Nógrád Megyei Hírlap, 2016. december (27. évfolyam, 281-306. szám)
2016-12-31 / 306. szám
Szilveszteri és újévi hiedelmek, babonák „A cápa nem eszik embert, de nem lehet megbízni benne" -írta biológia dolgozatában az egyszeri diák, amikor az volt a kérdés, hogy jellemezze a cápa viselkedését. Nos, legtöbben valahogy mi is így vagyunk a babonákkal. Tudjuk, hogy a babonák nem igazak, de azért mégsem tudunk ebben teljesen megbízni: figyeljük, mikor esik péntekre a hónap 13. napja és lekopogjuk az asztalon a még nem teljesen biztos jó hírt. Mert sosem lehet tudni. Az alábbiakban összegyűjtöttük szilveszterhez és újévhez kapcsolódó babonákat, hiedelmeket is szokásokat. Általános tudnivalók:- Az újévi erős fények és zajok távol tartanak mindenféle rosszat- Szilveszter éjjelén pontban éjfélkor az összes ajtót ki kell tárni, hogy az óév kimehessen. Ugyanis ha nem távozik, az újév nem tud bejönni.- Az újév különös jelentőséggel bír, mert elárulja, mit tartogat számunkra az elkövetkezendő 12 hónap.- Amit az újév napján cselekszik az ember, az hatással lesz egész évre, így tartózkodjunk például a vitáktól, veszekedésektől. Aki korán kel, egész évben friss lesz, aki gyengének, betegnek érzi magát, az egész évben ilyen lesz.- A jó évkezdésnek velejárói a jó italok és a bőséges étkezés.- Aki újév napján édeset eszik, annak egész éve édes lesz.- Újévkor disznót kell enni, hogy kitúrja a szerencsét, szárnyast semmiképp, mert azok elkaparják. Étkezésnél részesítsük előnyben a szemes terményeket (lencse, rizs, köles), mert a sok apró mag pénzbőséget jelent az elkövetkezendő évben.- Újév napján az üres zsebek, szekrények vagy polcok látványa a következő évre szegénységet vetítenek előre, ezért a kamrát, zsebeket meg kell tölteni, a pénztárcákat tele kell rakni pénzzel, hogy az év során ez legyen a jellemző.- Az újévet nem jó tartozással, adóssággal kezdeni, ezeket még az újév előtt ki kell egyenlíteni.- Újév napján ne adjunk ki semmit a házból, mert ha ezt tesszük, sok kiadásunk lesz egész évben.- A pénzhez jutási esélyeinket növelhetjük, ha szilveszter éjjelén pénzérmét kötünk madzagra, kilógatjuk az ablakon, majd éjfél után a madzag segítségével behúzzuk a házba.- Nem szerencsés dolog újév napján hagyni, hogy a tűz kialudjon, és ollót használni, mert aki ezt teszi, elvágja a szerencséjét.- Ha emeletes házban lakunk, az éjféli óraütés után álljunk fel és menjünk fel az emeletre, mielőtt lemennénk egy alacsonyabb szintre.- Fontos az első újévi látogató. Ha ekkor rosszkedvű vendég érkezik, abban az évben sok bánat éri a ház népét. Szerencsés, ha az első látogató férfi.- Akitől ezen a napon csókot kapunk, az egész évben szeretni fog bennünket.- A szilveszteri északi szél hideget, a déli szél enyhe telet jelez.- Ha nem tudunk ólmot önteni, szilveszter éjszaka próbálkozhatunk nyers tojással, amit forrásban levő vízbe kell önteni. A jövőt a csorgatott tojás sárgája alakjából tudjuk kihámozni.- Szintén következtethetünk a jövőre, ha szilveszter éjjel egy tetszőleges oldalon felcsapjuk a Bibliát, és egy pálcika vagy egy tű segítségével vaktában, csukott szemmel rábökünk egy sorra. Kiegészítő tippek:- Pontban 12 órakor 12 korsó sört kell meginni, hogy az új évben szerencsések legyünk. - Amint az újév elkezdődik, minden órát fel kell húzni a házban. (Görögország)- Éjfélkor 12 szőlőszemet kell megenni, és újév napján új, piros alsó és felsőruhát kell viselni, a megunt, régi dolgokat egyszerűen ki kell tenni az ablakon, és a pénztárcába lencsét kell tenni. (Olaszország)- Az ünnepi asztalterítő alá pénzt kell tenni. (Szlovákia)- Balszerencsét jelent, ha az új naptárt előre kiakasztjuk, vagy írnak előre írunk a jövő évi határidőnaplóba. (Anglia)- A szilveszteri álmunk beteljesedik, ha elalvás előtt rózsafüzért vagy megszentelt tárgyat teszünk a párna alá. (Bajorország)- A bejárat felé szalmaköte- get kell feszíteni, hogy távolt tartsuk a rossz szellemeket, és újévkor egy jót kell nevetni, hogy jól induljanak a dolgok. (Japán)- Az újévi kívánságokat 12 papírdarabra kell felírni, és amikor elkezdi ütni az óra az éjfélt, gyújtsuk meg a papírdarabokat. Az teljesül, ami a 11. ütésnél még nem égett el. (Fehéroroszország)- Támasszunk lapátokat, ge- reblyéket és rostákat a házfalhoz, hogy védelmet nyerjünk a gonosztól. (Korea)- Ajánlott imádkozni az ősökért, vadászni és halászni. De nem ajánlatos boldogságért imádkozni, házasságot kötni, ke- rülendők a ház körüli javítások és építkezés elkezdése. Aki újév napján söpör, az kisöpri a házból a szerencséjét. (Kína) Minden a szilveszterről Mióta ünnepük a szilvesztert? Mi a zajkeltés eredete? Miért fogadkozunk ezen a napon? Milyen népi hagyományok vonatkoznak az újévre? íme, a szilveszteri kisokos. Az ünnep a IV. századi Szent Szilveszter pápáról kapta a nevét, mivel az év utolsó napján halt meg. A hajnalig tartó ünnepség a római szaturnálikból hagyományozódott ránk. Hatalmas mulatságok voltak ezek, ahol még a rabszolgák is leülhettek az urak asztalához. A dorbézolás később elterjedt a világ számos részén és szilveszteri tradícióvá vált. A honfoglaló magyarok inkább az évszakváltást ünnepelték újévként, tavasszal és ősszel. Ilyenkor hajtották ugyanis ki- és vissza az állatokat a levedelőkről. Európában sokáig mozgóünnepként ülték, az is előfordult, hogy vízkereszt idejére esett az ünnepség. Ezt követően sokáig XVI. századig karácsonnyal esett egybe az ünnep. Végül XII. Ince Pápa pontot tett az ügy végére, és 1691-ben kihirdette, hogy az újév napja mindig január 1. legyen. Újévi népi tradíciók Rengeteg népi szokás, babona, tiltás kapcsolódik a szilveszterhez és az év első napjához. Protestáns hagyomány például az óévtemetés. Bizonyos vidékeken pedig - a termékenység érdekében - nyájfordítást tartottak, az állatokat felkeltették, hogy rávegyék őket, hogy feküdjenek az egyik oldalukról a másikra. Erdélyben egykor kiharangozták ez elmúlt évet és énekeltek az újév beköszöntével. Volt ahol álmokból jósolták meg a következő évet, ezért fontos volt, hogy jusson idő a vigadalom mellett némi szundításra is. Újév napján Egykor a falusiak számára nagyon fontosak voltak az újévi köszöntők, amelyeknek mindig pozitív tartalma volt. Még ma is él a hiedelem, hogy ami az új esztendő első napján történik, az meghatározza az egész évünket. Elterjed népi babona például, hogy az új esztendő első napján nem szabad megszabadulni a szeméttől, mert azzal a szerencse is távozik az otthonunkból. Nők, illetve jószágok nem végezhettek munkát ezen a napon. Fokhagyma kalendárium: 12 gerezd fokhagymát tettek ki, amelyek a hónapokat szimbolizáltak, ezekre sót tettek. Ha a gerezdek átnedvesedtek reggelre, akkor az azt jelölő hónapra sok csapadékot jelentett. Az sem volt mindegy, milyen vendég érkezik a házhoz újévkor. Ha férfi jött az szerencsét jelentett, ha nő az balszerencsét. Az egészségre is több hiedelem vonatkozott, például friss vízben mosdottak meg annak érdekében, hogy egész évben megőrizzék vitalitásukat. A zajkeltés eredete Eredetileg az ártó, gonosz szellemeket űzték el a hangoskodással. Régen dudával, ostorral, kolomppal verték fel a falunépét. Ma már a zajkeltő eszközöket felváltotta a tűzijáték, petárda és más fülsiketítő pirotechnikai eszközök. A zajjal az óév rossz dolgait, bánatát feledtetjük el, hagyjuk hátra, hogy az újévben csupa boldogság szerencsés történés következhessen be. Erre szolgál egyébként a bulizás is. Miért fogadkozunk? Elsősorban azért fogadtunk meg dolgokat, hogy hátrahagyjuk eddig hibáinkat és tisztalappal kezdhessük ez új esztendőt. Ilyenkor ki lehet nyíltan mondani mit nem csináltunk jól eddig és miben szeretnénk változtatni a következő évben. Együtt boldogabb Az ökör iszik magában - tartja a mondás. Nem véletlen, már az ókorban is sokan együtt ünnepeltek. A bánatot, fájdalmat, hibákat nem is lehet egyedül hátrahagyni, sokkal jobb ezt csoportosan tenni. Inni, bulizni, ünnepelni, de fogadkozni is együtt érdemes Étkezés, ételek újév napján A népi hiedelmek az étkezésre is vonatkoznak. Az esztendő első napján nem szabad baromfit fogyasztani, mivel az „elkaparja a szerencsét". Sertést azonban érdemes enni, ugyanis az „előtúrja a szerencsét". Kifejezetten ajánlott szemes terményeket, lencsét vagy babot fogyasztani, mert az sok pénzt hozhat a házhoz. Szilveszteri konyhai babonák A legtöbb konyhai babona talán épp a szilveszterhez kötődik, január 1-én szinte kötelező malacot enni. De egy nappal korábban, december 31-én épp fordítva van: tilos malacot enni. A lencsének is mindenképpen az asztalra kell kerülnie az új év első napján, de vajon miért? Összegyűjtöttük a válaszokat. A szilveszteri gasztro babonáknak régi paraszti gyökereik vannak, a hagyomány szerint nagy jelentősége van az év utolsó napjának és az új év első napjának, mert ezek határozzák meg azt, hogy a következő évben milyen lesz a sorsunk, milyen lesz a termés a földeken. Azt sokan tudják, hogy az új év első napján lencsét kell enni. De miért? A hagyományok szerint minden szemes étel, tehát főleg a lencse, de a bab is olyan mint az aprópénz, így a szokásokban ez a szerencsét, a gazdagságot jelképezi. És persze azért kell január 1-én mindenképpen lencsét enni, hogy ez meghozza a bőséget és a gazdagságot az új évre. A malac a másik, amit január elsején szinte kötelező megfőznie vagy megsütnie a háziasszonyoknak. A babona szerint azért, mert a malscnak is köze van a következő évi szerencséhez, hiszen az orrával előre túrja a szerencsét. És azért nem szabad ezen a napon például szárnyast enni, mert az viszont elkaparja a szerencsét, a hal elúszik vele, a vad pedig elszalad. Pont fordítva van viszont az előző napon, december 31-én: ekkor ugyanis tilos malacot tenni az asztalra, csak szárnyas vagy vad vagy hal kerülhet rá, épp azért, mert a szárnyas elkaparja az előző év problémáit, bajait, gondjait, a hal elúszik vele, a vad pedig elszalad. A babona szerint tehát az évet lezáró napon az ételek segítenek abban, hogy a problémák az évvel együtt múljanak el. Sok helyen szokás a szerencsepogácsa sütése is szilveszterre: a pogácsák közül az egyikbe belesütnek egy pénzérmét is, és aki megtalálja, annak lesz a legnagyobb szerencséje a következő évben. De fontos, hogy még éjfél előtt kerüljön elő, és még éjfél előtt meg is egye a pogácsát az, aki megtalálta. Újévi mese - A kolbász, a béka és az egér Egyszer volt, hol nem volt, még hetedhét országon is túl, volt egy béka. A béka összetalálkozott az egérrel és a kolbásszal. Hárman kezdtek beszélgetni, s elhatározták, hogy ők örökös barátok lesznek. Az egeret betették sepregetőnek, a békát beszerzőnek és a kolbászt szakácsnak. így mentek a dolgok egy hónapig. A béka beszerzett, mert ő jól tudott ugrani, hamar tudott menni s jönni, az egér kisepregette a szobát, s hozott be fát meg vizet, a kolbász meg szakácskodott. Hát olyan jó ételeket csinált a kolbász, hogy örökké csak nyalogatták a szájukat. Akármennyit ettek, nem tudtak jóllakni, mert nagyon jó volt az étel. Mikor letelt a hónap, azt mondja a kolbász: - Na, hát a dolog az rendre jár, melyiketek lesz a szakács? - Hát legyen a béka. Megtették a békát szakácsnak. Nekifogott a béka, így is szakácskodott, úgy is szakácskodott, főzött ilyet, főzött olyat, de olyat nem tudott főzni, hogy a többieknek jólessék. Főzött vagy három-négy nap, s akkor felmondtak a szakácsnak. Azt mondták, hogy: - Nem vagy jó szakács. Megszégyellte magát a béka. - Nahát akkor ki főzzön? Azt mondja a kolbász: - Az egeret tesz- szük oda. Odatették az egeret. Ő is főzött vagy két-három nap, de ő se tudott jól főzni. Rászorították a kolbászt: - Csak te főzzél! A kolbász váltig mondta: - Én az én hónapomat lefőztem, s hogyha nem akartok ti főzni, akkor inkább felmondjuk a barátságot. Valahogy csak megkérlelték a kolbászt, mégis elvállalta, hogy még egy vagy két nap ő főz. A béka gondolta, addig ő megtanulja, hogyan főz a kolbász. Nekifogott, hogy meglesse, mit csinál. Hát amikor a lé meg volt főve, egy darab idő múlva a kolbász, mikor látta, hogy nincsen sehol senki, beledobta magát a lébe. Megforgatta magát benne ügyesen, s akkor kijött. "Hopp - gondolta a béka -, most már én is tudom, hogy kell csinálni! Azért olyan jó a leves, mert beledobta magát." Akkor ajánlkozott: - Na, most már én leszek a szakács, most már én is tudok főzni! Nekifogott, odatett egy jó nagy fazék vizet a tűzhöz. Jó tüzet csinált, s főzte, főzte. Mikor már úgy gondolta, hogy meg van főve az a mindenféle, ami bele volt téve, nem várta meg, hogy egy kicsit meghűljön a lé, hanem mikor a legforróbb volt, belészö- kött. Hát alig tudott kiszökni, mind összeforrázódott, összefutott a hátán a bőr. Azóta van varasbéka. Félreállott a főzésből, alig tudott mozogni, úgy összeégette a forró lé. A kolbász meg az egér, mikor megmondta nekik, hogyan járt, kikacagták. Felbomlott a barátság, s attól fogva mindenki külön élt. Máig is élnek, ha meg nem haltak.
