Nógrád Megyei Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 230-255. szám)

2016-10-22 / 248. szám

Csökkent a bizonytalan szavazók aránya Nőtt a biztos pártválasztók, és csökkent a bizonytala­nok aránya az elmúlt hónapban - állapította meg a ZRI Závecz Research legfrissebb közvélemény-kutatása. A Magyar Idők pénteki számában közölt felmérés szerint szinte mindegyik párt támogatottsága emelkedett, egyedül a Jobbik szavazói bázisa csökkent. Budapest. A ZRI Závecz Re­search októberi eredményeiből az tűnik ki, hogy a népszava­zási kampány több pártnak is jót tett. A Fidesz támogatóinak aránya egy hónap alatt huszon­hatról huszonnyolc százalékra emelkedett a teljes lakosság körében, míg a Jobbik stagnált: a választókorú népesség tizen­három százaléka támogatja az ellenzéki pártot. A szocialistákat most a választókorúak tíz szá­zaléka támogatja, az előzőleg mért kilenc helyett. A Demokratikus Koalíció tá­bora ötről hat százalékra bő­vült, az LMP pedig stabilan háromszázalékos támogatott­ságra számíthat. Eggyel keve­sebb, azaz kétszáza léknyi az Együtt szavazótábora, a Libe­rálisok és a Párbeszéd egy-egy százalékon áll, csakúgy mint a most először mérhető Kétfarkú Kutya Párt. A kutatás szerint a politiká­tól távolságot tartók aránya harminchétről harminckét szá­zalékra csökkent, és többen lettek a biztos pártválasztók is: a felnőtt lakosság harmincnyolc százaléka tartozik ide. Ebben a csoportban a Fideszre negyvenkilenc százaléknyian ad­nák a voksukat, ám a Jobbikot a három hónappal ezelőtti huszon­két százalék helyett már csak ti­zenhét százaléknyian választanák az MSZP pedig tizennégy százalé­kot ért eL A biztos szavazók nyolc százaléka a DK támogatója. Az LMP-nek öt, az Együttnek három, a Liberálisoknak a Párbeszédnek és a Kétfarkú Kutya Pártnak egy-egy százalékos aktív szavazói tábora van - közölte a Magyar Idők a Zá­vecz Research felmérését Ötvenhatmilliárd forint az egészségügybe Ötvenhatmilliárd forint uniós forrás érkezik a magyar egészségügybe - jelentette be az egészségügyért fele­lős államtitkár pénteken sajtótájékoztatón Budapesten. Budapest. Ónodi-Szűcs Zoltán hozzátette: a fejlesztési progra­moknál már nem az infrastruk­túrafejlesztés dominál majd, ha­nem inkább a betegek igényeit szeretnék jobban kielégíteni, a betegellátás biztonságát növel­ni. Az Emberi Erőforrás Fejlesz­tési Operatív Program keretében meghirdetett pályázati lehető­ségek nyolc területen nyújtanak támogatást. A szeptemberben megjelent pályázatok alapján a jövő év elején kezdődhet meg a valós munka. Mészáros János, az egészség- ügyi ellátórendszer működte­téséért felelős helyettes állam­titkár a részletekről elmondta, lehet majd pályázni egységes ápolási eszközpark kialakításá­ra 8 milliárd forint értékben. Ez a program azt célozza, hogy az ápolási infrastruktúra (ágyak, matracok, stb.) fejlesztése révén javuljon az ápolás színvonala, hatékonysága. A gyermek- és ifjúságpszichiátriai, addikto- lógiai és mentálhigiénés el­látórendszer fejlesztésére 6 milliárd, orvos- és nővérszállók fejlesztésére 10 milliárd forin­tot lehet majd a pályázatban for­dítani. Ehhez a közép-magyaror­szági régióban plusz 1,5 milliárd forint áll rendelkezésre - mond­ta a helyettes államtitkár. Klini­kai skill-laborok fejlesztésére 8 milliárd, az orvosi diagnosztikai és laboratóriumi hálózatfejlesz­tésére 9,8 milliárd forint forrást terveznek - ismertette Mészáros János. Ezen kívül a pszichiátriai és addiktológiai gondozóháló­zat fejlesztésére 4 milliárd, az egynapos ellátás fejlesztésére 8 milliárd az uniós forrás. A pszi­chiátriai ellátórendszer struk­turált fejlesztése keretében a szakellátók minőségének és hozzáférhetőségének javítása érdekében 2,3 milliárd forint forrás jut - közölte a helyettes államtitkár. Mészáros János hoz­zátette: a pályázatok célja, hogy az egészségügyi ellátórendszer­ben elindult bérfejlesztésen túl a munkaerő megtartását célzó szolgáltatásokat és a munkakö­rülményeket tudják fejleszteni. Németh László, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főigazgatója arról be­szélt, hogy ezekkel a progra­mokkal hatalmas lépést tesz az ágazat a betegellátás komfor­tosabbá, biztonságosabbá téte­léhez. Az ÁEEK - mint projekt­gazda - a következő időszakban felméri az igényeket, a valódi munkát a jövő év elején szeret­nék elkezdeni - tette hozzá. Orbán Viktor: Nem született Magyarország érdekeivel ellentétes döntés Sikerült megakadályozni a kötelező betelepítési kvóták elfogadását, az uniós csúcson nem született Magyaror­szág érdekeivel ellentétes döntés - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Brüsszelben az Európai Unió állam- illetve kormányfőinek tanácskozása után. A tanácskozás pénteki napján a CETA volt a tárgyalások fő témája. Budapest/Brüsszel. Sikerült megakadályozni a kötelező be­telepítési kvóták elfogadását, az uniós csúcson nem szüle­tett Magyarország érdekeivel ellentétes döntés - jelentette ki Orbán Viktor miniszterel­nök pénteken Brüsszelben az Európai Unió állam- illetve kormányfőinek tanácskozása után. A kormányfő sajtóérte­kezletén tudatta: általában véve is szerette volna levetet­ni azt a kérdést a napirendről. Európai Unióban szabad, füg­getlen államok társulnak, ennek pedig az „alfája és ómegája" az, hogy a miniszterelnökök útmu­tatása alapján kell megindulnia a jogalkotásnak, az állam- illet­ve kormányfők pedig kétszer is csak önkéntes kvótáról álla­podtak meg. Orbán Viktor "kül­telki trükknek" nevezte a nem­zetállamok kijátszását, aminek szerinte hosszabb távon több a kára, mint a haszna, ráadásul az Európai Bizottság csapta be a A Miniszterelnöki Sajtóiroda által köz­readott képen Orbán Viktor miniszter­elnök sajtótájékoztatót tart az Európai Tanács kétnapos csúcstalálkozója után Brüsszelben. Mellette Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője. Orbán Viktor miniszterelnök érkezik az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcsta­lálkozójának második munkanapi ülésére. mert megítélése szerint erről soha nem lesz konszenzus a tagállamok között, ezért nincs értelme napirenden tartani. Mint mondta: ezt nem sikerült elérni, Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök vilá­gossá tette, hogy a bizottság nem vonja vissza a javaslatot, így patthelyzet alakult ki. Magyarország a szolidaritás részének tekinti azt a pénzt és energiát, amelyet a határok védelmére fordít - jelentette ki a kormányfő. Ezzel ugyanis „nemcsak Magyarország érde­keit védjük, hanem mindenkit, aki mögöttünk van" - tette hoz­zá. A miniszterelnök egyúttal elutasította azoknak a tagál­lamoknak az érvelését, hogy Magyarország nem szolidáris, amikor elutasítja a menekültek befogadását. Hangoztatta: van­nak tagországok, amelyek nem védik kellően a határaikat, pe­dig azok uniós határok is. Az Európai Bizottság becsapta a nemzetállamokat a kötelező kvótára tett javaslatával - han­goztatta Orbán Viktor. A minisz­terelnök leszögezte, hogy az tagállamokat, amelyben a szer- g ződések őreként a leginkább § bíznak. | Ukrajna az uniós vízummen- S tesség minden feltételének ele­get tesz, Ukrajnának mielőbb meg kell kapnia a vízummentes utazás lehetőségét - jelentette ki Orbán Viktor. A miniszterel­nök tudatta: az Európai Tanács arra kérte az Európai Bizottsá­got, hogy „ne fektesse" tovább az ügyet. Tusk: Aggodalomra ad okot a CETA kérdése Továbbra is aggodalomra ad okot az Európai Unió és Kana­da közötti szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) kérdése, amelyet egy kivételével minde­gyik tagállam elfogadott, az ügy sokat árthat Európa megítélésé­nek - jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. „A polgárainkat egyre jobban aggasztja, hogy az általunk tár­gyalt kereskedelmi megállapo­dások az ő érdekeiket szolgál­ják-e. Attól tartok, nem tudjuk folytatni a szabadkereskedelmi egyezmények megkötésére irá­nyuló egyeztetéseket, ha nem bizonyítjuk, hogy komolyan vesszük az európai fogyasztók, munkások és vállalatok érde­keit" - mondta Tusk újságírók előtt. Juncker: Remélhetőleg napokban sikerül megállapodni Vallóniával Az Európai Bizottság elnöke bízik benne, hogy a napokban sikerül majd megállapodásra jutni az Európai Unió és Kana­da közötti szabadkereskedelmi megállapodásról (CETA) az azt akadályozó belgiumi Vallónia tartomány parlamentjével. Je­an-Claude Juncker sajtótájé­koztatóján arról számolt be, a másik komoly akadály elhárult az egyezmény elől, Kanada ugyanis beleegyezett, hogy 2017. december 1-jén eltörli a vízumkényszert a román és bol­gár állampolgárokkal szemben, amennyiben meg tudnak álla­podni a CETA-ról. Merkel: Embertelenek az aleppói történések Az Európai Uniónak minden lehetőséget nyitva kell hagynia arra az esetre, ha folytatódnak a civilek elleni „barbár" támadá­sok a szíriai Aleppónál - hang­súlyozta Angela Merkel német kancellár. A német kancellár „embertelenségnek", „sza­vakkal nehezen leírhatónak" nevezte az aleppói történése­ket, amelyek meglátása szerint egyértelműen sértik a nemzet­közi humanitárius jogot. Mint mondta, a polgári célpontok elleni támadások elkövetőit felelősségre kell vonni. Merkel tartós tűzszünetre szólított fel, illetve arra, hogy a harcoló felek tegyék lehetővé a humanitárius segélyszállítmányok eljuttatá­sát az ostromlott városban re­kedt civilekhez. Az Európai Tanács által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök és Matteo Renzi olasz kormányfő az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának első napján.

Next

/
Thumbnails
Contents