Nyelvtudományi Közlemények 3. kötet (1864)

Értekezések - Budenz József: Cseremisz tanulmányok. I. 397

424 BüDENZ JÓZSEF. val), de ezen igetök valamennyien a csuvassal közösek ; tiszta cseremisz alapszóval tán csak ezeken mutatkozik: puzarZ- gyalulni, lupml ostorral vágni, tüngaZ kezdeni (tüng alap, fenék, kezdet). Másrészt megint ilyen denominativumok a cseremiszben t, d képzővel vannak képezve: tumusí- foltozni (turnus folt), poldosí- gombolni, lümcZ- nevezni, kumukí- fölfordítani (kumuk: fölfordított, fölfordult), mundurí gombolyítni (mundura gombolyag), vagy pedig st-vel (a mi az est- tenni, csinálni ige) : tank- hálát mondani, sajesí beszéllni; — méltán lehet tehát az l-t mint valódi cseremisz denominativ képzőt, legalább alak szerint kétségbe vonni. Még azt is jegyezzük meg, hogy tiingal- tán nem is idevaló, mert praesense tüngalam (mint egyéb gyakoritó al-végii igetőké), a tarl- féle igéké pedig lem (a mi a cseremisz igékben figyelemre méltó különbség); szintígy a cser. í-féle deuominativ igék tem-mel végződtetik praesensüket. Ez ellene szól az l denominativ képző cseremiszességének, valamint az is, hogy a mordvinban csak egy ilyen ige van : ani'ldan készíteni (cser. jamdeZem; m. ariik, cser. jamde kész) és a cser. oksakZem sántítok, (csuv. tat. oksakZa) igének megfelelőleg d képzővel : samirdían (sami'r, oksak, aksak : sánta). hal. Wiedcmann, Gr. 106. 1. §. 124. csak a keleskal elbeszélgetni, példát tudja idézni, s homályosnak találja képzőjét. Csak ezt a példát ismerve bátran csuvas-tatár eredetűnek lehetne mondani, mert a csuvas gyakoritó képző : kala, kelé, és keleskel- (R. kalaskál-) = csuv. kalaékala-. De Reguly szógyűjteményéből még több példával szolgálhatunk, és koránt sincsenek mind idegen eredetű alapigével: aukal- hajtogatni (au- 1. fent 402.1), odorkai v. udurkalvakargatni, orkal- választgatni (ojr-tól, 402. 1.), k&tkal- töregetni, (csuv. kot- letörni), kerkel- veregetni, tu&rkal- gyakran kifogni (tuar-410. 1.), malkal- (niedtkal-h.) simogatni, czirogatni (nialt-), ipeterkalbezárogatni (peter, 411. 1.), yuzkal- elrontogatni (puz-}

1.

412. 1.), sürkal kenegetni, dörzsölgetni (sür 415. 1.), j&gkal dörzsölgetni, rudkal bontogatni, oldogatni, rüokal- rázogatni (rüz-)7

seralkal- bezárogatni, vozkal- írogatni, sopkal- gyakran tapsolni (413. 1.), sirkal C. írogatni (414. 1.) sörkai felbontogatni, surkal boronálgatni. Tehát mégis annyi van cseremisz alapigével, a mennyit idegen vagy megkételhetö alapigével találunk. Tekintetbe jő még, hogy sokkal gyakoribb gyakoritó képzők a cseremiszben al és ed, és az hogy, a mint a csuvas-tatár la-nak megfelelő l praesensét lem-mel képzi,