Nyelvtudományi Közlemények 3. kötet (1864)

Értekezések - Takács István: Mit kell tartani nyelvünkben a részesülőkről? 210

A RÉSZESÜLŐK. 227 olyan főnévi szerepet visz, mint akármely más főnév, melylyel az öszvetétel útján új fogalomra akarunk szert tenni, p. ablak-szárny, párna-^a/, ház-fedél stb. De lássuk hát, miképen lehet a fogyasztó-t és ser-fogyasztó-t részesülövé tenni. A fogyasztő-t részesülövé úgy tehetjük, ha elébe hozzáillő igehatározót teszünk. Az alábbi példákból ki fog tetszeni, hogy e szót: igehatározó micsoda értelemben veszem. Például ezek : nagy mértékben fogyasztó, sokat fogyasztó, kevés eleséget fogyasztó, apródonként fogyasztó, külföldön fogyasztó ; egy szóval, ha & fogyasztó szót úgy tekintjük, mint a, fogyaszt igétől természetére nézve nem különböző szót. Nagyon jellemző az J-képzös szó és a részesülő közötti különbségre nézve e vers: hús-hagyó, engem itthon hagyó ! (Csokonai, Dorottya). Ebben ugyanis az első (hús-) hagyó o'-képzős szó, a második pedig részesülő. A ser-fogyasztó-h&n a fogyasztó-t részesülövé úgy tehetjük, ha a ser alany-eseten teszünk kellő változtatást^mivel ellenkező esetben a fogyasztó folyvást o-képzös szó marad. Ha p. ezt mondjuk : rossz ser-fogyasztó vendégek, ezen azt értjük, hogy valahol oly rossz vendégek vannak, a kik sert szoktak inni; ellenben ha azt mondjuk : rossz sert fogyasztó vendégek, ekkor már a fogyasztó-nak részesülő értelmet adtunk. További példák lehetnek a fentebbiek is, ha a ser szót egyúttal kellően módosítjuk, mint a sert nagy mértékben fogyasztó, a serét apránként fogyasztó stb. B) Múlt részesülő. Az egyszerű f-képzős szót vágott (fa), aszaH (gyümölcs) stb. részesülővé teszszük, ha elébe oly ige-határozót teszünk, melyet a tképzős szó szenvedő-értelmű volta megenged, p. képez, körvonaloz , képvisel, távír, pártfogol, igeragoz (conjugare) , hangsúlyos, kárpótol stb. képzésű ige, vagyis minden olyan öszvetét-1, melynek első része alany-esetben álló fő-név, második része pedig ige. 15*