Nyelvtudományi Közlemények 3. kötet (1864)

Értekezések - Vass József: Adalékok a magyar nyelvjárás-tanhoz. II. közlemény: Pótléksorok a háromszéki nyelvjáráshoz. 1

ADALÉKOK A MAGYAR NYELVJÁKÁS-TANHOZ. 7 rul, mint : addsza v. addsza^, jÖszteg, jöjjszeg, néha : jövelszegi; esoaetleg v. esmett (ismét) ; küsde<jr, küsdég v. küsded; napontag, na­ponkint ; osztáncy (a karancsvidéki palóczok nyelvén, Nógrád­megyében : osztangat), osztán, aztán, azután; úgyde*/, úgy de stb. c) A foglaló-mód -ál, -él, ragja többnyire elmarad, mint : ér­kezz, érkezzél; álmodj, álmodjál; imádkozzál helyett: imádkozz stb.; de : egyél, igyál, nyugugyál.v. nyugugy, haragugyál v. haragugy, lak­jál v. lakj (pl. jól étellel). — Azon észrevétellel kíséri e tájszólási nyelvsajátságot a gyűjtő, hogy „az -ál, -él ragkifejlés, kiépülés, va­lamint a határozott tárgyú -jad, -jed is, mi összevonva hatályosbítja a parancsolást, pl. add, üsd, vidd stb. nyomosabb, mint: addjad, üs­sed, vigyed stb. A háromszéki nyelvjárásban foglalólagis jár az ösz­szevont, pl. ha el ne hadd vala, e helyett : ha el nem hagyod vala; akárhogy tedd, még és e helyett : akárhogy teszed, még és. ... 3. §. Képzési, összetételi és sző füzesi sajátságok. 1. A kicsid, könnyid, (könnyűd), rövid, szelíd, a kicsinezö je­lentésíi d (-ad, -od, -ed, -öd) képzőt újra (per pleonasmum) fölvehe­tik, mint : kicsided, könnyided, rövided, szelíded. —• Felveszi e kép­zőt a középfok is, az -abb, -ebb fokrag előtt v. után, mint: szelídedebb v. szelídebbed s így tovább ; mi azonban inkább csak a rövid meg könnyid szókkal történik; de más melléknevekkel illőbb- s könnyeb­ben jár meg, pl. a könnyű alakkal : könnyebbed v. könnyedebb ; így : gyengébbed v. gyengédebb ; hosszudabb v. hosszabbad ; lassudabb v. las­sabbad ; kerekdedebb v. kerekebbed. A jobbad, küssebbed, nagyobbad, többed s minden egytagú középfokú alakokhoz csak végül függed a kicsinezö jelentésű d képző. — Az -acs, -ecs és -ka, -ke képzőkből összeolvadt -acska, -ecske kicsinezö jelentésű képző előtt rendesen a fokrag után helyezkedik, mint : könnyebbecske, nem : könnyecskébb v. könnyücskébb. De némely -ka, -ke képzővel alkotott szók, mint: hosszú, vékony stb. hosszűka, vékonyka stb. a középfok-ragnak mind előtte, mind utána megtűrik a nevezett (-ka, -ke) képzőt, pl. hosszu­kóbb v. hosszabbka; vékonykább v. vékonyabbka. 2. A kész szó, más névszó elébe helyezkedve, ennek állapotr iát nyomositólag fejezi ki, mint : kész koldus, azaz : valódi, igazi koldus: kész verekedő, elszánt, elhatározott a verekedésre ; kész jizetö,

Next

/
Thumbnails
Contents