Nyelvtudományi Közlemények 2. kötet (1863)

Tanulmányok - Budenz József: Csuvas közlések és tanulmányok, III. czikk. 15

CSÜVAS KÖZLÉSEK ES TANULMÁNYOK. Hl. 15 szoros hangzati egybeforrások, valamint eredeti anyagszók gyanánt volt jelentősöknek elenyészte jellemzi is főleg : mind ezen jellemző vonások kisebb-nagyobb mértékben ráillenek a postpositiókra is, melyeknek eredeti anyagszó-jelentésük, ha létezik is még a nyelv­ben , postpositiói használatukkor csak épen oly gyengén éreztetik, mint más valamely átvitt értelemben használt szónak eredeti concrot jelentése. Azért most a csuvas postpositiók ismertetését csak is a csuvas casusragoknak az I. czikk 3—7 (Ny. K. I, 208—220.)­ban adott tárgyalásához fogjuk kötni, ennek folytatásától csak oly postpositiókat különböztetvén meg, melyek magok is megint casus­ragos alakok, meg azokat, melyek eredeti gerundiumok létökre nem szoros értelemben való postpositiók. Kútfőink közül, e fejezetben még inkább mint az előbbiekben, Regulyra vagyunk utalva, ki a „relationes nominum," a „localis, temporalis, és modalis viszonyokéról való jegyzeteiben nem csak a csuvas postpositiók nagyobb bőségét mutatja föl, és sokhelytt az általok kifejezett viszonyok szorosabb meghatározásába ereszkedik, hanem — a mi legtöbbet ér, becses eredeti példamondatokkal is a tények kellő fölfogására módot nyújt nekünk, míg Elsőgr. (a 1772. vagy 1775-iki Első csuvas grammatika) és Visnevszki (1836-iki grammatikája) a postpositiók száraz és hiányos fölsorolásával elé­gednek meg. Reguly már egy bizonyos rendbe is szedte ebbeli jegy­zeteit ; de ezt, minthogy a viszonyításoknak csuvasúl hogy-adhatá­sát veszi kiinduló pontjául (miért is ugyanazon egy postpositióról gyakran különböző helyen többször teszen említést, mert többféle használata van), ezen közlésünkben meg nem tarthatjuk, minthogy tárgyilagos ismertetésünknek csak a csuvas nyelvben meglevő és használtató postpositio-alakokból lehet kiindulnia. a) Casusragok és elemezhetetlen postpositiók. Az I. czikkben tárgyalt casusragok ezek : 1) Grenitivus ragja: riin, 'in, nen (nin), cn (in), n Elsőgr.; Reg.-nál csak en, n. (Lásd Ny. Közi. I, 208—212.). 2) Dativus ragja : na, a — na, a (Ny. Közi. I, 213—14.). Ugyanez egyszersmind az accusativus ragja. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy e rag nem csak szorosabb dativusi viszonyt fe­jez ki, p. o. bar mana otöa adj nekem pénzt (Visn. 63.), hanem ál­talában czélra-irányúlás viszonyát, melyre a magyarban szintén a

Next

/
Thumbnails
Contents