Nógrád Megyei Hírlap, 2016. december (27. évfolyam, 281-306. szám)
2016-12-31 / 306. szám
Végleg le akarja rombolni a kapcsolatokat Dmitrij Peszkov elnöki szóivő és Vlagyimir Putyin A Kreml azzal vádolta meg Washingtont, hogy „végleg szét akarja rombolni" a kapcsolatait Moszkvával, és alaptalannak minősítve visszautasította az amerikai vádakat az állítólagos orosz hackertámadásokról. Moszkva/Washington. a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov szerint Washington „két célt követ: végleg szét akarja rombolni a már amúgy is mélyponton lévő orosz-amerikai kapcsolatokat... és kemény csapást akar métni Donald Trump megválasztott amerikai elnök kormányzatának külpolitikai terveire". „Sajnálatos, hogy ezt a döntést... személy szerint Barack Obama elnök hozta" - mondta Peszkov csütörtökön a Ria No- voszty orosz hírügynökségnek, elítélve Washington "kiszámíthatatlan, ugyanakkor agresszív" külpolitikáját. A szóvivő kilátásba helyezte, hogy Oroszország „kétség kívül megfelelő választ fog adni, a kölcsönösség elve alapján". Vlagyimir Putyin elnök fenntartotta magának a jogot a válaszra, amit nem fog elsietni, de „komoly kellemetlenségeket" fog okozni vele az Egyesült Államoknak-mondta. Donald Trump egy rövid nyilatkozatban közölte, hogy a jövő héten tájékoztatást fog kérni az amerikai hírszerző ügynökségektől. „Itt az ideje, hogy országunk nagyobb és jobb dolgokkal foglalkozzék, de országunk és nagy népe érdekében találkozom a jövő héten a hírszerző közösség vezetőivel, hogy adjanak aktuális tájékoztatást a helyzetről" - írta. Trumpnak, ha hivatalba lép, joga lesz fenntartani vagy hatályon kívül helyezni a szankciókat. Amerikai hírszerző és elhárító ügynökségek csütörtökön 13 oldalas tájékoztatást tettek közzé az orosz hackerek által használt technikai módszerekről és eszközökről. Kár, hogy így ér véget Obama kormányzása Sajnálatos, hogy a kapcsolatok helyreállításával induló Obama-kormányzat oroszellenes agóniával múlik ki. Nyugodjék békében - reagált az egyik közösségi oldalon pénteken az Oroszország ellen bevezetett újabb amerikai szankciókra Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök. Washington csütörtökön újabb szankciókat vezetett be orosz természetes és jogi személyekkel szemben, mert úgy véli, hogy Oroszország hacker- támadásokkal beavatkozott a novemberi elnökválasztásba. Emellett 35 orosz diplomatát kiutasítottak az Egyesült Államokból, mert diplomata státusukkal ellentétes tevékenységet folytattak amerikai területen. Barack Obama amerikai elnök szerint az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók „szükséges és megfelelő" választ jelentenek Moszkvának arra a törekvésére, hogy „a nemzetközileg elfogadott viselkedési normák semmibe vételével aláássa az amerikai érdekeket". A Kreml szóvivője már csütörtökön törvénytelennek nevezte az amerikai lépéseket. Dmitrij Peszkov hangsúlyozta, hogy Oroszország megfelelő választ fog adni. Jelezte, hogy az orosz lépésekről Vlagyimir Putyin elnök hoz majd döntést. Szaddám Húszéin szelleme kísérti Amerikát Tíz évvel Szaddám Húszéin kivégzése után az iraki diktátor szelleme - a stabilitás és a demokrácia közel-keleti megteremtésére irányuló, egyelőre kevéssé sikeres washingtoni törekvés jelképeként - továbbra is kísérti Amerikát - írta az AFP francia hírügynökség. Washington. Amikor az iraki diktátort 2006. december 30-án felakasztották, George W. Bush akkori amerikai elnök és az amerikai közvélemény már tisztában volt azzal, hogy a több mint 3000 amerikai katona halálát okozó iraki háború nem hozta meg a várt eredményeket. A kivégzés nem vet véget az iraki erőszaknak - ismerte be az amerikai elnök, aki figyelmeztetett, hogy „nehéz döntések és áldozatok kellenek a fiatal iraki demokrácia" megerősítéséhez. Tíz évvel később azonban az Egyesült Államok még mindig nem érte el a célját. Az amerikai kormányzat által megálmodott „fiatal iraki demokráciának" nem sikerül felszámolnia a szunniták és síiták közötti erőszakot. A szunnita kisebbségnek a síita többségű kormánnyal szembeni dühe hozzájárult az Iszlám Állam nevű terrorszervezet megjelenéséhez, a szervezet középvezetőinek egy része egykor Szaddám Húszéin hadseregében szolgált. Több mint 5000 amerikai katonai állomásozik jelenleg is Irakban, támogatásuk elJOHN NIXON DEBRIEFING THE PRESIDENT The Interrogation of Saddam Hussein engedhetetlen az iraki hadsereg számára, amely nem képes egyedül megvívni a háborút a dzsiha- distákkaL A beavatkozást hajdan támogató amerikai társadalomban továbbra is fájdalmasak a sebek. Az iraki káosz emléke súlyosan nehezedett George W. Bush hivatali utódjára. Barack Obamára, aki úgy döntött, hogy Szíriában hogy nem avatkozik be katonailag Bassár el-Aszad szíriai elnök ellen. Győztes választási kampányában Donald Trump megválasztott amerikai elnök megígérte, hogy az Egyesült Államokat soha többé nem viszi „rendszerváltó" vagy „nemzetépítő" műveletekbe. Azt is kijelentette, hogy a vetélytársától, Hillary Clintontól eltérően ő nem támogatta a 2003-ban indult iraki beavatkozást, holott annak idején egy nyilvános nyilatkozatában pont az ellenkezőjét mondta. Az amerikai eliten belül folytatódik az önvizsgálat a kudarc okainak feltárására. John Ninon, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) első elemzője, aki 2003. decemberi elfogása után kihallgatta Szaddám Huszeint, csütörtökön könyvet jelentetett meg Debriefing the President: The Interrogation of Saddam Hussein (Jelentés az elnöknek: Szaddám Húszéin kihallgatása) címmel, amelyben azt állítja, hogy a CIA és az amerikai kormányzat az iraki diktátorról alkotott hamis elképzelés foglya volt. Hatalma utolsó éveiben Szaddám Húszéin korántsem volt mindenható vezető, egyáltalán nem volt ura annak, ami az országában történt - állítja John Nixon. „Nem törődött azzal, amit a kormánya tett, nem volt valódi terve Irak védelmére, és nem fogta fel, mennyire súlyos az érkező vihar", amely végül elsöpörte hatalmát - mondta az elemző. Nixon szerint az amerikai kormányzat és a CIA eltökélten hitte, hogy a Baász-párti rezsim lefejezése békés országgá változtatja Irakot. George W. Bush sosem fogadja el, hogy nem volt igaza - mondta John Nixon, aki 2007-ben az Ovális irodában próbálta megmagyarázni az elnöknek, hogy az általa kihallgatott Szaddám Húszéin inkább naiv és önironikus volt, de Bush minderre türelmetlenül reagált, és csak akkor nyugodott meg, amikor az elemző „arrogáns" és „szadista" személyiségről kezdett beszélni. Az elnök csak azt hallgatta meg, amit hallani akart - vélte Nixon. Az elemző szerint Amerikának mindenesetre - ellentétben azzal, amit hitt - nem állt az érdekében az iraki diktátor eltávolítása. „Annak ellenére, hogy megállapítottam, Szaddám Húszéin tökéletesen visszataszító ember volt, a kihallgatások alapján akaratlanul is tiszteltem őt, amiért sikerült ennyi időn át fenntartania az iraki nemzet egységét" - véli ma John Nixon. „Nem valószínű, hogy egy olyan csoport, mint az Iszlám Állam, ilyen sikert képes lett volna elérni az ő megtorló rendszere alatt" - tette hozzá. Ezerkétszáz dzsihadistával végeztek Az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet 1171 dzsihadista fegyveresével végzett a török hadsereg az Eufréteszi Pajzs fedőnevű hadművelet augusztus 24-ei kezdete óta Észak-Szíríában - közölte maga a hadsereg pénteken. Ankara, Az összesítés alapján a beavatkozásban a katonák megsebesítették az IÁ további 117 fegyveresét, 6 tagját pedig elfogták. A jelentésben az is szerepel, hogy a Népvédelmi Egységek (YPG) szíriai kurd milícia 291 tagja meghalt, A fegyverese megsebesült, 11 tagja pedig megadta magát az összecsapásokban. Törökország az IÁ- hoz hasonló terrorszervezetként tekint az YPG-re. Ankara azért indított hadműveletet Észak-Szíriában, hogy megtisztítson az Eufrátesz folyó nyugati oldalán egy ötezer négyzetkilométeres területet a terrorszervezetektől. A beavatkozásban a török haderő és szövetségese, az ellenzéki Szabad Szíriai Hadsereg (SZSZH) eddig mintegy 1900 négyzetkilométert vont ellenőrzése alá és jelenleg az IÁ második legfontosabb szíriai központját, Báb városát tartja ostrom alatt. Bábot a török elképzelések értelmében az YPG kezén lévő Manbídzs visszafoglalása követi. Megfigyelők szerint a földrajzilag stratégiai elhelyezkedésű Bábot azért akarja Ankara bevenni, hogy a települést ne az YPG szerezze meg, mert így a kurdok összekapcsolhatnák a török határ mentén húzódó észak-szíriai területeiket. Felsültek a térképpel A gyermektelen nőket kerületenként ábrázoló térképpel akarta bátorítani a gyermekvállalást a demográfiai problémákkal küzdő Dél-Ko- rea kormánya, de a kezdeményezésből akkora felháborodás lett, hogy a honlapot pénteken, alig egy nap után leállították. Szöul, a szülőképes korú nőket mutató rózsaszín térképből botrány lett. Rengeteg bírálója szerint ugyanis a kormány ezzel nem ér el semmit azon kívül, hogy megalázza a gyermektelen nőket. Jelenleg a honlapon az „Átalakítás alatt" felirat olvasható. A térkép rangsorolta is az ország tartományait és megyéit aszerint, hogy hol él a legtöbb 15 és A9 év közötti nő. A szöuli kormány azt szerette volna megértetni az emberekkel, milyen problémát jelent az alacsony születésszám. A fejlett országok közül Dél-Koreának van az egyik legrosszabb mutatója ezen a téren. Megölhették Görögország brazíliai nagykövetét A brazil rendőrség szerint gyilkosság áldozata lett Görögország brazíliai nagykövete, feltehetőleg az ő holttestére bukkantak rá egy kiégett gépkocsiban Rio de Janeiróban, helyi idő szerint csütörtökön. Rio de Janeiro. Kiriakosz Amiridisz december 26-án tűnt el, és utoljára hétfőn látták a Rio de Janeiro állam északi részén található Baixada Fluminense régióban - közölték. Annak az autónak a rendszámtáblája, amelyben a holttestre bukkantak, megegyezik az 59 éves diplomata által bérelt járművével. A gépkocsit a brazil nagyváros Nova Iguacu nevű körzetében találták meg - jelentette a G1 hírportál a rendőrségre hivatkozva. A Brazíliában működő görög diplomáciai képviselet közölte, hogy utoljára hétfőn beszéltek Amiri- disszel. Követségi források a Folha de Sao Paulo című napilapnak azt mondták, hogy a nagykövet hivatalosan január 9-éig szabadságon van. A Folha Vitória című brazil hírportál szerint a görög képviseletet január óta vezető diplomata Brasíliában él, ahonnan feleségével együtt december 21-én utazott el Rio de Janeiróba, hogy ott töltsék szabadságukat. A brazil fővárosba január 9-én terveztek visszatérni. A nagykövet eltűnéséről felesége értesítette a hatóságokat, miután férje nem tért vissza a közös nyaralóba. Amiridisz 2012-től 2016-ig Líbiában dolgozott diplomataként, korábban, 2001 és 200A között Rio de Janeiró-i főkonzul volt.
