Nyelvtudományi Közlemények 3. kötet (1864)

Értekezések - Budenz József: Cseremisz tanulmányok. I. 397

CSEREMISZ TANULMÁNYOK. 429 plora melletti), küsnösö felső, tünösö (jiilnösö helyett) külső, pokselnese középső, mündürnösö messze levő, lisnese közeli, velnese, p.o. kumaga velnese pürdüz : a kályha felén v. részén levő fal, sengal nese hátulsó. A Bbl.-ban a pervi, vara adverbiumokból lesz : pervisa előbbi, varasa későbbi (R. osnoso, varasé). — A rendszámnevek képzésében is szerepel a so, se képző, mint később fogjuk látni. B. Igetőből névszólő. 1) más, (omas, emas) nomen actionis-képző: tolmas a jövés, jövetel, ilemas élet vagy lakás, azaz : a jövés, élés, lakás cselekvése. Ez általános abstract jelentése e képzőnek , de lehet concret jelentése is, mint a magyar ás, es-nek is van néha, melynek értelem szerint megfelel a mas (míg alakszerint az -omás-nak ezekben : áldomás, hallomás, látomás), úgy hogy p.o. ilemak = lakás, azaz lakóhely, ol'emas (beszéllés) beszéd, türlömas hímzés (a hímzett munka), tovatlemas (esküvés) eskü. Példák: orZomas (Bbl. orlmás) szidás, orTemas osztozás, örmas csuda (öYas mirari), usnomas egyesülés, kecemás függöny Bbl. (concret, a keh- függni igétől), kece lekmas napkelet (lekt- kimenni), kece secmas napnyugat, keckermas kiabálás, kolmas halál, kustomas táncz, tarlomas bérlés , tolasmas bajlódás, potarmos elvégzés, potemas elvégződés, perwías ütés, pogunomas gyűlés, pujrctmas teremtés, moktomas dicséret, jomdaraais elvesztés, jomuldomaa imádság, imádkozás, li?nas lét (das sein), rümbalgewms alkonyat, szürkület, vostulmas nevetés, sörmas ígéret, sorokmas sírás , sumas (háló)-vetés, cetemas tűrés, coktomas hangszeren való játék (v.ö. sokt- hangzani), coklomas áldozás, coömas születés. A Bbl.-beli keltemas Ördög külsőleg idevalónak látszik , de alapszava homályos ; Regulynál van még küldömas kelletlen , a mi nem lehet más, mint külefömö az A. 2. alatti «s képzővel; ticmas tele, alapszói igető nélkül (tié v. tit maga is melléknév = tele) olyan képzésű lehet mint peckemes sötét (Reg.) e mellett: peckeo!á (Castr.). 2.) mo, rne, (mö)-vel képződnek nomina acti, melyek vagy főnéviek s akkor néha a nomina actionis-sel érintkeznek , vagy melléknéviek, a mikor különösen szenvedő múlt részesülöként (vagy általában szenvedő részesülőként tűnnek föl; p.o. tolmo (tolwolan Cs.m. 501), estemé (503), kocmo (506); ellenben: toli??o kornena: a jött utunk, poktumo voluk : a hajtott marha, rumo pu : a vágott fa,