Nyelvtudományi Közlemények 1. kötet (1862)
Tanulmányok - Hunfalvy Pál: A régi magyar írók mire nézve lehetnek igazító mintáink? 10
A RÉGI ÍRÓK MIRE NÉZVE MINTÁINK? 35 Legottan elmene az papoknak fejedelmihez az tizenkettőnek egyik, ki Júdás Iskariótnak neveztetik vala, És monda ünekiek : Mit akartok énnekem adni, és én tünektek kezetekbe adom azt. Es azok elvégezék,hogy harminczezüst pinzt adnának üneki. És az üdőtül fogva alkalmatosságot keres vala, hogy kézbe adhatná ütet. Akkoron elmene egy a tizenkettök közzül, ki Júdás Iskáriotnak neveztetik vala a papi fejedelmekhöz, r Es monda : Mit akartok énnekem adni, és azt én tünektek kezetekbe adom. Ok pedig harmincz ezüst garassal kinálák ötét. r Es az időtül fogván alkalmatosságot keres vala, hogy ötét elárulná. Legottan monda az Jézus ünekiek : Tü mindnyájan megtántorodtok én rajtam az éjjel Minekutána kediglen fdtámadandok , tü előttetek megyek Galileába. Akkoron monda nekik Jézus : Tü mindnyájan megbotránkoztok én bennem az éjjel ... . Minekutána pedig feltámadandok, előttetek megyek Galileába. soulóság. — ,4 ) A lát alak a látandók helyett is állhat, mert a jövő értelmét is magában foglalja. egész vád ? Erre igenesen azt kell vallanunk, hogy a régi magyar fordítók a legdeákosabb akarattal sem utánozhatták volna a latin tempusokat , miután a magyar nyelvnek több időalakja van , mint a latinnak, s ők valamennyi alakot használnak. Azonban mitsem ér mondanunk, tehették-e vagy nem tehették : a tapasztalás mutatja, hogy valóban nem utánozták; s Fogarasi maga hozá fel itt, hogy a müncheni codex első két lapján négyféleképen van fordítva a latin perfectum, így : szillé = genuit, akarja vala = voluit, született = natum est, magyaráztatik = interpretatum est. Dehogy utánozzák a régi magyar írók a latin tempusokat: sőt ellenkezőkép cselekesznek , s mi most épen ebből tanuljuk meg a magyar idő-alakok magyaros értelmét. A latin igének múltidőbeli alakjai: amabam, amavi, amaveram ; a magyar igének múltidöbeli alakjai: lát vala, láta, látott, látott vala és volt. A legelső ember, ki latinból magyarra fordíta, bizonyosan érti vala a latint; de érti vala annyira mennyire a magyart is. Föl-3*
