Nyelvtudományi Közlemények 3. kötet (1864)

Értekezések - Budenz József: Némely látszólagos képtelenségek a csuvas-török hangviszonyokban. 234

I CSUVAS-TÖKÖK HANGVISZONYOK. 243 a csuvas r-t, melynek kétségnélkül í-hang volt a megelőzője? Ugyhiszem nem egyenes hangugrás folytán lett a í-hangból r, hanem, egy másik különben a csuvasban nagyon uralkodó hanghajlam behatása alatt, az előbb (úgy mint a kojbalban) a í-ből eléállott sziszegoből (z-böl) lett közvetlenül az r. Hogy a csuvas nyelv is valóban (a jésítés következtében) sziszegot fejtett ki az eredeti í-hangból, mutatja még a puzik (nagy) szó, mely törökül bőjük levén, kojbálúl pedig büzilk, bözük, bozek s így a török j kojbal z-nek állván ellenében, egy eredetibb bödük-íéle alakra enged következtetni, mely csakugyan megvan a kar. btidek-hen; csakhogy a csuvas Skpuzik-heli z-t még nem vitte tovább azon r-ré, melyet oly közönségesen mutat török z ellenében, a mire fölösleges több példát idézni. A fentebb felhozott csuvas szók r-jének fejlődési rendé tehát ez : í-hang — z — r, p. 0. ebből: *hod'in {=jk. #ating) lesz ez : *hoz'in (= kb. kázeng), végre: hor'in, míg ugyanily alapalakból: kad'in a török más úton kaj'in-t hoz elé, mely már a csuvas lior'in-nú kissé furcsán és meglepően áll szemben. Szintígy a többi is : csuv. <m-anas 2= tör. doj-msik, éoran m tör. jaján, hir = tör. k'ij, íiires = tör. j'ijmak; ora = tör. ajak (megjegyezhető, hogy a csuvas a tör. vég k-t többtagú szóban rendesen elhagyja: pola = bálik, holya — kula&, tat. kulkafc stb.). S így végre el kell fogadnuuk a fentebb állított hasonlításunkat is, hogy csuvas 'ira = tör. eji, quod erat demonstrandum. 2. Csuvas col kő = tör. tas. Merő különbözően hangzanak col és tas, és mégis egy közös alakból fejlődött alakok ezek! Megint egy egészen analóg példát hozzunk föl: csuv. sel, sil fog, dens = tör dis, tis". Ennek megértésére a csuvas hangtan két tüneményét kell tekintetbe venni: első az, hogy a csuvas nyelv a török szók kezdő t hangját rendesen megtartja ugyan, de részint sziszegövé is változtatja {s és c-vé); p. 0. dümak (köröm) lesz cirnci, diri élő, eleven : ciri (cirlih), don (dong) fagy : s'én, diZmek szelni = ci'Zes, dejin (degin), -ig : cen diz térd: cir (r = tör. z); a másik az, hogy török #-nek szó végén és közepén nem ritkán a csuvasban l felel meg, p. 0. tör. isitmek hallani = csuv. ild-es, ta$ külső rész (taS-ra) = csuv. tol, altmiS hatvan = csuv. otm'il, jetmis = iitmil, dus szemközt =: tül 16*