Nógrád Megyei Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 256-280. szám)
2016-11-05 / 259. szám
Genetikai mutáción ment át az ebolavírus a nyugat-afrikai járvány idején, és emiatt hatékonyabban fertőzte meg az embert - állapította meg két kutatócsoport egymástól függetlenül Washington A nyugat-afrikai járványban több mint 11 ezren haltak meg 2013 és 2016 között Az ebolavírusról korábban úgy vélték, hogy állatokban lappang és csak ritkán kerül át emberre, hogy pusztító erejű járványt okozzon. A tudósok úgy gondolták, a vírus kevéssé képes genetikailag alkalmazkodni az emberi szervezethez - olvasható a Cell című amerikai szaklapban közzétett két tanulmányban. „Az volt az elmélet hogy az ebolavírus lényegében sosem változik. Azonban ez a kutatás megmutatta, hogy a kórokozó egy természetes mutációja, mely a járvány során ment végbe, megváltoztatta az emberi sejtek fertőzőképességét" - írta közleményében Kristian Andersen, a Scripps Kutató- intézet fertőző betegségek genetikájával foglalkozó igazgatója, az egyik tanulmány társszerzője. A vírusnak a járvány idején végbement esetleges genetikai mutációja után kutatva a két csoport megvizsgálta a nyugat-afrikai áldozatok mintáiból vett kórokozók genetikai térképét Volt egy mutáció, melyet mindkét kutatócsoport tanulmányozott és a járvány korai szakaszéban jelent meg akkor, amikor az áldozatok száma exponenciálisan kezdett növekedni. A GP-A82V jelű mutáció azt a glikofe- hérjét változtatja meg amelynek segítségével az ebola bejut a sejtekbe. Állati sejtekkel végzett kísérletek azt mutatták, hogy a mutáns vírus hatékonyabban jut be az emberi és más főemlősök sejtjeibe, de más emlősök szervezetébe nem hatol be könnyebben. Jonathan Ball, a Notthinghami Egyetem virológusa, a másik tanulmány társszerzője szerint az említett mutációval ugyanakkor csökken a vírus képessége, hogy a kórokozó feltételezett forrása, a denevér sejtjeibe hatoljon. Az ebolavírus GP-A82V mutációja a legutóbbi járvány összes fertőzésének nagyjából 90 százalékát idézte elő a kutatók becslése alapján. Tűzvész keltett pánikot Legalább két ház és több jármű megrongálódott péntek délután Sydney egyik nyugati elővárosában egy gyorsan terjedő erdőtűz miatt, amelynek eloltásán több mint 200-an dolgoznak - közölték tisztségviselők. Sydney. A lángok a délkelet-ausztráliai Új-Dél-Wales szövetségi állam fővárosának számító metropolisz üzleti központjától 65 kilométerre lévő külvárosban, Cranebrookban csaptak fel helyi idő szerint délután 2 órakor, majd átterjedtek Sydney két másik külvárosára, Llandilóra és Londond- erryre is. Cranebrookban számos lakóházat, továbbá két iskolát és egy szanatóriumot is kiürítettek a tűzvész miatt. Sérültekről nem érkezett hír. Rob Rogers, a regionális tűzoltóság egyik munkatársa elmondta, hogy a tűz az erős szél miatt rettentő gyorsan terjed. „Most próbáljuk menteni a menthetőt és feltartóztatni a tűz terjedését" - hangsúlyozta újságíróknak. A tűz okát egyelőre nem tudják, a hatóságok mindazonáltal őrizetbe vettek egy 17 és egy 21 éves férfit a történtekkel összefüggésben. Ausztrália történetében az egyik legpusztítóbb tűzvészt 2009 februárjában jegyezték fel, amikor a lángok 173 ember életét követelték, valamint 2 ezer házat és félmillió hektárnyi területet perzseltek fel. Egy október végén megjelent klímajelentés szerint a jövőben az eddiginél jóval több szélsőségesen meleg és száraz nap, kegyetlenebb és hosszabb tűzvészek várhatóak Ausztráliában, ahol hamarosan megkezdődik a nyár. Megkezdődött a határvadászképzés Ötszázhetven jelentkező részvételével megkezdődött a határvadászképzés első üteme, az őr-járőrtárs rész-szakképesítést megszerzők jövő májusban állhatnak munkába - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság pénteken a honlapján. Hallgatók a határvadász-képzés megnyitó rendezvényén a Készenléti Rendőrség budapesti központjában Budapest. A közleményben felidézték: a kormány augusztusban döntött a Készenléti Rendőrség határvadász bevetési osztályainak bővítéséről 3000 emberrel. Az országos toborzás szeptember 1-jén kezdődött, és folyamatosan lehet jelentkezni, eddig több mint 2100-an nyújtottak be pályázatot a képzésre. Az érvényes pályázatot benyújtó 1809 jelentkező közül 1667- an kezdték meg a felvételi eljárást, átlagéletkoruk 28 év. A felvételi eljárásban a fizikai, pszichikai és egészségügyi vizsgálatokat a pályaalkalmassági beszélgetés követi, majd a Nemzeti Védelmi Szolgálat életvitel-ellenőrzésével zárul az eljárás. A felvételi követelményeknek megfelelt jelentkezők őr-járőrtárs rész-szakképesítést szereznek. A folyamatos toborzás következtében gördülő rendszerben indulnak a képzések. Az első ütem országszerte 11 képzési helyen szerdán indult 574 jelentkezővel, közülük 498 férfi, 76 nő, a legfiatalabb pályázó 18, a legidősebb 53 éves. Az oktatás 2017. április végén fejeződik be. A felnőttképzési programot a jogi jogalkalmazási, rendőrszakmai elméleti és gyakorlati ismeretek, intézkedéstaktikai gyakorlatok, a rendőri kommunikáció gyakorlása, idegen nyelvű szaknyelv elsajátítása, a csapatszolgálat és testnevelés képezi. A gyakorlatorientált képzés keretében a közrendvédelemmel, a határellenőrzéssel, a menekültügyi helyzet kezelésével, erőszakos cselekmények elhárításával összefüggő szituációkban oldanak meg egyéni és csoportos rendőri fellépést igénylő feladatokat-írták. Az őr-járőrtárs rész-szakképesítéssel rendelkező hivatásos állományú rendőrök májustól a Készenléti Rendőrség határvadász bevetési osztályai állományában, járőrvezető irányítása mellett őrzési, járőrözési feladatokat hajtanak majd végre. Hallgatók a határvadász-képzés megnyitó rendezvénye után a Készenléti Rendőrség budapesti központjában A középkori Moszkva rejtélyei Emberi maradványok mellett a középkori Moszkva legépebben megmaradt romjait találták meg orosz régészek a Kremlnek az 1930-as években emelt épülete alatt. Moszkva. Azóta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök 2014-ben elrendelte a szovjet időkben a legfelsőbb tanácsnak (parlament) helyet adó, 14. számú épület lebontását, a régészek korábban soha nem látott módon végezhetik a helyszín feltárását - mondta Nyikolaj Makarov, a moszkvai Régészeti Intézet igazgatója. A Kreml 14. számú épülete alatt található egy temető, ahová a középkortól a gazdag moszkvaiakat helyezték végső nyugalomra. A Kremlnek számos rejtélye van - magyarázta a régész a helyszínen végigvezetve az AFP tudósítóját. A hatalom székhelyeként a Kreml sokáig zárva volt a régészek előtt. „Eddig csak két teljes körű régészeti feltárás volt a mostanit is beleértve". A bolsevikok hatalomra kerülése után a fővárost Petrográdból (a mostani Szentpétervár) Moszkvába helyezték át, a Kreml pedig a kormány székhelye lett, így elzárták a nagyközönség elől. A 14. számú épületet két 14. század végi építmény, a bolsevikok által 1929-ben és 1930-ban lerombolt zárda és a Csudov-kolostor helyén építették fel 1932-ben. „A lebontásnak nemcsak funkci-. onális, de politikai oka is volt" - mondta Julija Ratomszkaja történész. A szovjet ateista kormányzat, amely az első időben még vállalta, hogy helyreállítja az 1917-es harcokban megrongált épületeket, számos templomot bontott le országszerte. A restaurátoroknak még a Csudov-kolostor 16. századi freskóit sem sikerült megmenteniük, amelyeket a lerombolt épület romjai alá ástak el. Vlagyimir Putyin eredeti elképzelése az volt, hogy a parlament épületének lebontása után eredeti formájában helyreállíttatja a zárdát és a kolostort. A szakértők azonban nem támogatják ezt az ötletet. „Ezek a köveknek történelmük van. A zárda és a kolostor hatalmas veszteség, de tévedés lenne azt hinni, hogy életnagyságú másolatokkal pótolhatók" - vélte Radomsz- kaja. „Ha egyszer már megtörtént a hiba, nem lehet meg nem történtté tenni". A régészek viszont örömmel vették birtokba a területet, ahová az első moszkvaiak már a 12. században betelepültek. „Az eddig napvilágra került 2000 kincs között találtak egy cirill betűs feliratú követ, az eddigi legrégebbit Moszkvában. Találtak egy koromréteget is, amely feltehetően a 13. századból származik, amikor Batu kán tatárjai felgyújtották a várost" - közölte az igazgató. Vlagyimir Putyin augusztusban rendelte el régészeti múzeum megnyitását az ásatások helyszínén. Globális szintű lehetőség A péntektől hatályos párizsi klímaegyezmény globális szintű lehetőség a környezet védelmére, egyben esély a magyar szaktudás, technika értékesítésére is - mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) zöldgazdaságfejlesztésért, klímapoHtikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára pénteken az MTI-nek. Budapest. Makai Martina hangsúlyozta, a klímamegállapodást támogató országok komolyan gondolták döntésüket, ezt bizonyítja, hogy az egyezményt aláíró 195 országból 95, az üvegházhatású gázok kibocsátásáért felelős országok 68 százaléka már ratifikálta. Köztük a legnagyobb kibocsátók: az Amerikai Egyesült Államok, Kína, India és Brazília is - tette hozzá. A helyettes államtitkár elmondta, hogy a párizsi klímaegyezmény európai uniós szintű vállalásokat tartalmaz, amelyeket az egyes tagállamok valósítanak meg a részletszabályokról a tagállamok jelenleg is tárgyalnak. Az Európai Unió (EU) vállalta, hogy 2020-ig az üvegházhatású gázok kibocsátását 20 százalékkal, 2030-ig pedig 40 százalékkal mérsékli az 1990-es kibocsátási értékhez képest. Hangsúlyozta: Magyar- ország az üvegházhatású gázok kibocsátásának 1990-es mértékéhez képest már 39 százalékos csökkenést ért el. Makai Martina úgy fogalmazott: arra ösztönzik az iparágakat, hogy olyan technológiákat alkalmazzanak, amelyek nem járnak együtt az üvegházhatású gázok kibocsátásával, a nagy ipari kibocsátóknak pedig, ha nem hajtanak végre ilyen irányú beruházásokat, a tevékenységük folytatásához szén-dioxid-kvótákat kell vásárolniuk. A helyettes államtitkár arról is beszámolt, hogy az egyezmény a fejlődő országokkal szemben, ahol csak most épül ki az ipar, azt az elvárást fogalmazta meg, hogy az általuk kiépített ipari beruházásoknál minimalizálják az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ehhez azonban a fejlett országoknak, mint például Magyarországnak, technológiai és tudástranszfert, illetve pénzügyi forrást kell biztosítaniuk a fejlődő országoknak - mondta. Kiemelte: Magyar- ország kétszer 1 milliárd forintot ajánlott fel a fejlődő országoknak ilyen irányú céljaik megvalósítására. Előkészítés alatt van egy magyarországi 'székhelyű, úgynevezett Balkán pénzügyi alap felállítása is. Erre a kormány szerint azért van szükség, hogy Magyarországon. is legyen egy olyan pénzügyi alap, amely a balkáni országok kötelezettségvállalásainak megvalósításához technikai, illetve pénzügyi segítséget nyújt. Kivégzések Moszulban Több száz embert, köztük dezertőröket, katonákat és volt kormányzati alkalmazottakat végzett ki az Iszlám Állam dzsihadista szervezet Moszul környékén - közölte Ravina Shamdasani, az ENSZ emberi jogokért felelős szóvivője pénteken. Moszul. A szélsőségesek 50 dezertőrrel és 180 volt kormányzati alkalmazottal végeztek, valamint Moszultól délre beszivárogtak a hadsereg soraiba, és a biztonsági erők hét tagját meggyilkolták. Az IÁ harcosai péntek kora reggel átkeltek a Tigris folyón, és MoszuLtól 90 kilométerre, Sarkat térségében összecsaptak a biztonsági erők tagjaival. A szélsőségesek robbanószer- kezeteket hagytak maguk után -■közölte a helyi rendőrség. Az iraki erők szeptemberben foglalták vissza Sarkatot, de a dzsihadisták kisebb csoportjainak időnként sikerül beszivárogni a kormány ellenőrzése alatt álló területekre. Az Iszlám Állam utolsó iraki bástyájának számító Moszul ellen indított offenzíva október 17-i kezdete óta a szélsőségesek több hasonló akciót hajtottak már végre elterelésképpen. Eközben az IÁ 1600 embert szállított át Hammam al-Alilból Tal-Afarba, akiket valószínűleg élőpajzsként akar majd felhasználni. A szélsőségesek ugyanerről a településről 150 családot hurcoltak át Moszulba szerdán, a lakosságot pedig felszólították, hogy adják át gyerekeiket, különös tekintettel a 9 kilenc év feletti fiúkra. Az ENSZ-szóvi- vő attól tart, hogy a dzsihadisták katonákat képeznének ki a kiskorúakból. Shamdasani arra is felhívta a figyelmet, hogy az IÁ 400 kurd, jazidi és síita nőt tart fogva Tal-Afarban, valamint legalább 200 emberrel végzett Moszulban. A szélsőségesek mellett a légicsapások sem kímélik a civileket: szerda este négy nő életét vesztette, 17 civil pedig megsebesült a Moszul keleti részén található Kudsz negyedben egy bombázás során. Iraki katonák az ostromgyűrűbe *árt észak-iraki Moszultol mintegy 27 km-re, keletre fekvő és nemrég felszabadított Bartellában
