Nógrád Megyei Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 256-280. szám)

2016-11-09 / 262. szám

Koldulási tilalom Legkésőbb tavasztól koldulási tilalmat vezetnek be az alsó-auszt­riai Bécsújhely (Wiener Neustadt) néhány övezetében - közölte az osztrák közszolgálati média (ORF) kedden. Bécs. A tartományi parlament szep­temberi döntése értelmében egy törvényváltoztatás életbelépésével a településeknek lehetőségük nyílik arra, hogy az általuk meghatározott zónákban megtiltsák akár a csendben való koldulást is. Udo Landbauer, a város biztonsági tanácsosa szerint tarthatatlap a hely­zet, mert egyre több kéregetőbanda van már Bécsújhelyen. Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) politikusának tájékoztatása szerint az utóbbi idő­ben több panasz is érkezett a lakos­ság köreiből, hogy koldusok zaklatták a járókelőket. A koldulási tilalom várhatóan a belváros sétálóutcáiban és a be­vásárlóközpontok közelében lesz majd érvényben. Amennyiben valaki vét a szabály ellen, akár ezer eurós büntetést vagy három hét elzárást is kaphat, és a koldusok mögött álló személyeket is felkutatják. Hasonló lépéseket tervez Krems és Tulln vá­rosa is. A Caritas osztrák segélyszervezet bírálta az alsó-ausztriai szigorítást. Indoklásuk szerint nem a szegények, hanem a szegénység ellen kellene küzdeni. Az utóbbi időben több oszt­rák településen is szabályozták a ké­regetést. Májustól koldulási tilalom van ér­vényben a felső-ausztriai Linz bel­városi részein. Az év elején számos lakossági bejelentés érkezett, mert a városban romániai koldusok szerve­zett csoportjai okoztak problémát. Salzburg városa tavaly júniusban már határozott arról, hogy mely öve­zetekben tilos koldulni. A város alpol­gármesterének tájékoztatása szerint a rendelet bevezetését követően 180- ról 130-ra csökkent a városban élő koldusok száma. Idén májusban szi­gorították a rendelkezést, és a tilalmi zónát kiterjesztették több belvárosi részre is. A szabályokról szóló német, román, magyar, bolgár és roma nyelvű ingyenes füzetet mintegy háromezer példányban készítették el. Vorarlberg tartomány Dornbirn, Bludenz és Bregenz városaiban már tavaly óta tilos kéregetni. Ezen tele­püléseken romániai koldusok „sátor­városai" okoztak felháborodást. Bécsben nem tiltja szabályozás, hogy valaki csendben kéregessen. A fővárosban az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) képviselői szorgalmazzák a ti­lalom bevezetését. A Profil című lap tavaly bemutatott felmérése szerint az osztrákok 74 százaléka vezetné be , a koldulási tilalmat. Gránátrobbanás Egy nyolcéves kislány meghalt és 31 békefenntartó megsebesült grá­nátrobbanásban kedden Gomában, a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén - közölte az ENSZ. Goma. Az ENSZ-békefenntartók Észak-Kivu tartomány székhelyén állomásozó indiai kontingensének tagjai éppen sportoltak, amikor egy gránát felrobbant a közelükben. A sebesülteket a kongói ENSZ-misszió kórházába szállították, és vizsgálatot indítottak annak kiderítésére, hogy honnan került oda a gránát - közölte a világszervezet. A kongói ENSZ-misszió (MONUSCO) 1999 óta van jelen a Kongói Demok­ratikus Köztársaságban. A misszióban mintegy 20 ezer fő teljesít szolgála­tot, alapvető feladatuk a civil lakos­ság védelme. A közép-afrikai ország­ban - különösen a keleti területen - gyakoriak az erőszakcselekmények a nemzetiségek közti feszültségek, a ruandai és ugandai erők betörései, valamint a több tucat felkelőszerve­zet közötti ellenségeskedések miatt. Hagyják békén a barátnőjét Példátlanul indulatos közleményben szólította fel Harry herceg kedden a sajtót arra, hogy ne zaklassa legújabb barátnőjét. London. Harry - Károly brit trónörökös és a néhai Diana hercegnő másodszülött fia, II. Erzsébet királynő unokája, aki az ötödik a brit trónutódlási sorban - sajtótitkára útján tette közzé a felhívást, amely egyben az első hivata­los megerősítése a 32 éves herceg új keletű ro­máncáról hetek óta keringő sajtópletykáknak. A brit és a világsajtó a múlt hónapban kezdte gyanítani Harry és a Los Angeles-i születésű, 35 éves Meghan Markle színésznő kapcsolatát. Harry és Meghan Markle állítólag Kanadában ismerkedett meg, ahol a herceg a maradandó sérüléseket szenvedett brit és nemzetközösségi katonák megsegítésére ál­tala kezdeményezett nagyszabású éves nem­zetközi sportviadal, az Invictus Games promó- ciós rendezvényein vett részt. Egyes sajtóértesülések szerint Meghan Markle-t már bemutatták Harry bátyjának, Vil­mos hercegnek, a brit trón majdani váromá­nyosának és feleségének, Katalin cambridge-i hercegnőnek is, ami annak a jele lenne, hogy a három éve elvált hercegi barátnőt a brit királyi család is elfogadta. Harry londoni hivatala, a Kensington-palota azonban kedden súlyosan elmarasztaló felhí­vást tett közzé arról, hogy Meghan Markle-t a kapcsolat ismertté válása óta milyen kímélet­len módszerekkel kezdte üldözni a sajtó. A közlemény szerint Meghan Markle „sérte­getések és zaklatások" célpontjává vált, a róla szóló hírek kommentárjaiból nem hiányoznak a rasszista felhangok sem, egyes közösségi médiafelületeken pedig nyíltan szexista és rasszista támadások érik. A herceg sajtókapcsolati igazgatója által jegyzett kommüniké szerint éjszakánként jogi csatározásokat kell vívni azért, hogy a másna­pi lapokban ne jelenhessenek meg lejárató sztorik. Ráadásul Meghan Markle családja is a zaklatások célpontjává vált: édesanyjának fotósok hadán kell áttörnie ahhoz, hogy egy­általán bejuthasson otthonába. Újságírók és fotósok már megpróbáltak illegálisan bejutni Meghan Markle házába is, és emiatt gyakran a rendőrséget is ki kell hívni. A Kensington-palota közleménye szerint ) az is előfordult hogy egyes újságok - nyilván | sztorik reményében - jelentős kenőpénzt ajánlottak Meghan Markle volt barátjának és szinte minden ismerősét, munkatársát és hozzátartozóját is folyamatosan kérdésekkel bombázzák. A közlemény szerint Harry herceg most j már egyenesen Meghan Markle biztonságáért j aggódik és nem tartja helyénvalónak, hogy j barátnőjét alig néhány hónappal kapcsolatuk kezdete után máris ilyen viharos sajtóérdek­lődés övezi. A herceg tudja, hogy a sajtókommentátorok j véleménye szerint Meghan Markle-nak „ezt az árat meg kell fizetnie", és mindez „része a játszmának", ám e véleménnyel erőteljesen i nem ért egyet. Nem játszmáról van ugyanis : szó, hanem kettőjük életéről, és' Harry ezért | azt reméli, hogy a sajtó azon munkatársai, akik j „ezfa sztorit hajszolják", megállnak egy pilla- j natra és elgondolkodnak, mielőtt „nagyobb | baj történik" - áll a Londonban kiadott hiva- j talos keddi közleményben. Az indulatos nyilatkozat nem véletlen, a brit j királyi családot ugyanis a mai napig kísérti a ; néhai Diana hercegnőt szó szerint élete utol- j só pillanatáig hisztérikusan üldöző fotóshad j nyomasztó emléke. Harry és Vilmos herceg | édesanyját, aki 1997-ben, egy párizsi autó- | szerencsétlenségben vesztette életét, vég- i zetes útján is több tucatnyi fotós követte mo- I torkerékpáron, és többen közülük a roncsok között haldokló Dianáról is közeli felvételeket j készítettek. Az udvar nevében eljáró londoni ügyvédi iroda már évekkel ezelőtt átiratban figyel­meztette az írott és az elektronikus sajtót, hogy vagy önmérsékletet tanúsítanak, vagy bírósági eljárással lesznek kénytelenek szem­benézni. Ehhez jogi támpontot ad a Diana halála után nem sokkal elfogadott zaklatásellenes brit törvény, amely polgári és büntetőjogi el­járást tesz lehetővé a hírességek magánéleté­nek védelmére. Peking felszólította Peking kedden felszólította a világ vezető államait, ügyeljenek arra, hogy szóban vagy tettekben ne támogassák a Hong­kong függetlenségéért küzdő erőket. Peking. Lu Kang, a kínai külügyminisztérium szóvivője egy szokásos sajtókonferencián re­agált Nagy-Britannia hétfői bejelentésére, mi­szerint elismeri ugyan a kínai Országos Népi Gyűlés (parlament) Állandó Bizottságának jo­gát arra, hogy értelmezze a hongkongi alkot­mányt, de aggódik a különleges közigazgatási terület törvényhozó tanácsában történt kö­zelmúltbeli események és az alkotmány pe­kingi értelmezésének időpontja miatt. Az amerikai külügyi tárca szóvivője is csa­lódottságának adott hangot a hongkongi fej­lemények miatt. A kínai parlament kizárta hétfőn a hong­kongi törvényhozásból azt a két Kína-ellenes képviselőt, aki nem volt hajlandó szabályosan esküt tenni. Peking ugyanis úgy értelmezte a hongkongi alkotmányt, hogy az eskütételt nem lehet megismételni, ez viszont a szóban forgó képviselők kizárását jelenti. Hongkong­ban több ezren tüntettek a döntés ellen, rend- fenntartók könnygáz bevetésével oszlatták szét a tömeget. Lu szerint a legnagyobb fenyegetést je­lentik az „egy ország, két rendszer" elvére a hongkongi függetlenségért kardoskodó erők gyalázatos cselekedetei, amelyek az ország megosztását célozzák, és nyíltan keresik a külföld támogatását. Hozzáfűzte: Hongkong Kína különleges közigazgatási területe, ezért ügyei Kína belügyének számítanak. Hongkong egyfajta félautonómiát élvez azóta, hogy 1997-ben a brit gyarmati ura­lom alól visszakerült Kínához. Viszont sok hongkongi tiltakozik az ellen, hogy Peking az utóbbi években rövidebbre fogta a gyeplőt, és többször megpróbálta növelni befolyását felette. A szeptemberi parlamenti választás eredményei is ezt az elégedetlenséget tük­rözik: több autonómiapárti képviselő került a hongkongi törvényhozásba. Fordulat Moszul környékén Az Iszlám Állam dzsihadiSta szervezet foglyul ejtette az iraki biztonsági erők 295 egykori tagját és 1500 családot Moszul környékén - mondta el Ravina Shamdasani ENSZ-szóvivő kedden. Genf. A kiköltöztetett és elrabolt embereket a dzsiha- disták „valószínűleg élőpajzs­ként akarják felhasználni, vagy meg akarják gyilkolni őket"- figyelmeztetett az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának szóvivője. A túszejtést a múlt héten hajtották végre, miután az iraki elitalakulatok behatol­tak Moszul keleti negyedeibe. A moszuli offenzíva október 17-én kezdődött meg az ira­ki kormányerők, illetve síita, szunnita és kurd milíciák rész­vételével, nemzetközi légi tá­mogatás mellett. Az iraki biztonsági erők 100 egykori tagját november 3-án rabolták el a Moszultól 20 ki­lométerre nyugatra fekvő Ma- vali faluból. 195 társukat no­vember 1. és 4. között ejtették túszul Tal-Afar körzetben. A fogolyként kezelt családo­kat a dzsihadisták lakhelyük­ről a moszuli repülőtérre te­relték. „Ezeknek a civileknek a sorsa egyelőre tisztázatlan"- tette hozzá Shamdasani. Az ENSZ arról is értesült, hogy a szélsőségesek legalább 30 sejket túszul ejtettek a főként jazidik lakta Szindzsár körzet­ben november 2-án és 3-án. Közülük 18-at állítólag még pénteken ki is végeztek. Eközben iraki nyomozók egy tömegsírt vizsgáltak kedden a Moszultól 30 kilométerre fek­vő Hammám el-Alilban. A tele­pülést előző nap elfoglaló ira­ki erők szúrós szagra figyeltek fel. Egy buldózer meglazította' a talajt, és oszló tetemeket, műanyag zacskókat, foszlado­zó ruhákat és plüssállatokát fordított ki belőle. A hely­színen tartózkodó tisztség­viselők szerint mintegy száz holttest feküdhet a tömegsír­ban. Az Iszlám Állam számta­lan mészárlást hajtott végre az általa elfoglalt szíriai és iraki területeken, ezek közül többet videóra vett és megosztott az interneten elrettentésképpen. Az ENSZ-szóvivő elmondta: vizsgálják, hogy a tömegsírba esetleg azt az 50 rendőrtisz­tet temették-e, akiket ugyan­ebben a térségben gyilkoltak meg a dzsihadisták az előző hónapban. Török politikai üldözöttek Németország menedéket nyújthat a törökországi politikai üldözötteknek - jelezte egy keddi lapinterjúban Michael Roth uniós ügyekért felelős német külügyi államminiszter. Berlin. A szociáldemokrata párt (SPD) politikusa a Die Welt című német lapban közölt inter­júban kiemelte: minden török- országi rendszerkritikus gon­dolkodónak tudnia kell, hogy a német kormány szolidaritást vállal velük. Arra a kérdésre, hogy Német­ország hajlandó-e befogadni az üldözött törökországi poli­tikusokat, újságírókat és mű­vészeket, azt mondta, hogy a befogadásról ugyan az illetékes hatóságok döntenek, de fontos rögzíteni, hogy „Németország nyitott a világra, és alapvetően nyitott a politikai üldözöttek előtt". Az üldözöttek kérhetnek me­nedékjogot, és ez nem csak az újságírókra vonatkozik - mond­ta Michael Roth. Az EU-Töröl<- ország megállapodással kap­csolatban úgy vélte, hatalmas félreértés alakulhatott ki a török állampolgárok uniós vízum­kötelezettségének ügyében, hiszen az EU nem adhat vízum­mentességet egyfajta ellenszol­gáltatásként. A vízumkötelezettség meg­szüntetéséhez teljesíteni kell a már jóval a menekültügyi meg­állapodás előtt rögzített feltéte­leket. A török fél számos felté­telt teljesített, néhányat viszont még nem, így nem hajtotta vég­re a terrorizmus elleni harcról szóló jogszabályok reformját. Nincs vízummentesség, amíg ez a reform nincsen készen - húzta alá a külügyi államminiszter. A törökországi belpolitikai fejleményekről szólva kiemelte, hogy „semmi köze az európai értékekről, a jogállamiságról, a demokráciáról és a sajtószabad­ságról alkotott felfogásunkhoz mindannak, ami Törökország­ban történik". Ezért „válaszunk a török kormánynak kristálytisz­ta: ez így nem mehet tovább". Michael Roth elmondta, arra számít, hogy kedvezőtlen kép bontakozik majd ki a török uniós tárgyalási folyamat alakulásá­ról szóló jelentésben, amelyet szerdán mutat be az Európai Bizottság. A testület „nagyon higgadtan, nagyon világosan és nagyon kritikusan mérleget von mindarról, ami Törökországban rosszul vagy egyáltalán . nem halad előre, és sajnos, sok ilyen ügy van"-mondta. Ázonban a csatlakozási tár­gyalásokat folytatni kell, mert megszakításuk csak azt ered­ményezné, hogy „magukra ma­radnának a nyugatias törökök" - tette hozzá Michael Roth, ki­emelve, hogy a török társada­lom jelentős része továbbra is európai orientációjú, és sokat remél az EU-tól. „Nem okoz­hatunk csalódást ezeknek az embereknek, éppen elég nehéz dolguk van Törökországban" - mondta.

Next

/
Thumbnails
Contents