Nyelvtudományi Közlemények 2. kötet (1863)

Tanulmányok - Budenz József: Csuvas közlések és tanulmányok, III. czikk. 15

CSÜVAS KÖZLÉSEK ES TANULMÁNYOK. Hl. 15 szoros hangzati egybeforrások, valamint eredeti anyagszók gyanánt volt jelentősöknek elenyészte jellemzi is főleg : mind ezen jellemző vonások kisebb-nagyobb mértékben ráillenek a postpositiókra is, melyeknek eredeti anyagszó-jelentésük, ha létezik is még a nyelvben , postpositiói használatukkor csak épen oly gyengén éreztetik, mint más valamely átvitt értelemben használt szónak eredeti concrot jelentése. Azért most a csuvas postpositiók ismertetését csak is a csuvas casusragoknak az I. czikk 3—7 (Ny. K. I, 208—220.)ban adott tárgyalásához fogjuk kötni, ennek folytatásától csak oly postpositiókat különböztetvén meg, melyek magok is megint casusragos alakok, meg azokat, melyek eredeti gerundiumok létökre nem szoros értelemben való postpositiók. Kútfőink közül, e fejezetben még inkább mint az előbbiekben, Regulyra vagyunk utalva, ki a „relationes nominum," a „localis, temporalis, és modalis viszonyokéról való jegyzeteiben nem csak a csuvas postpositiók nagyobb bőségét mutatja föl, és sokhelytt az általok kifejezett viszonyok szorosabb meghatározásába ereszkedik, hanem — a mi legtöbbet ér, becses eredeti példamondatokkal is a tények kellő fölfogására módot nyújt nekünk, míg Elsőgr. (a 1772. vagy 1775-iki Első csuvas grammatika) és Visnevszki (1836-iki grammatikája) a postpositiók száraz és hiányos fölsorolásával elégednek meg. Reguly már egy bizonyos rendbe is szedte ebbeli jegyzeteit ; de ezt, minthogy a viszonyításoknak csuvasúl hogy-adhatását veszi kiinduló pontjául (miért is ugyanazon egy postpositióról gyakran különböző helyen többször teszen említést, mert többféle használata van), ezen közlésünkben meg nem tarthatjuk, minthogy tárgyilagos ismertetésünknek csak a csuvas nyelvben meglevő és használtató postpositio-alakokból lehet kiindulnia. a) Casusragok és elemezhetetlen postpositiók. Az I. czikkben tárgyalt casusragok ezek : 1) Grenitivus ragja: riin, 'in, nen (nin), cn (in), n Elsőgr.; Reg.-nál csak en, n. (Lásd Ny. Közi. I, 208—212.). 2) Dativus ragja : na, a — na, a (Ny. Közi. I, 213—14.). Ugyanez egyszersmind az accusativus ragja. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy e rag nem csak szorosabb dativusi viszonyt fejez ki, p. o. bar mana otöa adj nekem pénzt (Visn. 63.), hanem általában czélra-irányúlás viszonyát, melyre a magyarban szintén a