Nógrád Megyei Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 256-280. szám)
2016-11-05 / 259. szám
MTI Fotó: Sóki Tamás Pl atán lett az Év Fája Budapest. A hat hétig tartó online megmérettetésen idén összesen mintegy 18 ezer szavazat érkezett az Év Fája döntőseire, ebből a Jászai Mari téri platán 3545 vokssal szerezte meg az első helyet, és ezzel a verseny hétéves történetében először győzött budapesti fa -közölte az alapítvány csütörtökön az MTI-vet. Idén csaknem 40 jelölt indult a versenyen, közülük a szakmai zsűri nyáron választotta ki azt a 12 fát, amelyekre a közönség online szavazhatott szeptember 5. és október 16. között. A megmérettetésre közösségek nevezhették be legkedvesebb fáikat, amelyek történeteikkel versengtek az Év Fája címért. A Jászai Mari téri platánt 1936-1938 körül ültették el a téren, amelyet eredetileg 1903-ban parkosítottak, és sokéig a Rudolf tér nevet viselte. A terület 1950- ben keresztelték át Jászai Mari' térre, a magyar színésznő születésének 100. évfordulója alkalmából. Az itt álló faóriás az ország egyik leglátogatottabb faegyede, amelynek képét számtalan családi album őrzi az alatta megpihenők képmásaival. Radnóti Miklós özvegye, Radnóti Fifi, a XIII. kerület díszpolgára is évtizedeken keresztül figyelte lakásának ablakából a platánfa sorsát és valószínűsíthető, hogy férjével gyakran meg is pihenhetett árnyékában. A Városliget hős platánja fantázianevet viselő versenyző egyike a park első és legidősebb platánjainak, sokak kedvence és nevezői szerint egyike azon ligeti fáknak, amelyek veszélyben lehetnek a Liget beépítési munkálatai miatt. Az Év Fája egy speciális kezelésre feljogosító utalványt kapott, a Hős Fa jutalma pedig egy állapotfelmérő szakmai vizsgálat és kezelési javaslat. Az Országos Erdészeti Egyesület különdíjasa a szervezet ajándékcsomagját kapta, valamint minden döntős fának jutott .sj madárodú és etető is. & A Jászai Mari téri platán jövő év elején részt vesz az európai versenyben is, amelynek győztese az Eu- áj*. , rópai Év Fája cí- met nyeri A budapesti Jászai el. A nemzetközi megmérettetésen eddig háromszor nyert magyar fa, legutóbb tavaly a bátaszéki molyhos tölgy, két alkalommal pedig második helyezést értek el a magyar versenyzők. tér legszebb platánja lett az Év Fája A kényszermunkára vitt fiatalok emlékére Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár beszédet mond Az Idegen ég alatt - Oroszföldön meggyötörve című kiállítás megnyitóján A Szovjetunióba kényszermunkára elhurcolt magyarországi fiataloknak emléket állító kiállítás nyílt meg pénteken a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) néprajzi osztályán. nül túlméretezték, ami hosszú évtizedekre meghatározó lelki és szellemi nyomorúságot okozott" - mondta. „Ne feledjük a kommunizmus, a Gulág és a málenkij robot áldozatait!" - szólított fel az államtitkár, aki a rendszerváltás után született generációkra utalva azt mondta: nem magától értetődő az a szabadság, amiben élünk, amibe a mai fiatalok beleszülethettek. Őri László, Pécs alpolgármestere köszöntőjében reményének adott hangot, hogy a jövő március végéig megteldnthető kiállítás segíteni fogja az emlékezés folyamatát. A múlt század szenvedéstörténetének „örök tanulságáról" a városvezető úgy fogalmazott: „az erőszak soha nem teremt békét, az emberi élet értéke felülír minden érdeket, az emberi méltóság mindenkit megillet". Az Idegen ég alatt - Oroszföldön meggyötörve elnevezésű Pécs. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár hangsúlyozta: a második világháború után a Magyarországról elhurcolt, kisemmizett emberek száma megközelíti a 700-800 ezret; közülük mintegy 300 ezer embert otthonaikból és az utcáról vittek el málenkij robotra. A politikus a magyarországi németség második világháború utáni kollektív megbélyegzését a 20. század egyik legnagyobb bűncselekményének nevezve úgy fogalmazott: „a faji alapú népirtás utáni hónapokban újra faji alapon embereket ismét vagonba raktak, munkatáborba vittek, százezrek haltak meg az embertelen körülmények miatt". Hoppál Péter az emlékezés és az áldozatok előtti főhajtás fontosságára térve azt hangoztatta: „soha nem mondatjuk azt, hogy mindent feltártunk a korszak nyomorúságából". Hozzátette, hogy az 1944 és 1949 között elhurcoltak történetéről az 1956- os forradalom és szabadságharc időszakát leszámítva egészen a rendszerváltásig nem lehetett beszélni. „Nyilvánvaló, hogy az akkori győztes nagyhatalmak büntetni akartak, de azt embertele- Az Idegen ég alatt - Oroszföldön meggyötörve című kiállítás a pécsi Néprajzi Múzeumban tárlat a szovjet lágerekből származó eredeti tárgyak, fotók, írásos dokumentumok és személyes sorsok, visszaemlékezések segítségével mutatja be az elhurcoltak megpróbáltatásait. A múzeum MTI-nek eljuttatott írásos összefoglalója felidézte: 1944 november és 1945 április között Sztálin parancsára a Vörös Hadsereg mintegy 250-300 ezer civil lakost gyűjtött össze a történelmi Magyarország területéről, s hurcolt el évekig tartó kényszermunkára a Szovjetunióba. Többségüket hadifogolylét- szám-kiegészítésként, míg mintegy 130 ezer embert kimondottan német, illetve emellett Kárpátalján, Erdélyben, a Felvidéken és a Vajdaságban magyar származásuk miatt deportáltak. Az elhurcoltak jórészt fiatal lányok, asszonyok voltak, hiszen a férfiak még a fronton vagy már hadifogságban voltak - írták. Mint kiemelték: az éhezés, a nélkülözések, a járványok, a kíméletlen kényszermunka következtében a deportáltak mintegy 30-40 százaléka nem élte túl az ottani rossz körülményeket, a gyakran mínusz 30 fokos hideget. Ők jeltelen tömegsírban nyugszanak az egykori munkatáborok, gyárak és a vasútvonalak közelében. Átadták a Mindszenty- emlékérmeket Berszán Lajos címzetes kanonok, a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Líceum alapítója, Bakos-Tóth Márta klinikai gyermek-szakpszichológus, a bakonyszü- csi Daganatos Betegek Rehabilitációs Lelki Otthonának alapítója, valamint a keresztény MÉCS Családközösségek és vezetői. Ménesi Balázs és Krisztina kapott idén Mindszenty-emlékérmet. Budapest, A Mindszenty József egykori esztergomi érsekről, hercegprímásról elnevezett elismeréseket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Mindszenty Társaság ügyvezető elnöke adta át pénteken az Országházban. Lezsák Sándor köszöntőjében azt hangsúlyozta: az emlékérmet azok kaphatják meg, akik sokat tettek a keresztény hit és a keresztény világnézet védelméért és megerősítéséért. Berszán Lajos áldozatos lelkipásztori és iskolateremtő tevékenységéért, a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Líceum megalapításáért és irányításáért, továbbá a moldvai és székely gyerekek szellemi felemeléséért végzett állhatatos munkájáért kapta az elismerést. Bakos-Tóth Márta négy évtizedes gyógyító szolgálatáért, a daganatos gyerekek és családjuk rehabilitációs módszerének kidolgozásáért, valamint a ba- konyszücsi Daganatos Betegek Rehabilitációs Lelki Otthonának megalapításért és vezetéséért részesült az emlékéremben. A keresztény MÉCS Családközösségek és vezetőik, Ménesi Balázs és Krisztina pedig „két évtizedes nemzetmegtartó tevékenységükért" vehették át a Mindszenty-emlékérmet. Az emlékérem átadása után az ünnepség résztvevői megkoszorúzták Mindszenty József emléktábláját az Országházban. A 2004-ben alakult Mindszenty Társaság célja Mindszenty József emlékének ápolása, a volt főpap történelmi életművének megismertetése a közvéleménnyel, a bíboros teljes életútja feltárásának támogatása, továbbá boldoggá avatásának szorgalmazása. Mindszenty József 1892-ben született, eredeti neve Pehm József. Zala megyei plébános- sága után 1944-ben nevezte ki XII. Pius pápa veszprémi püspökké, röviddel ezután a nyilas kormány bebörtönözte. Esztergomi érsek és Magyarország prímása 1945-ben lett, bíborosi rangot 1946-ban kapott. Koholt vádak alapján 1948 karácsonyán bebörtönözték, 1949-ben életfogytiglani börtönre ítélték. Az 1956-os forradalom alatt kiszabadították, a szabadságharc leverése után az Egyesült Államok budapesti nagykövetségére menekült, onnan 1971-ben hagyhatta el az országot és költözhetett Bécsbe, ott halt meg 1975-ben. Végakarata szerint az ausztriai Mariazellben temették el. A rendszerváltáskor, 1990- ben rehabilitálták, 1991-ben pedig ünnepélyes keretek között helyezték örök nyugalomra Esztergomban. Ader János köztársasági elnök beszédet mond a XVIII. kerületi, Hargita téri 1956-os emlékműnél az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének és a szovjet csapatok bevonulásának 60. évfordulóján tartott nemzeti gyásznapon. Ötvenéves a gumigyár Ötvenéves a szegedi gumigyár, a jubileum alkalmából a jelenleg a Continental telephelyeként működő üzemben pénteken múzeum nyílt, és utcát neveztek el két korábbi igazgatóról. Szeged. Regina Gensigora, a Contitech Rubber Industrial Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, egyéves munkával, a szegedi Móra-múzeum közreműködésével hozták létre a gyár történetét bemutató gyűjteményt. Az egykori dolgozók visszaemlékezéseiből pedig könyv és dokumentumfilm készült. Az ünnepségen a gyár területén utcát neveztek el az üzémet 18 éven át irányító Mikes Sándorról, illetve a közel múltban váratlanul elhunyt ügyvezető igazgatóról. Katona Tamásról. A szegedi gumigyár építése 1962-ben kezdődött el, az üzemet 1966. november 5-én adták át az Országos Gumiipari Vállalat részeként. A cég 1973-tól működött Taurus néven. A szegedi gyár 1996-ben került a Phoenix tulajdonába, és 2004 óta tartozik a Continental vállalatcsoporthoz. A heveder-, tömlő- és keverőüzemben az elmúlt tíz évben lezajlott mintegy 20 millió eurónyi beruházásnak köszönhetően a szegedi gyár meghatározó lett a nehézműszaki gumitermékek gyártásában. A 160 ezer négyzetméteres alapterületen működő gyárban jelenleg több mint hatszázan dolgoznak. • A keverőüzemben évente mintegy 25 ezer tonna gumiipari alapanyagot állítanak elő. A társaság közlése szerint a textilbetétes hevederek gyártásánál végrehajtott jelentős fejlesztéseknek, kapacitásbővítésnek köszönhetően a szegedi lett Európa legnagyobb ilyen gyára. A budapesti Jászai Mari tér legszebb platánja lett az Év Fája, a Hős Fa címet A Városliget hős platánja nyerte el, az Országos Erdészeti Egyesület különdíját pedig a ragályi Öreg tölgy kapta.
