Nyelvtudományi Közlemények 3. kötet (1864)

Értekezések - Ballagi Mór: Tanulmányok a magyar bibliafordítások körül. - 38

42 BALLAGI MÓR. diák fordításból az eredeti Héber és görög betűre figyelmezve jegyzetekkel. 0 szövetség 1—4, Új szövetség, 1, 2, Pozsony 1834—35.) — Szabó József (Az ó és új szövetségi szent írás két száz képpel keresztény katholikusok számára. Pesten 1851. 4-o.) Incze Dániel és Herepei Gergely (Új Testamentom, a szent írásnak a szent tudomány jelen álláspontjához s korunk kivánataihoz alkalmazott, fejtegető és gyakorlati magyarázata, kézikönyvül lelkészek, iskolatanítók és családatyák számára dr. Wohlfart J. F. T. német dolgozata után adalékokkal Dinter, Lisco S. T. munkájiból bővítve átdolgozták és kiadják Incze Dániel a nagyenyedi ev. ref. Collegiumban szent-írást magyarázó tanár és Herepei Gergely kolozsvári ev. ref. második pap. Kolozsvárt 1852—54. nagy 8-o.) — Márhjí Sámuel (Codex graecus quatuor evangeliorum e bibliotheca universitatis cum interpretatione hungarica editus a Samuele Márkfi 0. S. B. Pestini 1860. folio). — Gonda László (Kalászok az ó szövetségi szent költészet mezőin, Herder szerint. Pest. 1861. 8-o). — Tarkányi B. József (A zsoltárok könyve a Vulgata szerint, figyelemmel az eredeti szövegre. Káldi György fordítása nyomán Allioli I. F. jegyzeteivel átdolgozva. Eger 1860. 8-o. — Az ó és új szövetségi szent írás a Vulgata szerint figyelemmel az eredeti szövegre, l-ő füzet Királyok IV. könyvének végéig. Eger 1862. 4-o. — 2-dik füzet. Krónika első könyve Jézus, Sirák fia könyvéig Eger 1863. 4-o.) — Kámory Sámuel (Ruth. Otestamentomi Szentkönyv. Pozsony 1860. — Énekek éneke, azaz : a legszebb ének. Eredeti héber szövegből. Pozsony 1861. — Jeremiás siralmai. Otestamentomi szent könyv. Eredeti héber szövegből. Pozsony 1861.) — Draxler János (Szent Péter apostol két levele. Értelmezte . . . Pest 1861. 8.) Ki e sorozaton végig tekint, akár az elődeknek a biblia, mint az ég legbecsesb ajándéka iránti vallásos érdekeltsége hasson lelkére akár azoknak honi nyelvünkről s közvetve mivelödésünkröl szerzett érdemeikről emlékezzék: lehetetlen hogy egy neme a nemzeti büszkeségnek ne keletkezzék keblében, s annál méltóbban, minél bizonyosabb, hogy a biblia a népmivelődésnek leghathatósb emeltyűje, s hogy a miveltségben legelöhaladottabb nemzetek irodalmai sem dicsekedhetnek Isten igéje körül kifejtett több munkássággal mint nemzetünk. Azonban, ha e buzgó fáradozásnak látatját nyomozzuk, ha tekintetbe veszszük, mily csekély haladást eredményezett mind e sokszoros munka, mily kevéssé vitte a bibliafordítás ügyét a lehető tÖ-