Nyelvtudományi Közlemények 2. kötet (1863)

Tanulmányok - Budenz József: Csuvas közlések és tanulmányok, III. czikk. 15

CSÜVAS KÖZLÉSEK ÉS TANULMÁNYOK. III. CZIKK. FIGYELMEZTETÉS. Az ezen czikkben előforduló csuvas szók írásmódját illetőleg meg kell jegyezni, hogy : h = német eh, orosz x gh = az előbbinek lágya, török A s = magy. sz, orosz c s = magy. s, orosz in z s= magy. zs, orosz JK c a= magy. cs, orosz H, török z\ \ = magy. ds vagy'-dzs, török £ Egyébiránt az úgynevezett fractur-formából szedett betűk: §, b, t, ti, 3, r — ezen mássalhangzóknak jésítéssel (úgynevezett lágyítással) való ejtését jelentik, tehát : 8 =r sj, (magy. szj), b = dj, d stb. Az önhangzókra nézve 'i mélyhangú i-t jelent, s az orosz LI viszszaadására van használva; az önhangzóbetü után álló ' (V, e',ü', stb.) az azon szótagon való hangsúlyozást jelenti. 1. Postpositiók. Tudvalevő dolog, hogy a postpositiókat (névviszonyítókat) nyelvtani rendeltetésökre nézve nem lehet lényegesen elválasztani a casusragoktól; s ha ezeket alakjok rövidsége és a névtövei való