Nyelvtudományi Közlemények 3. kötet (1864)

Értekezések - Budenz József: A magyar el igekötőről 73

A MAGYAR EL IGEKÖTÖRŐL. 79 mas mozgási (vagy mozdítási) igefogalom hozzáértetik, a melyhez értelem szerint az igekötö ragad. Ilyenek a födési, takarási igék a be igekötö mellett, p. o. befödni = födéssel betenni, bent-levövé tenni, mintegy: födéssel belezni ; ilyenek a perfectiós meg-es igék, a NyK. II, 181. lapon adott magyarázat szerint, p. o. megfonni a sok kendert = fonással „megézni", azaz hátmegé tenni = véghez vinni fonását. Szintilyen eZ-es igék is találkoznak, melyeknek egyszerű igéje ekképen praegnanter vétetik; p. o. elinni (bort, v. pénzét), azaz : ivással elkölteni, vagy szorosabban magyarázva : ivással eltenni, vagy mintegy: ivással „élezni", azaz „eZségbe" tenni, amiben az „eZségbe" már annyit jelent, mint „a többé nem jelenlevöségbe." V. ö. elalkuszik (valamit az árából, = alku vassal „élez", elvon), elmos (wegwaschen, mosva eltávolít), eltékozol, elpazarol, elpipáz (dohányt), elkártyáz (pénzt) stb. Fölemlíthető itt az elállani utat is, a mi nyilván a. m. rajta állásával az utat hozzáférhetetlenné tenni, mintegy eltenni az utat, mintha nem is volna (németül: einem den weg vertreten v. abschneiden) ; az egyszerű ige is praegnanter használva (valakinek útját állani) = rajta állással elfoglalni, im wege stehen, sich in den weg stellen, in den weg treten. A járhatás elvevése tehát határozottabban van kifejezve az út elállásában. 2.) Az el igekötö, a mint fentebb mondtam, sajátképen az előre való irányt fejezi ki, s maga mellé mozgási (vagy mozdítási) igét kíván. Mozgási igefogalom rejlik pedig azon igékben is, melyek valamivé levélt, válást vagy tartamában haladó cselekvést jelentenek, p. o. gyöngül, vörösödik, terjed, olvad, romlik. Ilyenek mellett az el, sajátképeni jelentésénél fogva, azt fejezi ki, hogy az igecselekvés a maga tartamában, mely mintegy mozgásának pályája, elébb halad, a mi egyszersmind annak belső intensio szerinti növekvését, vagy végczéljához való közeledését érteti meg velünk, p. o. elgyöngül (= mind gyengébb lesz), elvörösödik (NSz. rendkívüli vörös szín futja el; itt magában az e/í/wí-ban hasonnemü eí-van; mondhatjuk tehát inkább így : vörösödése kezd lenni s egyszersmind mind nagyobb lesz), elterjed (NSz. nagyobb-nagyobb = mind nagyobb tért foglal el), elolvad (jég, hó — fokonkénti haladó intensioval olvad, s az olvadás végczéljához , a folyékony állapothoz közeledik) , elromlik (NSz. rommá válik — de ezt már a romlik is jelenti, azért hozzá kell tenni, hogy : mind jobban romlik, és a használhatatlansághoz közeledik). Mit jelent tulajdonképen ilyen el-es igékben az el, leg-