Nógrád Megyei Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 256-280. szám)
2016-11-09 / 262. szám
Nem fogadta el a parlament a módosítást Nem kapta meg a szükséges kétharmados támogatást kedden a parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök alkotmánymódosítási javaslata, amely kimondta volna, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be. Budapest. Az előterjesztésre 131-en szavaztak igennel a szükséges 133 helyett. A javaslatot csak a kormánypárti képviselők támogatták; az ellenzékiek közül hárman - Fodor Gábor, Kész Zoltán és Kónya Péter független képviselők - nemmel voksoltak, a többiek nem nyomtak gombot. Az MSZP már korábban bejelentette, hogy nem vesz részt a szavazásban, ahogyan az LMP is jelezte, képviselői nem nyomnak majd gombot. A Jobbik a letelepedési kötvény megszüntetéséhez kötötte a módosítás támogatását, ez azonban nem történt meg. A kormány szerint a letelepedési kötvény és az alaptörvény-módosítás nem függ össze egymással. A szavazáson az MSZP és a Jobbik képviselői is molinókkal tiltakoztak az ülésteremben, őket Latorcai János levezető elnök figyelmeztette a tiltott szemléltető eszközök miatt. A Jobbik molinóján az állt, hogy „Az a hazaéruló, aki pénzért terroristát is beenged", a szocialisták áthúzott helikoptert ábrázoló lapokat mutattak fel. A kormányfő az október 2-i kvótanépszavazás után tett javaslatot az alaptörvény módosítására, amelyről több frakcióközi egyeztetést is tartottak. Az öt cikkből álló változtatással bekerült volna az alaptörvénybe egyebek mellett az, hogy Magyarországra idegen népesség ném telepíthető be és idegen állampolgár - amelybe a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezők nem tartoznak bele - Magyarország területén a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet. A Jobbik a baloldallal került közös platformra Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője szerint a Jobbik azzal, hogy korábbi ígéretével ellentétben most nem támogatta a kvótaellenességet, a baloldallal és Gyurcsány Ferenccel került közös platformra. Budapest. Az elemző az Ml aktuális csatornán az alkotmány módosítását célzó keddi parlamenti szavazást követően azt mondta: akár azt sem lehet kizárni, hogy a háttérben formálódik egy új „Vona Gábor imázs", amely a balliberális szimpatizánsok körében való erősítését célozza. Orbán Viktor kormányfő az október 2-i kvótanépszavazás után tett javaslatot az alaptörvény módosítására, amelyről több frakcióközi egyeztetést is tartottak. A minisztwerelnök alkotmánymódosítási javaslata - amely kimondta volna, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be - kedden a parlamentben nem kapta meg a szükséges kétharmados támogatást. Az előterjesztés 131 igen szavazatot kapott a szükséges 133 helyett. A Jobbik a letelepedési kötvény megszüntetéséhez kötötte a módosítás támogatását, ez azonban nem történt meg. A kormány szerint a letelepedési kötvény és az alaptörvény-módosítás nem függ össze egymással. Fodor Csaba szerint a Jobbik táborában is komoly dilemmát fog okozni, hogy a párt most „keresztbefeküdt" annak, hogy a magyar alaptörvény meggátolja a kényszerbetelepítést. Felvetette: hogyan nevezheti magát hitelesen nemzeti pártnak egy olyan politikai erő, amely nem támogatta a nemzeti ügyet. Kiderült, hogy a kormánypártok az egyetlen olyan politikai erő, amely valóban komolyan veszi a kvótaellenes harcot - tette hozzá. A Nézőpont elemzője úgy vélekedett: a Jobbik csak „kifogáskeresésbe rohant bele" azzal, hogy a letelepedési kötvény kivezetését tűzték ki feltételül. A Jobbik a saját szimpatizánsai egy részének, akik részt vettek a kvótareferendumon, és egy nemzeti ügynek is hátat fordított. Azzal, hogy az alaptörvény módosítását nem szavazták meg, az ügy nem kerül le a napirendről. A népszavazás eredménye egy komoly legitimáló erőt jelent, és továbbra is az a szándék, hogy ez valamilyen jogi értelemben is biztosított legyen - fejtette ki Fodor Csaba az Ml-en. A kormány f lOvaDura is I harcot a magyar j emberekért A magyar kormány to- i vábbra is harcol a magyar j emberek biztonságáért - jelentette ki a külgazdasági és : külügyminiszter kedden a I fővárosban tartott sajtótájé- ; koztatóján. Szijjártó Péter hozzátette, az alkotmánymódosításról | tartott szavazás a parlamentben azt mutatta meg, hogy az ! ellenzékre nem lehet számi- ! I tani az ország megvédéséért ■ folytatott harcban. Megjegyezte, a kötelező betelepítési kvóta elleni harc még nem ért véget, és ebben i nagy segítséget jelentette j volna az alaptörvény módosítása. „A mai parlamenti szavazás ezt a nagyon fontos eszközt vette el az ország megvédéséért folytatott í | küzdelemből" - fűzte hozzá Szijjártó Péter. Képviselők az alaptörvény hetedik módosításának végszavazása előtt az Országgyűlés plenáris ülésén. A patkóban, középen Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Orbán Viktor miniszterelnök. 131 képviselő szavazott igennel, 3 nemmel, így nem kapta meg a kétharmados támogatást Orbán Viktor alkotmánymódosítási javaslata, amely kimondta volna, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be. A családok megerősítése A népességcsökkenést belső erőforrásokra támaszkodva, a családok megerősítésével kell megállítani, és munkaalapú társadalmat kell létrehozni, amiben egyensúlyban van az egyén, a közösség és az állam felelőssége - mondta az emberi erőforrások minisztere kedden Budapesten, egy szakmai fórumon. Balog Zoltán, az emberi erőforrástfk minisztere, Izbieta Rafalska lengyel család-, munkaügyi és társadalompolitikáért felelős miniszter és Novák Katalin család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár a Családok a középpontban - családpolitika lengyel és magyar szemmel című konferencián a Külügyi és Külgazdasági Intézetben. Budapest. Balog Zoltán a Külügyi és Külgazdasági Intézetben rendezett Családok a középpontban - családpolitika lengyel és magyar szemmel című konferencián azt mondta, 2010 előtt a gyermekvállalás komoly szegénységi kockázat volt, ez azonban ma már nem így van, mivel Magyarország jelenleg a GDP négy százalékát költi évente családtámogatásra. A miniszter bemutatta a magyar kormánynak az utóbbi években a családokért hozott intézkedéseit. Beszélt a gyed extráról, amit 2015-ben, a bevezetés évében 35 ezren vettek igénybe, a munkahelyvédelmi akciótervről, amit tavaly 40 ezer munkavállaló után igényeltek a munkáltatók, a kötelező óvoda bevezetéséről, az ingyenes óvodai étkezés kiterjesztéséről, amit már a gyerekek 75 százaléka igénybe tud venni, a bölcsődeépítési és -bővítési programról valamint a családi otthonteremtési kedvezményről (csők), amiben 2015 óta már 27 ezer család részesült több mint 180 millió eurónak megfelelő értékben. Balog Zoltán szólt arról is, hogy Magyarországon az elmúlt években 30 százalékkal nőtt a házasságkötések száma, emelkedik a termékenységi arányszám, és csökken a válások, valamint a terhességmegszakítások száma. A miniszter azt hangoztatta, a család nem probléma, hanem lehetőség és örömforrás, ezért választották le 2014-ben a szociális ügyeket - ami elsősorban a problémák kezelésével foglalkozik - a család- és ifjúságügytől. Elzbieta Rafalska, a Lengyel Köztársaság család-, munkaügyi és társadalompolitikáért felelős minisztere bemutatta a Lengyelországban 2015-ben bevezetett 500+ programot, amelynek lényege, hogy a családok a második gyermek megszületésétől gyermekenként havonta 500 zloty-t, azaz mintegy 35 ezer forintot kapnak a gyermek 18. születésnapjáig. Jelenleg 2,7 millió családban 3,7 millió gyereknek jár a juttatás, amelynek célja a születésszám növelése és a szegénység felszámolása a legfiatalabb korosztályban - tette hozzá. Elmondta, hogy a program ellenzői attól tartottak, hogy a családok a pénzt felesleges dolgokra fogják költeni, de nem igazolódtak a félelmek, mert ruhára, oktatásra, egészségügyi kiadásokra fordították a támogatást. Elmondta továbbá, hogy az 500+ programon kívül jár még a családoknak családi pótlék, egyszeri születési támogatás, úgynevezett gólyapénz, a fogyatékkal élő gyermeket“'nevelőknek ápolási juttatások, valamint szülői támogatások azoknak, akik például munkanélküliek vagy egyetemisták voltak a gyermek- vállalás előtt. Novák Katalin család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár a konferencián rendezett kerekasztal-be- szélgetésen azt hangsúlyozta, a családpolitikában józan hangokra, egyenes beszédre van szükség. El kellene érni, hogy minden ország kialakíthassa a saját szabályait, családtámogatási rendszerét anélkül, hogy az Európai Unió beleszólna abba - tette hozzá. Európai Unió Európai Strukturális SZÉCHÉNYI BMfmmrm a
