Nyelvtudományi Közlemények 3. kötet (1864)

Értekezések - Budenz József: Cseremisz tanulmányok. I. 397

428 BÜDENZ JÓZSEF. lyet Castrén (a hegyi dialectusra nézve) ilyenül fölhoz, s melynek példái csak ezek: jazo^a pulchritudo, kuza^a longitudo, kelgeza profunditas, kizgezci crassitudo, küksezá altitudo,—jóformán csak a 3-dik birtokos-személyrag, melyet ilyen fordulatokban mint „hoszsza öt röf" igen könnyen ság, ség képzőnek (hosszúsága) lehetett félreérteni. 6) le tatár-csuvas eredetű, an}

an

(fent. 1.) helyett, lásd: 422.1.; és ser (sorf

sir)

csuvas eredetű, teme (fent. 3.) helyett, lásd: u. o. 7) alge szín-jelentő melléknevekhez csatlakozik, a szín jelentését gyengítöleg, megfelelvén a magy. -os, es-nek ezekben : fehéres, kékes stb., vagy az orosz -BaTLiií-nak p.o. omlge (oso) óijiOBaTHŰ, fehéres, sema^e (seme) feketés. Ugyané képzőt láthatjuk e két melléknévben is : kustulgo (Cast. hiűtalga) könnyű és ]valge hűvös (se száraz se nedves), a nélkül hogy az egyszerű alapszók megvolnának ; csak az utóbbi mellett van még a yxgata alak is, a mely szerint jualge-höl tisztán elválik &ju. — Ez is mondható : oSo-gane fehéres (tkp. fehér-ként, fehérhez hasonló, s e gané hasonlítást kifejező szóval mint képzővel van képezve vürgene réz (tkp. vér-kénti, vörösös, v.ö. magy. vörhenyes). Ugyancsak az alge értelmével szerepelteti Reguly a tatár-csuvas eredetű rak-ot is : joksargeraA; KpacHOBaTHH vörösös, uzargerak zöldös, erz&rak kékes, v.ö. a csuvas ra% ilynemű jelentését NyK. I, 235. Különben a rak mint szükségtelen comparativusi rag is szerepel : Ivikorak (sokabb) több, B&g&lrak kevesebb, különösen a Bbl.-ban gyakori. Van Reg.-nál kugurak is = előjáró (tkp. nagyobb.) 8) so, sö, se, képez mellékneveket, melyek a „valamely helyben levő" jelentéssel bírnak; az alapszó lehet mind egyszerű névszótő, mind locativusragos szó : megfelel a magyar só, só'-nek (belső, alsó', középső, stb.), a melyhez még jobban közeledik a hegyi dialectusbeli sa (Bbl.), se (Castrén) alakja. Példák, 1) csupa névtöhöz járulván a képző : körgösö belső, koklase közötte levő, möngösö hátsó, hátúi levő, örtösö oldalt levő (örtöz oldal), olase jing városbeli (ropoftCKÜí) ember, kudoso vorugem házbeli ruha (melyet a házban viselnek) ; türüsö szélső (codera t. erdő széli), tenese idei (ez évi), ümase tavali, tise itteni, tuso ottani (ti, tu mutató névmástök), kecese nappali, jutoso éji, telese v. telemse téli, kengezese nyári stb. 2) locativusragos szóhoz járulván a képző : on^olnoso elülső, ülnösö alsó (Bbl. ülnsa), küdülnösö melletti (p.o. cerka küdülnösö = a tem-