Nyelvtudományi Közlemények 3. kötet (1864)

Értekezések - Budenz József: Cseremisz tanulmányok. I. 397

CSEREMISZ TANULMÁNYOK. 427 nek meg ezekben : fenyve?, füzes (értsd : hely v. erdő); csak fák neveihez járulnak, a la képző csak e három szóban: kozZa fenyves és nolugáz^a v. nolgazfct fehér fenyü erdő, nsda füzes, meg ebben: sügarZa temető (siigar sír); közönségesebb az erla: tumerla (tumo) cserfa erdő, pisterZa (piste) hársfa-e.;

sopkerZa (sopke) rezgőnyárfa-e

v pünzőrZa (pünze) pinus silvestris-e., kuerla (kue) nyirfa-e" Figyelmet érdemel a küjersua. vár = köves hely (Máté Ev. 13, 5), ettől : kü kő, melyben az er ugyanannak látszik, mely az eWa-ban van, hátul még an (fent. 1. alatti) képzővel. Azt is lehet sejteni, hogy a la (kozla) nem egyéb mint a vla, vüla, mely a hegyi-cseremisz dialectusban többesi rag gyanánt szerepel; Reguly erdei dialectusában e helyett samoc van, noha a vla is, még pedig la alakban némileg ismeretes (v.ö. alább C. alatt). E sejtelem arra támaszkodhatik, hogy a többes úgy mint a kozla-íéle szók is, lényegesen több egyesek összefoglalását jelentik, a milyent a magy. ság, ség vagy török luk, lük képzők fejeznek ki. 5) luk, a mint már fent. 2) alatt megjegyeztük, a cseremisz aS-nak tatár eredetű párja. Tatár-csuvas eredetéről 1. fentebb a 421. lapon. Azonban már némi indigenatust is vívott ki magának e képző a cseremisz nyelvben, nem egy eredeti cseremisz szóhoz is járulván, s különösen a sas végű infinitivus futurival elvont fogalmú nomina actionis-t képezvén, melyek a tatár -makltk, -meklik-íélékhez hasonlíthatók , azonban a cseremisz -mas-féle igenevek mellett teljesen nélkülözhetők valának. Kivált a Bbl.-ban találkozik több ilyen mint: odolsas7«& imádság , tajssisluk temetés, kinilsas7w& föltámadás, tolsaMuk eljövetel, poktsas7w& üldözés. Regulynál ezek nelléknévi jelentéssel vannak, mint valóságos participium futuri-k : uzalsaUuk eladandó, eladásra való, tols&Muk una: a jövendő vendég, ru&áéluk pu: a vágni való fa, estesas7w& ter: a megcsinálni való szán, v.Ö. Cs.m. 522. 523. A porluk, mely Reg.-nál lovat, egyébiránt kincset, jószágot is jelent, lehet ugyan (a magy. jííszág hasonlatára) ajouro jó származéka ; de talán még valószínűbb, hogy nem egyéb mint a készen átvett tatár barUk vagyon, jószág. A fent 2) alatt említett \\övtlukhoz sorakozik még mezerluk egy kaftánra való (értsd: posztó); külön áll a vujluk gubernátor, fejedelem (R. és Bibi.) — mintegy : fejség. Igaz ugyan, hogy különben (legalább a Reguly erdei dialectusában) nincs a magy. ság, ség -nek, finn uus, yys-nek, vagy török luk, liik-nek megfelelő elvont főnév-képző; mert azon za, za, me-