Nyelvtudományi Közlemények 3. kötet (1864)

Értekezések - Budenz József: Némely látszólagos képtelenségek a csuvas-török hangviszonyokban. 234

CSUVAS-TÖRÖK HANGVISZONYOK. 247 hogy ay'iz-nak nincs kezdő J-je (jay'iz). E hiánynak aránylag csekélysége azonban méltán indíthat bennünket annak nyomozására, vájjon más a török nyelvből vett tényekkel nem bizonyítható-e be, hogy eredetileg meglehetett az ay'iz-nak kezdő J-je is (jay'iz) ? Jelesen vájjon nem mutatható-e ki, hogy más, most csupa önhangzóval kezdődő török szó is valaha elül még jf-vel bírt ? És csakugyan van ilyen szó, p. o. tör. aya\ fa, keleti-törökben mhg jiga\-nak hangzik, aylamak sírni még j'iglamak-nak , ili\e melegfürdö a tatár j'ili-nak kicsiny ítöje, ip fonal a kojbal t'ip szerint tör. jip-et tesz föl, mely különben meg is van más tatár dialectusban. — Elég ez, hogy most a csuvas rámutatása szerint az ag'iz előtt megvolt valamely jay'iz v. jiyiz-íé\e alakot vegyünk föl, köszönvén a csuvasnak e rámutatást, melyet más török dialectus nem nyújtott. — Nem czélom most, sőt inkább szándékom ellen való, a magyar nyelvet is belevonni a hasonlításba ; azonban nem tehetem, hogy e kedvező alkalommal egy félre való pillantást ne vessek a magy. száj szóra. Hogy a magy. száj az ay'iz első részének felel meg, jogosan csak most állíthatni, miután az ay'iz-t magának a török nyelvnek terén egy teljesebb jay'iz alakra vezettük vissza. Tudjuk egy igen biztos példából, hogy a tör. szókezdő j-nek, valamint általában a jakutban s, a csuvasban s felel meg, úgy a magyarban is sz felelhet meg; ez : tör. jel, csuv. éil = magy. szél (ventus); a száj úgy felelhet meg a jafiz-beli jay-nak (s a csuv. Áuvar-beli swv-nak), mint háj felel meg egy másik tör. jaynak (csuv. swu-nak). Arra nézve, hogy a magy. száj annyira elkopott hátúi, hogy a tör. jay'iz, csuv. suvar-nak még egy a magyarban nem mutatkozó iz, ar végszótagjok van, analógiául lehet fölhozni a tör. tuz-t, jak. tns = csuv. tuvar (még eredetibb össze nem vont alakkal), mely = magy. só, sav; fölhozható a magy. máj is = csuv. püver, tör. bay'ir (általában „intestina", de a csuv. szó „máju

-at jelent valamint a megfelelő jakut b'iar is), mely példa legjobban megvilágosítja a száj szónak jay-'iz, swu-ar ellenében való csonkavégüségét. Vájjon a magy. szád (fazék száda) vég d-jében nem rejlik-e még a. jay'iz, éuvar-nak vég z, r-jének is eredetije? — nem kutathatjuk most. A fent fejtegetett különös szóalakegyezések legkevésbé sem akarnak lenni curiosumok; ellenkezőleg azon komoly tanúságot nyújtják, hogy még a legrokonabb, egymáshoz legközelebb álló nyel-