Nyelvtudományi Közlemények 3. kötet (1864)

Értekezések - Budenz József: Cseremisz tanulmányok. I. 397

CSEREMISZ TANULMÁNYOK. 425 úgy ezen a csuv. kala-nak megfelelő kai is kalem-mel. Tehát a nemcseremiszesség valósziteü. Ennyi egyelőre elég lesz, hogy cseremisz tanulmányaink közt a csuvas-tatár elemek iránt valamennyire tájékozhassuk magunkat. I. Névszó*), Mielőtt a cseremisz névszó viszonyragozását fejtegetnők, a szabályszerűen készülő névszótök képzését tárgyaljuk, valamint a több rendbeli számnévi és névmási töket, meg a birtokos személyragokkal s a többesi raggal bővülő névszóalakokat is bemutatjuk. Mert mindezek, legfelebb a személy névmásokat valamennyire kivéve, ugyanazon egy viszonyragozással ragoztatnak, s ezen eléadási rendünk mellett sok ismétlést el fogunk kerülni. A) Névszótőből névszótő. 1) an (cin, n) képzővel, mely jelentés szerint = magy. as, es} és o, ú , készülnek főnevekből melléknevek : akim áros (ak ár), üps-an szagos, kecara napos, azaz : verőfényes (kece sol, dies), kornan csíkos (korno út, csík; a török jol út is egyszersmind csíkot jelent :jollu csíkos), körgcm üres (tkp. belsejü, körgö bél,belső rész); kuata/i erős; pialem szerencsés; müskürim terhes (tkp. hasas, p.o. vata asszony, vagy : kugo musküran nagy hasú), jazikaw vétkes, bűnös ; jukím hangos ; lümcm jing = hivatalnok (tkp. neves ember), vüdcw vizes (viit víz) ; vürön véres; songcm habos, spumosus ; sinzahm sós ; concm lelkes, élő ; pel sinza'w fél szemű ; talancm szerencsés, omem (omo) álmos, umn eszes, vataw (vate) nős, lavrcm (lavra) sáros, sem üpóín. fekete hajú, ümülükscm árnyékos, tütüraw (tütüraf) ködös. — Meg kell jegyezni a képzőnek állandó a, a önhangzóját, mely az alapszó végönhangzóját ki is szorítja (v.ö. körgcm, kecan), ha csak ez maga is nem a (sinzcm, ettől: sinza) ; továbbá e kép*) Idézeti rövidítéseink ezek: Cs.m. = Reguly cseremisz mondatai (NyK. III, 99—139.) , a mondatok számával idézve ; Cs.pr. = két oroszból cseremiszre fordított prédikáczió (u. o. 139—152.11.), lapszám szerint idézve ; Bbl. = Bibliafordítás; C. = Castrén grammatikája; R. = Reguly.