Nyelvtudományi Közlemények 2. kötet (1863)

Tanulmányok - Budenz József: Csuvas közlések és tanulmányok, III. czikk. 15

CSUVAS KÖZLÉSEK ÉS TANULMÁNYOK. III. 17 megyén; láss ide való példát Ny. Közi. I, 245. — Az ablativus ragja; melyhez még ba, bei járul, (ran-ba, ren-bei, dan-ba, den-ba, len-bei) azt jelenti, a mit a magyar „óta" : simikren-be sumar virdat szemik óta betegen fekszik; kü^den-ba eb kormán ona ősz óta nem láttam őt; nomajran-ba eb ona piledep régóta (tkp. sok [idő] óta) is­merem őt. Reguly az itt hozzájáruló ba, ba ragot az instrumentális ragjának mondja, mely igaz hogy szintén ba, ba. De meg is engedve két viszonyragnak egymásután mindenesetre föltetsző állását, s azt sem kérdve, vájjon ezen ba, bii lehet-e bála, bála is, a mi az instr.­ragnak teljesebb alakja : mégis az instrumentális ba, ba följelentésé­ből, mely = magy. -val, vei, alig magyarázhatjuk meg az „óta" je­lentést. Ez t. i. valamely, a múlt idő folyamában levő időponttól való kiindulást és a jelenig való eltartást jelent; a múlt időponttól való kiindulást kifejezi a ran-ba-ban nyilván a ran ablativus; és úgy hiszszük, hogy a hozzá csatlódó ba, bei már nem viszonyrag, hanem adverbium, akár névszói akár igeszói (vagyis gerundium), melynek jelentése lehetett vagy „innen" (attól innen = azólta; így mondja, p. o'. a török az „az óta"-t : ondan béri) vagy „fogva, kezdve" (at­tól fogva, attól kezdve, — hol a kiindulás van főképen megjelölve, de a tovább tartás is magától hozzáértetik, v. ö. lat. ex, ab : ex illó tempore, a Roma condita, ab hominum nftmoria stb.). így a ran-ba 6a-ja csak külső alakjára, de nem belső értékére is találkoznék egybe az instrumentalisi ba raggal. Annyival inkább helyet adhatunk pe­dig a ran-ba stb. ily fölfogásának, mert magában a csuvasban is az „óta" még ablativus meg vara által fejezhető ki : -ran vara, -ren vara stb., p. o. %avendan vara kormán eb azután, az óta nem lát­tam öt; mun kondan vara kormán eb húsvét (nagynap) óta nem lát­tam öt; kürden vara eb p'iman onda ősz óta nem voltam ott. A vara pedig adverbium temporis = a2,után, majd, később ; vara kii va­lamivel később jőj ; vara tuvam majd megcsinálom (azaz később). V. ö. mindjárt alább ezf: vismine- r e n-b a, ami nem lehet más, mint „holnapután t ó 1 fogva," nem: „holnapután óta." E mellett azon­ban érdemes megjegyezni, hogy az abl. ragja egymaga is elégséges az „óta" kifejezésére : pilderghi §uran kormán tavali nyártól (azaz : múlt nyár óta) nem láttam őt. — - Kiindulási pontot, a melyből akár csak nézünk is valamit, fejez ki azon ablativus, mely comparativus (vagy e helyett álló positivus) előtt áll (Ny. K. I, 236); hozzávehet­jükezt is : pervejhin\en tepri elsőtől amég-egye = második (Ny. K. NYELTT. KÖZLBMÉMYBK. II. 2

Next

/
Thumbnails
Contents