Nyelvtudományi Közlemények 3. kötet (1864)

Értekezések - Ballagi Mór: Tanulmányok a magyar bibliafordítások körül. - 38

50 BALLAG! MÓR. sengnyít?) d) res, dolog, úgy hogy Komjáthinál Efes. 5, 31 a határozatlan hoc is álattal fordíttatik, így: „ez állatnak okáért," propter hoc. — A mit mi most állatnak nevezünk t. i. az élő lényt, animál, a régiek lelkes állatnak mondták. E szerint' „világosító állat" annyi mint világosító lény vagy dolog. Nevezetes itt azonban az, hogy míg az lG26-ban megjelent Káldiféle fordításban, az állat szó e helyt már el van hagyva : addig a sokkal későbbi, nagyon tudós, de a nyelvcsinhez nem is sejtő Komáromy, a köznyelvben oly értelemben alkalmasint soha nem élt, s akkor már az irodalomból is kikopott szót megtartotta. Ha már most a közlött fordítmánydarabokat közelebbről megtekintjük és összehasonlítjuk, a 14-ik versben mind Bátori- nál, mind Hdtainál helyesen mondatik, amannál, „és válaszszák el egymástól a napot és éjeit"; emennél, „hogy válaszszák el a napot az éjtől" ;• ellenben hibásan Károlyi és ezt követve Komáromy : „hogy különbséget tegyenek az nap között és az éjszaka között"; mert „különbséget tenni" egyedül emberről mondathatik, a mennyiben ez a tárgyakat ismérveik észlelése által egymástól különválasztja; a tárgy ellenben elválaszt, elkiilönöz, elkülönít, és így e helyt elválaszt vagy elkülönöz kifejezést kell használni, mert nem azt akarja maga Károlyi is mondani, hogy a világosító állatok segítségével az emberek tegyenek különbséget nap és éj között, hanem a világítók tegyék azt, a mint ez a 18-ik versből világos. — A 15-ik versben Károlyi a mondok szót szúrja a szöveg szavai közé, miáltal az egész mondat vontatott, ferde alakot ölt. — A 16-ik versben Bátori és utána a nyomtatott Káldi híven : hogy előtte lenne az napnak (ut praeesset diei) stb.. . és csillagokat (et stellas), mely latin kifejezés jelenthet egyformán „és csillagokat" meg „és a csillagokat." Heltai is a héber után teljesen híven és remekül : „mely birná a napot stb." *) ; de roszúl : „ezek kívül csillagokat is", miután a héberben csillagok szó előtt a határozott névelő világosan ki van téve. — Az eredetitől egészen eltérőleg Károlyi : „hogy világosítana nappal stb.", a *) Hogy itt a bir szó nem possidet értelemben áll, világos és új bizonyság arra, mit Arany János az 1861-iki Figyelőben 564. lapon állít, hogy a bir igének azon jelentése, mely hatást, tehetséget, uralmat fejez ki, régiebb, eredetibb annál, mely pusztán birtoklást tesz." Arany ez állítása bebizonyítására igen helyesen hivatkozik az ismeretes közmondásra : „Szegény ember szándékát boldog Isten bírja", hol a birja szó se nem habét, se nemtőm-