Nógrád Megyei Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 230-255. szám)
2016-10-10 / 237. szám
MTI Fotó: Mohai Balázs Er ősödik a gazdaság Erősödik és stabila gazdaság, három és fél éve töretlenül emelkedik a bérek reálértéke, gyarapodnak a családok - mondta Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője vasárnapi sajtótájékoztatóján. Budapest. Hangsúlyozta: nem csupán a válságon sikerült úrrá lenni, de a 2013-as fordulat óta „egyértelműen stabil növekedést ért el" az ország, a kormányzat családi adórendszert vezetett be, számos adót eltörölt radikálisan csökkentett. A baloldal kezdettől támadja a családi adórendszert, ha rajtuk múlna, el is törölnék, ahogyan kormányzásuk alatt meg is tették; ez adóemelést és megszorításokat jelentene a gyermeket nevelő családoknak - tette hozzá. Megemlítette, hogy 2017- ben csökken számos termék és szolgáltatás áfája, ugyanakkor növelik a kétgyermekesek adó- kedvezményét ami 390 ezer családot érint. A növekedés szerkezete is kiegyensúlyozott Magyarországon, a bővüléshez minden nemzetgazdasági ágazat hozzájárult - jegyezte meg. "Ez az adórendszer már háromezer milliárd forintot hagyott a családoknál, és jövőre még több pénzt fog" - mondta. Hangsúlyozta, hogy a növekedés nem járt a külső- belső egyensúly megbomlásával, hiszen „nem hitelfelvétel táplálja a magyar gazdaság felzárkózását". Halász János utalt arra is: a rendszerváltozás óta nem dolgoztak olyan sokan Magyarországon, mint most, a kormányváltás óta 677 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, közülük 450 ezren a versenyszférában helyezkedtek el; jelentősen emelkedett a foglalkoztatási ráta, felénél kevesebbre csökkent a munkanélküliek száma, arányuk az ötödik legalacsonyabb az Európai Unióban. A frakciószóvivő kiemelte: tavaly reálértéken több mint 15 százalékkal többet értek a keresetek, mint 2010-ben. A Népszabadság megjelenésének felfüggesztésével kapcsolatos kérdésre Halász János azt közölte, „a Fidesz-frakció nem foglalkozik lapok tulajdonosi szerkezetével", a történteket „gazdasági ügynek és egy gazdasági döntésnek" tekintik. Alaptörvény és módosítása Hétfőn, azaz ma nyújtja be a miniszterelnök a kvótareferendummal összefüggő alaptörvény-módosítást az Országgyűlésnek. Erről Orbán Viktor a Kossuth Rádió műsorában beszélt. Elmondta azt is: minden parlamenti képviselő támogatására számít azon módosításhoz, amely egyértelműen kimondja, Magyarországra idegen népességet nem lehet betelepíteni. Budapest, a szombat délután rögzített interjúban Orbán Viktor elmondta, a módosítás azt is tartalmazza: akkor szerezhet jogot valaki arra, hogy Magyarországon éljen, ha egyedi kérelmét a magyar parlament által meghatározott jogszabályi rendben elbírálták. Hozzátette: tehát nincsen sem csoportos, sem egyéni betelepítés. A kormányfő közölte, a módosítás azt is kimondja, hogy az államforma, az államberendezkedés, az ország területe és népessége a magyar nemzet alkotmányos identitásához tartozik, és ezt semmilyen külső jogszabály nem módosíthatja, nem írhatja felül Elmondta, az alkotmánymódosítás nem változtatja meg a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal munkáját, a most fennálló jogi helyzetet erősíti meg és azzal hogy bekerül az alkotmányba, nem lehetséges, hogy Brüsszel módosíthassa. „Úgy érzem, hogy szép szöveget alkottunk. Ez javára válik a magyar alkotmánynak és egyértelműen kifejezi az emberek akaratát" - fogalmazott Orbán Viktor. A módosítás szövege - közölte - „belül marad" az EU jogrendjén, és azt el is küldték már az Európai Bizottság elnökének, Jean-Claude Junckernek. A miniszterelnök szerint a parlamenti döntés „rásegítést" jelent mert a referendumon a választópolgárok nem voltak elegen, hogy közjogi érvénnyel ruházzák fel a népszavazást. Jelezte, azt tartja helyesnek, hogy miniszterelnökként ő nyújtsa be az alaptörvény-módosítást kellő súlyt akar adni ezzel is a népakaratnak. Arra kérdésre, számít-e a Jobbik támogatására a parlamenti szavazáskor, Orbán Viktor közölte, minden parlamenti képviselő támogatására számít ugyanis nem őt kell támogatni. „Ha engem kellene támogatni, azt hiszem, hogy nem számíthatnék rájuk", legalábbis ezt érzékelte a legutóbbi parlamenti vitákból-tette hozzá. „Szerencsére itt nem is a miniszterelnökről, nem rólam van szó", hanem 3,3 millió ember akaratáról és azt már minden parlamenti képviselő - pártállástól függetlenül - bátran támogathatja, legyen MSZP-s, független vagy éppen jobbikos - mondta. A népszavazás külföldi hozadé- káról Orbán Viktor azt mondta, a francia választás egyik esélyese, Nicolas Sarkozy bejelentette, ha megválasztják népszavazást fog kiírni bevándorlási kérdésekről a családegyesítésről és a gyanús bevándorlók internálásának ügyéről „Úgy látom tehát hogy demokratizálódik Európa, egyre több ország ismeri föl hogy olyan fontos kérdésben, mint a bevándorlás, nem vállalhatják a politikai vezetők a nép jóváhagyása nélkül a ‘ döntéseket" - fogalmazott a kormányfő. Orbán Viktor szerint ha Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és a testület vezetői betartották volna az unió szabályait nem lett volna szükség népszavazásra Magyarországon. Ezt azzal magyarázta, hogy a miniszterelnökökből álló Európai Tanács kétszer is úgy döntött, nem támogatja a kötelező kvótát a bizottság azonban ezzel ellentétes jogszabályalkotásba kezdett. Kitért arra, hogy október 13-án összeül Brüsszelben a belügyminisztereket tömörítő Belügyi Tanács, amelynek napirendjéről le akarják vetetni a bizottság kvótajavaslatát mert az ellentétes a miniszterelnökök döntésével Október 13-án és a két héttel később következő brüsszeli csúcson a sarkunkra kell állni - fogalmazott Arra a kérdésre, hogy a Magyarországon tartózkodó terroristák és a SIM-kártyák ügyében fogalmazott-e meg kritikát a hatóságokkal szemben, Orbán Viktor elmondta, ezeket az embereket más államok hívták be az EU-ba, Magyarország területén csak átrohantak amíg lehetett, de aztán az ország - közös európai megoldás hiányában-lezárta a határát kerítést épített és megállította őket. Onnantól kezdve - folytatta -, hogy a magyar határ légmentesen zár, Magyarország felelőssége, hogy ezek az emberek ne jussanak keresztül a határon. Hozzátette: ami előtte történt azt nem Magyarország idézte elő, ezért nem is az ország felelőssége. Fenntartják a SZÉP-kártyát A kormány elkötelezett a SZÉP-kártya fenntartásában, mivel az egyaránt jó a magyar családoknak és a turisztikai szakmának - közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség szombaton az MTI-vel. Budapest. Az ügynökség közleményében határozottan cáfolta a sajtóban megjelent híreket, amelyek szerint a kabinet a SZÉP-kártya megszüntetéséről döntött volna. A kormány ezzel szemben idén júniusban arról határozott, hogy 2017-ben a legkedvezőbb adózású béren kívüli juttatások 450 ezer forintos keretéből a versenyszférában 100 ezer forint adható készpénzben, további 350 ezer forint pedig SZÉP-kártyán - fejtették ki, hozzátéve, a közszférában adható 200 ezer forintos keretből 100 ezer forint készpénz mellett a fennmaradó összeget adhatják a munkáltatók SZÉP-kártyán. Kiemelték, a SZÉP-kártya a belföldi turizmus motorja, hiszen évről évre emelkedik a magyar családok száma, amelyek a kártyát használják. A SZÉP-kártya forgalma az utóbbi két évben több, mint 15 százalékos növekedést mutatott, a bevezetése óta eltelt öt év alatt pedig 350 milliárd forintnál is nagyobb mértékben járult hozzá a hazai turizmus forgalmának növeléséhez - olvasható a Magyar Turisztikai Ügynökség közleményében. Tájékoztatásuk szerint a SZÉP-kártya feltöltéseinek összege 2015-ben meghaladta a 90 milliárd forintos rekordot. A több mint 1,5 millió kártyatulajdonos ebből az összegből 83 milliárd forintot. Népszabadság és kiadása A Mediaworks kiadó szombattól felfüggesztette a Népszabadság nyomtatott és internetes formában történő kiadását a lap új koncepciójának kialakításáig. A kabinet gazdasági döntésként tekint a történtekre, míg az ellenzéki pártok a kormány mögött álló gazdasági köröket sejtik a háttérben, ami szerintük a sajtószabadság további szűkülését eredményezte Magyarországon. A fővárosban szombaton tiltakozó tüntetések is voltak a napilap miatt. Budapest, a kiadó döntését közleményében azzal indokolta, hogy a lap példányszáma az elmúlt tíz évben 74 százalékkal, azaz 100 ezer példányt meghaladó mértékben csökkent, így az 2007 óta több mint 5 milliárd forint veszteséget termelt, és idén is jelentős veszteséget halmozott fel. Tájékoztatásuk szerint az érintett területekhez rendelt munkavállalókat felmentik a munkavégzés alól a szerződéses partnerek szolgáltatásait pedig felfüggesztik. Az MSZP a magyar sajtó és sajtószabadság rendszerváltás utáni gyásznapjának nevezte a szombatit. Szerintük a Népszabadság az elmúlt 25 évben az ellenzéki újságírás egyik legmeghatározóbb orgánuma volt, megszüntetésére pedig nem lehet indok a veszteségesség, ezért a történtek „Putyin Oroszországát", vagy a „legdurvább rákosista időket" idézik. A Jobbik „Orbán Viktor gátlástalan megalomániájának újabb példájaként" tekint a „Népszabadság totális ellehetetlenítésére", amit szerintük nem a piaci logika diktált. A hazai baloldal állapotát pedig hűen tükrözi, hogy saját médiáját sem képes már megvédeni - tették hozzá Az IMP szerint a Fidesznek bizonyítania kell, hogy nincs köze a Népszabadság bezárásához, ellenkező esetben ugyanis úgy veszik: „levadászták a lapot és brutálisan kivégezték". A Demokratikus Koalíció (DK) bejelentette, nemzetközi fórumokhoz fordul a Népszabadság felfüggesztése miatt. Az Együtt szerint a lap megszüntetésével Orbán Viktor rezsimjének sajtószabadság elleni harca ezzel a csúcspontjára ért. Az elbukott népszavazás után leszámol mindennel és mindenkivel, ami és aki az útjában áll, aki más véleményt képvisel, mint ő. A Párbeszéd Magyarországért (PM) úgy látja a legsötétebb történelmi időszakokra emlékeztet a lap felfüggesztése, aki szerint pedig kizárólag üzleti szempontok állnak a történteit mögött, azoknak „Törökország és a többi kis és nagy diktatúrára" kell figyelniük. Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkára az ellenzéki állásfoglalások után azt mondta, a kormány kizárólag gazdasági döntésként tekint a történtekre. Kiemelte, a sajtószabadságot akkor sértenék meg, ha a kabinet beavatkozna egy médiatulajdonos döntésébe. Ugyanezt a véleményt fogalmazta meg a Fidesz is közleményében, s ők is megjegyezték: az MSZP-nek ezt nyilván nehéz elfogadnia, hiszen a lap korábban a párt tulajdona volt, azonban érdekeltségüket 2015-ben eladták. Pokolgépes merénylet Mobiltelefonnal készített felvétel a főként kurdok lakta délkelet-törökországi Hakkari tartomány Semdinli körzetének egyik csendőrőrse előtt elkövetett pokolgépes merénylet helyszínéről 2016. október 9-én. Az autóba rejtett pokolgép következtében 18 ember meghalt, 10 katona és 8 civil, további 27-en megsebesültek. Tüntetés a római-parti fákért A római-parti fákért tüntető civilek Budapesten 2016. október 9-én. A civilek azt követelik a döntéshozóktól, hogy a természeti értékek, a fák és föveny megtartása mellett újítsák meg a Római-partot. Európa mulasztott Európa éveken át nem látta el a feladatát, ezért kell többet tenni a határellenőrzési feladatok ellátásában - nyilatkozta Wolfgang Sobotka osztrák belügyminiszter az osztrák közszolgálati televíziónak (ORF). Becs. a tárcavezető kijelentette: Ausztria elvégzi a határellenőrzési munkálatokat. Az ORF beszámolója szerint ugyan az osztrák-olasz határon is végeztek előkészületeket, ténylegesen csak az osztrák-magyar határon zajlik ellenőrzés. Az osztrák belügyminiszter szerint Olaszország precízen elvégzi feladatát és regisztrálja az igen nagy számban érkezőket és itt is tartja őket. A híradás szerint a bajor-osztrák határszakasznál az ausztriai Walserberg és a németországi Kiefersfelden települések határátkelőinél van nagyobb sor. Megjegyzik: ugyan Ausztriából nem érkezik sok menekült Németországba, „mégsem mutatkozik politikai akarat, hogy a határellenőrzést megszüntessék". A Der Standard című osztrák lap beszámolója szerint amennyiben továbbra is tart a bajor-osztrák határátkelőknél folytatott határellenőrzés, akkor a hosszú várakozási idő miatt a fuvarozó társaságok a költségek emelkedésével számolnak. Az osztrák kormány tavaly szeptember közepétől vezette be a határellenőrzést több határszakaszon. A döntést azzal indokolták, hogy a határellenőrzés bevezetése a harmadik országból érkezők nagy száma miatt, valamint a közrend és a biztonság veszélyeztetésének elkerülése érdekében szükségszerű. A belügyminisztérium legutóbbi közlése szerint naponta 100-150 illegális bevándorlót fognak el Ausztriában, főként afgán és pakisztáni menekülteket. Az osztrák kormány döntése szerint az elkövetkezendő négy évben 127 500 menekülteljárás indítható Ausztriában, eszerint idén 37 500, jövőre 35 ezer, 2018-ban 30 ezer és 2019-ben 25 ezer. Tavaly mintegy 90 ezer kérelem érkezett.
