Nyelvtudományi Közlemények 3. kötet (1864)

Értekezések - Takács István: Mit kell tartani nyelvünkben a részesülőkről? 210

220 TAKÁCS ISTVÁN. öszvetéve — a cselekvés folytonosságának kifejezésére használja. Mind a melleit azonban, hogy a writing, mint részesülője a write=: írni igének az ily körülírt hajlításban mindig azt jelenti, a /h'írással van elfoglalva: az angol az író-papirost is writing-paper-nek nevezi, s eddigelé nem jutott egy angolnak is eszébe, hogy azért, mert a tvriting-paper-en valaki oly papirost érthetne, a ki ír, az ilynemű nagyon számos ösvetételeket ki kellene nyelvéből küszöbölnie, s ta­lán a német nyelv mintájára, melylyel az angol úgyis testvér, ad formám AScAreiópapier, wri£paper-féle öszvetételeket kellene behoz­nia. Az angol nyelv e példáját egyébiránt csak azok kedvéért hoz­tam fel, a kik az író-papiros, evö-kanál, ivó-pohár stb. öszvetételeink­ben az író, evő, ivó stb. szót nem tudják másképen tekinteni, hanem csak mint jelen részesülőt, s legfeljebb mint nomen agentis-t. És mit teszünk mi ? Mi — nem tekintvén arra, hogy nyelvünk és a német nyelv között ég és föld a különbség, mert a két nyelv még csak törzs-rokonságban sincs egymással, annyival kevésbbé családrokonságban, — nyelvünk az áltaji, a német ellenben az árja nyelvekhez tartozván — az ily Öszvetételeknél teljesen a német nyel­vet vettük mintául. Hogy mi lesz ennek a következése, azt különös ész-tehetség nélkül is könnyű átlátni. Annyi bizonyos, hogy ha to­vábbra is abban helyezzük nyelvünk müvelését, hogy azt a német nyelvvel minél nagyobb öszhangzásba hozzuk, sokkal hamarabb el­érkezik a „jövő stílusának11 kora, mint gondolnók. Milyen lesz e stylus, megítélhetjük ama mutatványból, melylyel a jeles „Koszorú" 1863. évi november 1-jéről kelt száma Kukoricza Jancsi viselt dol­gait leírja. Humorban van ugyan az egész mutatvány tartva, de a humor alatt nagy igazság fekszik. B) A í-képzős szók természetének figyelembe nem vételéből származott bajok. A í-képzős szót mint melléknevet nem méltányoltuk, vagy ta­lán inkább félre-értettük, mert annak ily-nemü használatát hoztuk di­vatba : a felhoztam példa, a felhoztad példa, a felhoztuk p., a felhoz­tátok p., a felhozták p., és a szerettem leány, a szeretted 1., a szerettük 1., a szerettétek leány, a szerették 1. ezek helyett : a felhoztom p., a felhoztod p., a felhoztunk p., a felhoztotok p., a felhoztok(uk) példa, és a szerettünk 1., a szerettetek 1., a szerettök 1. Nem lehet felöle két. ség, hogy e ragozásnak alapjául az a körülmény szolgált, mely sze­rint az élő-nyelvben eléforduló madár-látta, szú-ette,féreg-rágta, dér-

Next

/
Thumbnails
Contents