Nyelvtudományi Közlemények 3. kötet (1864)

Értekezések - Budenz József: Némely látszólagos képtelenségek a csuvas-török hangviszonyokban. 234

TODÓSÍTÁS A NYELVTUDOMÁNYI BÍZOTTSÁGr MŰKÖDÉSÉRŐL. I. Az 1863-ki év december 3-kán tartott ülésben többi közt Budenz József egy beadott török nyelvtant ismertete és birála meg alaposan és bőven, a minek összevont értelme ez vala: A szerző a könyvben kétségtelen bizonyságait adja igen nagy szorgalmának, egyszersmind azonban sietségét is elárulja, mely neki meg nem engedi, hogy tökéletesítse tudományát. Innen van, hogy e nyelvtan inkább mindenünnen összehordott jegyzetek halmazához hasonlít, milyet magának a tanuló szerez össze, hogysem tudományos könyv volna, a melyből a tanításra való képesség minden lapon kitetszik. A szerző sietségét vagy talán éretlenségét bizonyítják különösen a következők : hogy ő az illető könyveknek, a melyeket olvasgatott, még sajtóhibájit is híven leírta, annyira nem bírja a helyest a helytelentül megválasztani; továbbá hogy a legközönségesebb szókat is rosszul olvassa, egyszer így, másszor amúgy írván le azokat. E könyv egy tanulónak dicséretes szorgalmát mutatja fel: de még korántsem nyelvtan. II. Az 1864. febr. 4-kén tartott ülésében Fogarasi János bízottsági tag egy valakinek az akadémiához beküldött s a „Magyaros szórend" czímezett értekezéséről olvasá fel bíráló véleményét, mely itt következik. Tisztelt Bízottság! Következő értekezés : A magyaros szórendről a nyelvtudományi bízottsághoz s ez által hozzám utasíttatván, erről, szorítkozva a leglényegesebb dolgokban némely példákra és ezek megrostálására e következő rövid jelentést teszem. E példákban: ,Pétér okos volt' és ,okos volt Péter' minden magyar fül érzi, hogy lényegben azon jelentéssel bírnak, de értekező a szórend miatt külön-