ember; kiáll vége valaminek v. kjáll végivel valami; megkívánta v. reá kívánkozott; ezt teszem azt teszem v.