Nyelvtudományi Közlemények 3. kötet (1864)

Értekezések - Ballagi Mór: Tanulmányok a magyar bibliafordítások körül. - 38

A MAGYAR BIBLIAFORDÍTÁSOK. 69 21. v. E vers magyarításában a régi fordítások mind egyezők, csak a Bloch-Ballagiféle egészen eltérő , s azon alapszik, hogy az újabb magyarázók legtöbbjeivel a masoreticus hangoztatástól eltéröleg íiS^K tölgyfá-t olvas. 1840-ben kijött bibliai müvemben erre nézve e nyilatkozat olvasható : „E vers fordításában a Septuagintát követtem: először, mivel e fordítás szerint a kép egységet és költői szépséget nyer; másodszor : mivel a kép egészen héber modorban van (1. Zsolt. 1. f. 3. v. 92. f. 13. v.) és harmadszor : mivel igen illik Naftali későbbi viszonyaira. Naftali számos, népes és így messze terjedő nemzetség (1. Num. 1. 41. v.) és Libanon bérczei között elnyúló tartománya felette erdős vala." 22. v. E nehéz értelmű vers magyarítása Heltainak sem sikerült ugyan, és különösen az utolsó súr szónak birodalommal fordítása épen megfoghatatlan: de még is remeknek mondható a Károlyi fordításához képest; mely az érthetetlenséggel egybekapcsolt ízetlenségnek valóságos non plus ultrája. Avagy képzelhetö-e ily költészeti beszéd : „ Jósef olyan, mint a termő ág, mint a forrásviz mellett termő ág, sőt mint két ágak (ennek az eredetiben semmi nyoma), melyeknek mindenike a kőfalnak magasságát felhaladja." — Semmi sem tüntethetné ki jobban c magyarításnak helytelenségét, mint ha azzal a Komáromyféle ép oly hü mint találó fordítást vetjük össze. Bloch-Ballagi Komáromyval egy nyomon járva így fordít : „Termékeny hajtás Josef, termékeny hajtás forrás mellett; ágazati felnyúlnak a kőfalra." A Vulgata \ty szót szem értelmében vette, úgy hogy £JT^£ volna szemre való, innen Káldinál : ékes tekintetű. 23. v. A kéziratbeli Káldiban helyesebb: háborgattatlak ö vele" mint a nyomtatásbeliben : feddődtek"1

a Vulgatának „jurgati" kifejezésére. 24. v. Fentebb már kimondtam volt, hogy Károlyi a biblia magyarításában nem használta a héber eredetit, hanem másodrendű forrásokat követett és különösen latin fordítások után indult; ki ezt nem eléggé bebizonyított állításnak, tán puszta ráfogásnak nézné, vegye figyelembe, e versben az annakokáért kifejezést, mely megfogható , ha pusztán Tremelliust tartva szem előtt, e mondatban : „unde fűit pastor et lapis Israelis," az unde szót ez értelemben vette, hogy xnnak okáért; de a héber Dtóo ezt soha sem teszi, hanem mindig csak helyt jelentő értelemben használtatik. A kéziratbeli