Nógrád Megyei Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 256-280. szám)

2016-11-16 / 268. szám

Nő a fogyasztási hitel Elégedetlen és megosztott választók döntöttek Elégedetlen és megosztott választók, valamint Hillary Clinton demokrata pár­ti jelölt melléfogásai döntötték el a november 8-i elnökválasztást az Egyesült Államokban - derül ki a választási eredmény hátterét vizsgáló felmérésekből és elemzésekből. Washington. A kutatóintézetek mel­lett - érthető módon - elsősorban a vesztesek kutatják Donald Trump re­publikánus párti jelölt győzelmének okait, magyarázatát. Navin Nayak, Hil­lary Clinton kampányának vezető köz­vélemény-kutatója szerint a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója által a választás előtti héten írt második levél nyilvánosságra kerülésekor veszítették el a demokraták az elnökválasztást. Ja­mes Comey FBI-igazgató október 28-án tájékoztatott levélben néhány kongresz- szusi képviselőt arról, hogy meglehet, ismét megindítják a nyomozást Clinton emailjeinek ügyében, s ekkor - Nayak szerint, aki a CBS televízióval osztotta meg álláspontját - a demokrata párti hí­vek közül többen elfordultak Clintontól, elsősorban a felsőfokú végzettségű, fe­hér választók. Aztán november 6-án, két nappal a választások előtt került napvi­lágra Comey második levele, amelyben arról értesíti a törvényhozókat, misze­rint nem változott az FBI nyáron köz­zétett álláspontja, azaz Hillary Clinton ugyan külügyminiszterként hanyagul kezelte a hivatalos elektronikus leveleit, de nem tett olyat, amiért vádat kellene emelni ellene. „Ez a levél kifejezetten Trump támo­gatóit mozgatta meg és otthon tartotta Clinton híveit" - fogalmazott a CBS te­levízióban Nayak, aki szerint a Trumpot támogatók, de talán Clinton hívei sem hittek abban, hogy Comey nem nyo­másra nyilatkozott így. A közvélemény-kutató azonban több okot is lát a vereség hátterében: a válasz­tók tényleg változást akartak, miközben Clinton a folyamatosságot ígérte nekik, arra viszont nem volt képes, hogy Barack Obama demokrata párti elnök szavazótá­borát teljesen maga mögé állítsa. Egyes választók szemében nem vált javára Clin­tonnak, hogy nő, maga Hillary Clinton és csapata pedig rosszul mérte fel a korai szavazáson résztvevők pártpreferenciáit. A Pew intézet megállapításai a társa­dalom szélesebb rétegeinek és a válasz­tást befolyásoló témáknak a mélyebb és átfogóbb kutatásain alapulnak, s nem a győzelem vagy a vereség okait próbálják feltárni, hanem a választói prioritásokat és magatartást. A Pew kutatógárdája szerint az amerikai választók megosz­tottak és pesszimisták voltak, általában szkeptikusan fogadták még a munka­helyteremtésre vonatkozó kedvező ígé­reteket is. A két szavazótábor számára lényeges kérdésekben nagyon eltérőek voltak a prioritások, és mást tartottak komoly, megoldandó kérdésnek. Donald Trump támogatóinak 79 szá­zaléka számára az illegális bevándorlás ügye volt nagyon fontos, míg ezt a Hil­lary Clintonra szavazóknak mindössze 20 százaléka ítélte lényegesnek. Trump táborában a Pew által megkérdezettek 74 százaléka tartotta nagy gondnak a terrorizmust, Clinton hívei körében ez az arány 42 százalékosra csökkent. A republikánusok számára a munkalehe­tőségek megteremtése és a bűnözés elleni harc volt igen fontos, míg a de­mokrata pártiaknak a klímaváltozás je­lentette a fő gondot. A Hillary Clintonra szavazók 66 százaléka mondta ez utób­bit „nagyon nagy problémának", míg a Donald Trump mellett voksolóknak csak 14 százaléka vélekedett így. A fegyveres erőszak, továbbá a gaz­dagok és szegények közötti jövedelmi és életkörülményekben tapasztalható nagy különbségek a demokrata pártiak­nak voltak fontosabbak. A rasszizmus, a nőkre nézve hátrányos nemi megkülön­böztetés - amelyet újabban szexizmus­nak neveznek-szintén a demokratáknál nyomott többet a latban. Clinton szava­zóinak 53 százaléka szerint a rasszizmus probléma a mai Egyesült Államokban, s 37 százalékuk ugyanezt mondta a sze­xizmusról is. A republikánusok viszont a két kérdésről nagyon másként gondol­kodtak: 21 százalékuk szerint van aggo­dalomra okot adó rasszizmus az ország­ban, s mindössze 7 százalékuk szerint érdemes foglalkozni a szexizmussal. A két szavazótábor nemcsak abban tér el egymástól, hogy mit tart fontos­nak, hanem abban is, hogyan gondolja megoldani az amerikai lakosság prob­lémáit. Nagy többségük (64 százalékuk) szerint a bevált, kipróbált módszerek alkalmazásával lehet hatékonyan ered­ményt elérni, Clinton támogatóinak kö­rében azonban ez az arány ennél jóval nagyobb, 84 százalékos volt. Donald Trump szavazói e kérdésben megosz­tottaknak bizonyultak: 53 százalékuk szerint „új és gyors" megoldásokra van szükség még akkor is, ha ezeknek meg­vannak a maguk kockázatai, 46 száza­lékuk viszont szívesebben látna ugyan lassabb, de kipróbált megoldásokat. Általában véve kevés amerikai gon­dolta úgy, hogy 2008 óta az ország álta­lában fejlődött volna. A megkérdezettek 38 százaléka szerint például a gazdaság állapota javult, 43 százalékuk viszont rosszabbnak tartja most a helyzetet, mint amikor Obama átvette a hatalmat George W. Bushtól. Ami az új kormányzat iránti elvárá­sokat illeti: a felmérés szerint mindkét tábor pesszimistán tekint a jövőbe. A vá­lasztás előtti napokban készült felmérés szerint az átláthatóságot, a kormány­zati munkát és általában az új elnökkel szemben támasztható erkölcsi elváráso­kat illetően mind a Trump-féle, mind a Clinton-féle vezetésben kevéssé bíztak. Trump elnökségét elsősorban a külpo­litikában jósolták gyengébbnek, Clinto­néról pedig úgy vélték, hogy főként az átláthatóság és a nyitottság hiánya jel­lemezné majd kormányzását. Őrzi vezető helyét a Szydlo-kabinet Az orosz kormány megdöbbent Tovább emelkedett, szep­tember végéig éves szinten mintegy 14,1 százalékkal nőtt Szlovákiában a lakosság fogyasztási hitelállománya, és tovább gyorsult az eladósodás üteme is - jelentették be a Szlovák Nemzeti Bank (NBS) képviselői pozsonyi sajtótájé­koztatójukon kedden. Pozsony. Az NBS adatai szerint Szlovákiában a lakosság fogyasz­tási hitelekből származó adós­ságállományának összege 2016 szeptemberének végére elérte a 6 milliárd eurót, a növekedés éves üteme pedig a mért 14,1 százalékkal a második leggyor­sabbnak bizonyult az eurózóna tagországai közül. Vladimír Dvorácek, a szlovák központi bank pénzpiaci felügyele­tet ellátó részlegének igazgatója a sajtótájékoztatón rámutatott: Szlo­vákiában évek óta folyamatosan és erősen gyorsuló - évek óta két­számjegyű - ütemben emelkedik a lakosság fogyasztási hitelekből származó adósságának összege, amit az is mutat, hogy ez az adós­ságállomány 2008-ban még csak 2 milliárd euró volt. Megjegyezte: fi­gyelmeztető jelenség hogy a ház­tartások eladósodásának üteme ma már a második leggyorsabbnak számít a régióban és közelíti az eu­rózóna szintjét. Hozzátette: egy szlovákiai háztartás adósságállo­mányának összege már megha­ladja bevételeinek 60 százalékát, holott ez az arány 2006-ban még csak 30 százalék volt. Az eurózóna úgynevezett mag országaiban ez az arány 80 százalék, az eurózóna perifériájának átlaga pedig 100 százalék körüli. „Ez azért is figyelmeztető jelen­ség mivel az eurózóna tagországa­inak háztartásaihoz képest a szlo­vákiai háztartások viszonylag kevés likvid tőkével rendelkeznek, ami miatt sokkal inkább sérülékenyek" - mutatott rá Vladimír Dvorácek. Kifejtette: a lakosság fogyasztási hitelekből származó adósságállo­mányának növekedése az elmúlt években kéz a kézben haladt az átlagos hitelköltség folyamatos csökkenésével - ez jelenleg vala­mivel meghaladja a 10 százalékot-, illetve a felvett fogyasztási hitelek összegeinek emelkedésével is. Az elmúlt években a 6500 euró feletti fogyasztási hitelek aránya folya­matosan nőtt ugyanakkor az 1500 euró alatti összegűeké, akárcsak a rövid lejáratúaké, csökkent Míg 2010-ben az 1500 eurós összeg alatti fogyasztói hitelek az összes hitel 40 százalékát tették ki, addig ma ez az arány kevesebb mint 20 százalék. Ugyanezen időszakban a 6500 eurót meghaladó összegű fogyasztói hitelek aránya a kezdeti alig több mint 30 százalékról csak­nem 50 százalékra emelkedett Ezt a jelenséget egy másik is követte Szlovákiában, mivel az el­múlt 8 évben a fogyasztási hitelek piacán folyamatosan csökkent a nem banki pénzintézetek részese­dése a bankok javára. Míg előbbiek 2008-ban még a piac 43 százalé­kát birtokolták, piaci részesedésük jelenleg már csak 20 százalék. A sajtótájékoztatón szó esett még a fogyasztási hiteleket nyúj­tó nem banki pénzintézetek fo­gyasztókkal szembeni visszaélési kísérleteinek csökkenő trendjéről is. Roman Fusek, az NBS fogyasz­tóvédelmi részlegének vezetője ezzel kapcsolatban azt mondta: a szigorodó törvényi szabályo­zásnak köszönhetően csökkent a visszaélési kísérletek száma, ugyanakkor új típusú visszaélé­si kísérletekkel is találkoztak: a legjellemzőbb az, amikor egyes szolgáltatók „kötelezően választ­ható" szolgáltatás igénybevételé­hez kötik a hitel megadását. Őrzi vezető helyét a lengyel parlamenti pártok között egy friss felmérés szerint az egy éve kormányt alakító jobboldali Jog és Igazságos­ság (PiS) párt - adta hírül kedden a lengyel sajtó. Varsó. A CB0S közvéle­mény-kutató intézet novemberi felmérése szerint a kormány­párt jelenleg 38 százalékos tá­mogatottságnak örvend. A PiS konzervatív kormányát 2015. november 16-án iktatta be Andrzej Duda elnök, miután az előző választási ciklusban ellen­zékben politizáló párt az októ­beri parlamenti választásokon a szavazatok 37,6 százalékával abszolút többséget szerzett. A második legerősebb parla­menti párt, a korábbi kormány­zó, jelenleg ellenzéki, jobbkö­zép liberális Polgári Platform (PO) 14 százalékon áll, s ezzel a szintén ellenzéki, liberális Nowoczesna (Modern) mögé szorult, amelyre ma a lengye-' lek 17 százaléka voksolna. A harmadik legerősebb par­lamenti tömörülés, a jobboldali ellenzéket képviselő Kukiz'15 jelenleg 6 százalékos támoga­tottságnak örvend. Az ötödik parlamenti frakció, a Lengyel Parasztpárt (PSL) 4 százalékos támogatottságával nem lép­né át a választási küszöböt. A küszöb határán egyensúlyoz viszont a tavaly a parlamentből kiesett Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD), mely a felmé­rés szerint 5 százalékos támo­gatottsággal bír. A szonda eredményét ele­mezve a CBOS stabilnak ér­tékeli a lengyel belpolitikai színteret, melyen az utóbbi hónapokban a pártok támo­gatottsága nem változott jelentősen. A CBOS azt is kiemeli, hogy a lengyelek .érdeklődnek a politikai élet iránt, a választásokon 67 szá­zalékuk venne részt. Beata Szydlo lengyel mi­niszterelnök kedd délelőtt a kormányzás első évét ér­tékelte a szejmben ez al­kalomból megrendezett konferencián. Beszédében összefoglalta eddigi reform­jait, és ezek folytatását ígér­te, kiemelve a családtámo­gató programot, a gazdaság fejlesztésére irányuló refor­mokat, valamint a nemzet- biztonság megerősítését. A külpolitikáról szólva újból szorgalmazta az Európai Unió megreformálását, és közölte, hogy kormánya tervezetet készít az unióban szerinte szükséges reformokról. Hatalmas hullámokat vert orosz kormánykörökben Alekszej Uljukajev gazdaság- fejlesztési miniszter veszte­getési ügye és a vele szembe­ni példátlan eljárás: Dmitrij Medvegyev kormányfő a korrupciós vádak maradék­talan feltárását követelte az illetékes hatóságoktól - kö­zölte a kabinet sajtószolgála­ta kedden Moszkvában. Moszkva. Medvegyev ennek érdekében Vlagyimir Putyin elnökkel is egyeztetett - tette hozzá a sajtóosztály. Uljukaje- vet azután vették őrizetbe, hogy kétmillió dollár (csaknem 600 millió forint) kenőpénzt foga­dott ét egy vitás gazdasági ügy­let lebonyolításáért. A kenőpénz hétfői átadásának a nyomozók is szemtanúi voltak. Médiaérte­sülések szerint a tárcavezetőt már jó ideje megfigyelték, az Interfax orosz hírügynökség egyik forrása egyenesen a bel­biztonságiak és a bűnügyek fel­derítésében szövetségi szinten eljáró Nyomozó Bizottság (SZK) közös „kísérletének" nevezte a vesztegetési ügyet. A Nyomozó Bizottság munkáját közvetlenül Putyin felügyeli. Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő szerint az elnök a kezdetek óta figyelemmel köve­ti a nyomozás menetét. A vádak szerint Uljukajev felada­ta a pénzért cserébe az volt hogy engedélyezze az orosz állam Bas- nyefty vállalatban birtokolt 50 szá­zalékos tulajdonrészének eladását a többségi állami tulajdonban lévő Rosznyefty kőolajipari óriásvál­lalatnak A 330 milliárd rubeles (csaknem 1500 milliárd forintos) üzlet lebonyolítására októberben került sor. A Rosznyeftyet Igor Sze- csin, Putyin közeli barátja vezeti. Uljukajev, az orosz nemzeti bank volt alelnöke 2013 óta áll a gazda­ságfejlesztési minisztérium élén. Azok közé a komoly liberális szak­értők közé sorolják akik a válság ellenére képesek lendületben tar­tani az orosz gazdaságot Többször szólalt fel a gazdaságban egyre növekvő állami befolyás ellen, és a Basnyefty felvásárlását is ellen­ezte azzal, hogy nem helyes, ha egy állami tulajdonú vállalat részt vesz egy privatizációs ügyletben. Putyin ezzel szemben védelmezte a tranzakciót Azzal érvelt hogy mi­után a Rosznyeftyben kisebbségi külföldi tulajdonrész van, az ügylet nem egyszerűen pénzeszközök áthelyezése az egyik állami válla­lattól a másikhoz. Gazdasági és pénzügyi szakér­tők felháborodottan fogadták az állami tévében a korrupcióellenes harc újabb diadalaként jellemzett ügyet. Volt, aki tragédiának nevez­te Uljukajev őrizetbe vételét. Al- ekszandr Sohin, a Gyáriparosok és Vállalkozók Oroszországi Szövet­ségének elnöke úgy vélte, hogy a politikus ártatlan, és elképzelhető, hogy felültették. A Nyomozó Bizottság közben bejelentette, hogy kenőpénz el­fogadása miatt hivatalosan vádat emelt a miniszter ellen. A tárca vezetését Uljukajev helyettese, Alekszej Vegyev vette át A 60 éves Uljukajev letartóztatásáról még kedden, kihallgatása után dönthet a bíróság. Régóta nem volt rá példa, hogy egy hivatalban lévő minisztert őrizetbe vettek Oroszországban. Hatósági közlések szerint a Rosznyefty ellen nem emelnek vádat i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents