Nyelvtudományi Közlemények 3. kötet (1864)

Értekezések - Ballagi Mór: Tanulmányok a magyar bibliafordítások körül. - 38

66 BALLAGI MÓR. lemben fordították minálunk e verset Heltai és később Komáromy. Geleji Katona István az 1649-ben megjelent „Váltság titka" czímü munkájában 46. 1. szóról szóra épen úgy fordít mint az angol Í Nem távozik el a Judától a királyi pálcza és a törvénytevő az ö lábaitól, mígnem eljövend a Siloh és ő hozzá lészen a népeknek gyülekezések"; ellenben Károlyi itt is inkább magyarázást mint magyarítást ád, s nem azt mondja, a mit az eredeti jelent, hanem mi arról az ő értelme; sem birodalom nincs az eredetiben sem maradék, sem Messiás, hanem az első kettőnél azoknak képes kifejezései, az utolsónál a számtalan értelmezéseket nyert Silöh szó. — Hasonló szellemben magyarázva fordította már elébb e verset Melius Péter 1563-ban kijött válogatott predicatióiban 32. 1. „A királyi istáp a Judának nemzeteitől, és a bíró és törvénytevő a Judának magvától és lábai közül addig el nem vétetik, míg el nem jő a Siló, a Messiás: és a népek nagy gyűlések leszen a Silóhoz." Melius tehát a magyarázás mellett a fordítást is oda teszi, s így a magyar olvasó az eredetinek puszta szövegéről is képezhet magának némi fogalmat, a mi Károlyinál épen lehetetlen. — Káldi a Vulgata szövegét adja híven. A Vulgata pedig !ihv helyett, úgy látszik, n^itf missus, qui mittendus est — olvasott, és azért Káldi is helyesen : „mig nem eljö a ki elküldetik." Sebestyén István a Budán 1835. megjelent Messiologiájában 71. 1. — 84. 1. kimerítő körülményességgel igen értelmesen értekezett e versről, s mondhatom, a ki az ott elmondottakat megolvassa, körülbelül mindazt megtudhatja, a mit a külföldön e versről irtak. Fordítása így hangzik : „Nem távozik el Judától a királyi pálcza és a törvénytevő, az ő maradéki közül, míg nem eljö a Siló és neki lesz engedelmeskedése a népnek." 11. v. Mennyire tartotta Káldi a Heltai fordítását szeme előtt, mutatja azon körülmény, hogy kéziratában az erdélyi tájszót „csitkó" csikó helyett is átvette tőle. A nyomtatásbeli fordításban már a helyesebb vemhe szóval cseréli fel. Károlyi és utána Komáromi a szamár szót használja, a mi semmi esetre nem helyes, mert y>p = JiJTlffa asellus. 12. v. Heltai a Vulgatát követve ajajin, borhoz és cliálab, tejhez kapcsolt je ragot fokozást jelentőnek veszi, s e felfogáshoz képest igen szépen adja az eredeti értelmét; azonban az összefüggés világosan mutatja, hogy itt a min rag eszközt jelentő; mert