Nógrád Megyei Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 256-280. szám)

2016-11-18 / 270. szám

2016. november 18., péntek Elkelt a tízparancsolat Nyolcszázötven ezer dollárért (246 millió forint) cserélt gaz­dát egy szerdai Beverly Hills-i aukción az a legrégebbi ismert kőtábla, amelyen a bibliai tízparancsolat olvasható. Beverly Hills/Dallas. A dallasi székhelyű Heritage Auctions tá­jékoztatása szerint a nagyjából 50 kilogramm súlyú, 61 centimé­ter magas fehérmárvány-táblát a bibliai leleteket kínáló nyilvános aukción egy neve elhallgatását kérő személy vásárolta meg. A ki­kiáltási ár 300 ezer dollár volt, és két telefonos licitáló tornázta fel a végösszeget 850 ezer dollárra. A márványtéblára több mint húsz sort véstek a héber és arámi nyelvből származó szamaritánus nyelven valamikor a 3. és az 5. század között. David Michaels, az aukciósház antikvitásokért felelős igazgatója szerint a tábla vélhetően egy zsinagóga bejára­tát díszítette, melyet vagy 400 és 600 között, vagy egy 11. századi keresztes hadjáratban lerombol­tak. A négyszögletű táblán egy bevezető ajánlás után a Bibliából ismert tíz parancsolat közül ki­lenc olvasható. A tizedik paran­csolat helyén egy utalás látható egy Garizim hegyen építendő templomra. A mai Nyugat-Jordá- nia területén lévő hegy már a per­zsák idején is a szamaritánusok fontos vallási központja volt. A szamaritánusok vallási közössége ma mintegy 800 tagot számlál. A különleges leletet egy vas­útállomás alapozásánál találták meg 1913-ben a nyugat-izraeli Javnéban. Ezután egy magántu­lajdonban lévő udvar padlózatá­ban helyezték el, emiatt idővel az írás bizonyos részei lekoptak. 1943-ban egy régészhez került a lelet, aki egészen 2000-ben be­következett haláláig őrizte. Saul Deutsch rabbi, a New York-i Élő Tóra Múzeum alapítója az Izraeli Régészeti Hatósággal (IAA) kötött megállapodást a kő­tábla ideiglenes kiállításáról az Egyesült Államokban, majd ké­sőbb meg is vásárolta a leletet. A rabbi elmondta, hogy a kőtábla és a múzeum gyűjteményébe tarto­zó egyéb műtárgyak eladásából befolyó összeget a zsidó életet és történelmet bemutató intéz­mény felújítására fordítja. Mivel a kőtáblát Izrael nemzeti kincsének tekintik, a rabbi kikötötte, hogy az új tulajdonosnak gondoskodnia kell a lelet nyilvános kiállításáról. Megállapodásra jutottak a jövő évi költségvetésről Kompromisszumos megállapodásra jutottak az Európai Unió jövő évi költségvetéséről csütörtök hajnalig elhúzódott egyeztetéseik nyomán a tagállamok kormányait tömörítő ta­nács és az Európai Parlament (EP) küldöttei. Brüsszel. Az elfogadott egyezség értelmében 2017- ben az unió 157,88 milliárd euró erejéig vállalhat pénz­ügyi kötelezettségeket, és 134,49 milliárd euró lehet a tárgyévi tényleges kifizetések összege. A tanács által kiadott közleményben hangsúlyoz­ták, hogy a büdzsé tükrözi az EU főbb prioritásait, egyebek mellett a migrációs válság kezelését, illetve a beruházá­sok ösztönzését, amely a vá­rakozások szerint a gazdasági növekedés serkentését és új munkahelyek teremtését is maga után vonja. A migrációs válság kezelésére és a biztonság megerősítésére 5,91 milliárd eurót különítenek el a költségvetésben, ez 11,3 százalékkal több, mint idén volt. Az EU ezzel az összeggel fogja segíteni a tagállamokat a me­nedékkérők áthelyezésében, az érkezők befogadására szolgá­ló központok felállításában, az integrációs programok finan­szírozásában és a jogosulatlan kérelmezők visszatoloncolásá- ban. Ugyancsak ebből a keretből finanszírozzák majd a terrorelle­nes intézkedéseket és a határvé­delem megerősítését is. „A megállapodással a költ­ségvetés a lehetséges legked­vezőbb hatással lehet az eu­rópai adófizetőkre és a többi állampolgárra, valamint a vál­lalatokra, egyúttal tiszteletben tartja a tagállamoknak az ál­lamháztartás konszolidációját célzó erőfeszítéseit" - közölte Ivan Lesay szlovák államtitkár, az EU soros elnökségét ellátó Szlovákia képviseletében. „Elértük a céljainkat. A 2017-es büdzsé fókuszában a prioritásaink állnak, a növeke­dés serkentése, a munkahely- teremtés és a migrációs válság kezelése. Elégedett vagyok az eredménnyel" - kommentálta a megegyezést Jens Geier, az EP költségvetési bizottságá­nak tagja. Végeredményben mind a bőkezűbb kiadási keretet in­dítványozó EP, mind pedig a hangsúlyt a takarékosságra helyező tanács engedett va­lamennyit, de a parlament többet, így a végül elfogadott összeg a kötelezettségválla­lások szintjén magasabb, a tényleges kifizetések terén pedig alacsonyabb az eredeti bizottsági indítványnál. Az al­kut még formálisan is jóvá kell hagyni, erre a tanács részéről várhatóan november 29-én, a parlament részéről pedig de­cember 1-jén kerül majd sor. Fej fej mellett a két jelölt Fej fej mellett áll az ausztriai államfőválasztás két jelöltjének támogatottsága, azonban a Zöldek által támogatott induló jobban tud majd mozgósítani, míg a sza­badságpárti jelölt a biztos pártszavazókra számíthat - derül ki egy csütörtökön be­mutatott felmérésből. Becs. Az ausztriai államfőválasztás elha­lasztott második fordulóját december 4-én tartják és a szavazók két jelöltre, a Zöldek által támogatott Van der Bellenre, és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltjére, Norbert Hoferre szavazhatnak. A májusban tartott második forduló eredményét meg­semmisítette az alkotmánybíróság az FPÖ indítványa alapján, ezért kell megismételni a szavazást. A meinungsraum.at osztrák közvéle­mény-kutató szerint a két jelöltet nagy­jából ötven-ötven százalék támogatja. A felmérést az intenzív választási kampány megkezdése előtt, október végén végez­ték, mintegy hatszáz fő megkérdezésével. A felmérés szerint az Osztrák Szociálde­mokrata Pártra (SPÖ) szavazók 83 szá­zaléka, míg az Osztrák Néppártot (ÖVP) választók 51 százaléka adja majd Van der Bellenre a voksát. Hofer a szociáldemokra­ta szavazók tíz, míg a néppárti voksolók 35 százalékának szavazatára számíthat. A néppárt támogatói bizonytalanabbak, 14 százalékuk még tanácstalan, hogy kire adja majd voksát. A szociáldemokrata vá­lasztók hét százaléka nem tudja még hogy kire szavazzon. Az utóbbi napokban több néppárti politikus is kiállt Van der Bellen mellett. A jelöltet támogatásáról biztosítot­ta Othmar Karas, az osztrák néppárt uniós képviselője. A néppárt elnöke, Reinhold Mitterlehner alkancellár pedig egy újság­nak nyilatkozva azt mondta, hogy az a jelölt lenne megfelelő, aki a nemzetközi színté­ren nagyobb köztiszteletnek örvend, „jelen esetben pedig ez a jelölt Van der Bellen". Az elemzők szerint Van der Bellen azért tud jobban mozgósítani, mert többen lát­ják úgy, hogy Ausztria hírnevének jobbat tesz majd elnökké választása. Ezt gondolja az SPÖ szavazók 79 és a néppárti voksolók 53 százaléka is. Norbert Hoferről ugyanezt az SPÖ szavazók 9, az ÖVP támogatóinak 20 százaléka véli. A szociáldemokrata vá­lasztók 83 és a néppártot támogatók 67 százaléka viszont attól tart, hogy Hofer győzelme esetén Ausztria nemzetközi te­kintélye csorbulna. Van der Bellenről a válaszadók fele nagy­jából úgy gondolja, hogy pártpolitikától mentesen fogja ellátni hivatalát, Hofertől 14 százalék várja ezt. Az SPÖ szavazóinak 72, a néppárti voksolók 65 százaléka sze­rint Hofer a pártérdekeket fogja az államfői feladatok elé helyezni. Az osztrákok többsége úgy látja, hogy Donald Trump republikánus párti jelölt amerikai elnökké választása a szabadság- párti jelöltnek kedvez az osztrák államfő­választáson, és kilenc százalék véli úgy, hogy a Zöldek által támogatott jelölt tud majd profitálni belőle - olvasható a Gallup intézet csütörtökön bemutatott közvéle­mény-kutatásában. A felmérés szerint a Zöldek pártjának szavazói a legszkeptiku­sabbak, 66 százalék szerint Hofer profitál­hat az amerikai elnökválasztás eredmé­nyéből. Nem az ügyészségre tartozik Az iskolaalapítás adminisztratív ügy, amelyben nincs mit ke­resnie a korrupcióellenes ügyészségnek - erre a következtetés­re jutott Horatiu Pepine publicista a Deutsche Welle honlapján közzétett elemzésében, amelyet csütörtökön szemlézett a ro­mán Hotnews.ro hírportál. Bukarest, A német közszol­gálati rádió román szerkesztő­ségének újságírója „furcsának" tartja, hogy Romániában a kor­rupcióellenes ügyészség (DNA) vizsgálja egy magyar iskola megalapításának törvényes­ségét. A cikkíró felidézte, hogy Marosvásárhelyen évtizedes vi­tákhoz vezetett, hogy a magyar közösség önálló iskolákat akart, amit a román pártok, élükön Dórin Florea polgármesterrel, hevesen elleneztek, az „etnikai testvériség" és vegyes iskolák ideológiáját erőltetve. Miután az RMDSZ városi taná­csosainak kitartó munkával nem­rég mégis sikerült elfogadtatniuk az önkormányzatban a Római Ka­tolikus Gimnázium megalapításá­ról szóló határozatot, „villámcsa­pásként hatott", és Erdély-szerte tiltakozó megmozdulásokhoz vezetett a DNA közbelépése. A román pártok a vádhatóság olda­lán sorakoztak fel, az iskola felszá­molását szorgalmazták, a román sajtó egy része pedig azt vetette az RMDSZ szemére, hogy korrupt politikusait védi a DNA-tól „kép­zelt etnikai üldöztetésre" hivat­kozva -emlékeztet a szerző. Szerinte az egyedüli „józan" állásfoglalás a marosvásárhelyi Szabad Emberek Pártja (POL) részéről érkezett, amely elis­merte, hogy a római katolikus egyháznak joga van iskolát in­dítani saját épületében, a közös épületen osztozó Unirea főgim­názium számára pedig a POL szerint egy korszerű campust kellene építenie a városnak. A színes gyémántokért versengtek leginkább a licitálók szerdán a Sotheby's Genfben rendezett ékszerár­verésén, a ritka rózsaszín és kék gyémántok nyolcszám­jegyű összegekért találtak új gazdákra. Genf. A legmagasabb áron, be­csült értéke majdnem kétszere­séért egy 17,07 karátos rózsaszín gyémánt kelt el, 18,3 millió svájci frankot fizetett érte a Graff Dia­monds ékszerész cég. A londoni székhelyű cég szerezte meg az aukció sztárjának tartott Sky Blue Diamond gyűrűt is 17,1 millió svájci frankért A Cartier cég készítette 8,01 ka­rátos gyémántgyűrűt egy magán- gyűjteményből adták el az aukci­ósház szakértői 15-25 millió svájci frankra becsülték értékét A színes gyémántok irántigen nagy a keres­let Ezeket a ritka kincseket keresik azok az emberele aki a legritkább és legszebb darabokat akarják megszerezni - mondta az árverés után David Bennett, a Sotheby's ékszerrészlegének igazgatója. Színes gyémántok Az árverés érdekessége volt, hogy nem kelt el Nagy Katalin cár­nő (1729-1769) gyémánt nyak­lánca és csatja, mivel nem adták meg értük a tulajdonos által kért minimumárat Az aukció előtt az ékszerpár piaci értékét 2,9-4,9 millió svájci frankra becsülték, a legmagasabb licitár azonban csak 2,3 millió frank volt így visszavon­ták. Az ékszereket az első világhá­borúban a Kremlben őrizték, és a bolsevik kormány adta el aukción 1927-ben. Az orosz cári ékszerek egy má­sik darabja sem talált új gazdára, a fehér és színes gyémántokból álló ékszerkészletet valószínűleg Nagy Péter cár második felesé­ge ajándékozta III. Ahmed török szultánnak egyfajta váltságdíj gyanánt Prut város 1711-es ostro­mának beszüntetése érdekében. A Sotheby's szerdai ékszerauk­ciójának összbevétele több mint 136 millió font volt A Christie's keddi genfi ékszerárverésén 17,5 millió svájci frankért (öt­milliárd forintért) kelt el a Miroir de l'Amour (Szerelem tükre) fantázianevű, darabonként több mint ötvenkarátos, gyöngyala­kú gyémánt fülbevaló, amiért előzetesen jóval magasabb árat vártak a szakértők. A Magnificent Jewels (Csodálatos ékszerek) elnevezésű svájci aukción akadt még olyan darab, amelynek licitje némi csa­lódással zárult de ösz- szességében csaknem 97 millió svájci frankért (28 milliárd forintért) keltek el a meghirde­tett tételek. A keddi nap másik sztárját egy 9,14 ka­rátos, gyöngyalakú, rózsaszín gyémánt- gyűrűt 18,2 millió svájci frankért (5,26 milliárd forintért) vet­te meg egy ázsiai vásárló. A gyűrűért előzetesen 16-18 millió svájci frankot vártak a Christie's szakértői. Merkel vasárnap jelentheti be Angela Merkel német kancellár vasárnap jelent­heti be hivatalosan, hogy kíván-e pártja, a Keresz­ténydemokrata Unió (CDU) kancellárjelöltjeként in­dulni a 2017-es szövetségi parlamenti (Bundestag-) választásokon - jelentette csütörtökön CDU-s elnök­ségi forrásokra hivatkozva a Madsack német média- csoport. Berlin. A Madsack lapok közös szerkesztőségének (RedaktionsNetzwerk Deut­schland - RND) nyilatkozó források várakozása szerint Angela Merkel a párt vezető testületéinek kétnapos berli­ni értekezletének elején nyi­latkozik majd szándékairól. A tanácskozáson a CDU de­cember 6-án kezdődő kong­resszusáról és a párt 2021-ig kitekintő programjáról lesz szó. Az RND beszámolójában nem szerepel, hogy Angela Merkelnek milyen tervei van­nak, vállalja-e negyedszer is a kancellárjelöltséget, vagy bejelenti visszavonulását. A legnagyobb német lap, a Bild azonban csütörtökön azt írta, „nyílt titok", hogy a politikus ismét a CDU és a testvérpárt bajor CSU kormányfőjelölt­jeként kíván nekivágni a vá­lasztási kampánynak, és csak a megfelelő alkalomra vár, hogy bejelentse szándékát. A CSU várhatóan támo­gatja Angela Merkelt. Erre utal egyebek között Horst Seehofer bajor kormányfő, a CSU elnökének egy csütör­töki nyilatkozata, amelyben jelezte, hogy a menekültpo­litika körüli nézeteltérések ellenére hajlandó kiállni An­gela Merkel mellett. „Nem káros, ha két párt el­térő álláspontot foglal el egy ügyben" - mondta Horst See­hofer a Schwäbische Zeitung című lapnak, hozzátéve, hogy jó eredményre számít a Bun- destag-választáson, „Angela Merkel személye miatt is". Kiemelte, hogy a kancel­lárnak „nagy tekintélye van a lakosság körében". Angela Merkel 2000 óta a CDU elnö­ke és 2005 óta Németország kancellárja.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents