Nógrád Megyei Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 230-255. szám)
2016-10-22 / 248. szám
Csökkent a bizonytalan szavazók aránya Nőtt a biztos pártválasztók, és csökkent a bizonytalanok aránya az elmúlt hónapban - állapította meg a ZRI Závecz Research legfrissebb közvélemény-kutatása. A Magyar Idők pénteki számában közölt felmérés szerint szinte mindegyik párt támogatottsága emelkedett, egyedül a Jobbik szavazói bázisa csökkent. Budapest. A ZRI Závecz Research októberi eredményeiből az tűnik ki, hogy a népszavazási kampány több pártnak is jót tett. A Fidesz támogatóinak aránya egy hónap alatt huszonhatról huszonnyolc százalékra emelkedett a teljes lakosság körében, míg a Jobbik stagnált: a választókorú népesség tizenhárom százaléka támogatja az ellenzéki pártot. A szocialistákat most a választókorúak tíz százaléka támogatja, az előzőleg mért kilenc helyett. A Demokratikus Koalíció tábora ötről hat százalékra bővült, az LMP pedig stabilan háromszázalékos támogatottságra számíthat. Eggyel kevesebb, azaz kétszáza léknyi az Együtt szavazótábora, a Liberálisok és a Párbeszéd egy-egy százalékon áll, csakúgy mint a most először mérhető Kétfarkú Kutya Párt. A kutatás szerint a politikától távolságot tartók aránya harminchétről harminckét százalékra csökkent, és többen lettek a biztos pártválasztók is: a felnőtt lakosság harmincnyolc százaléka tartozik ide. Ebben a csoportban a Fideszre negyvenkilenc százaléknyian adnák a voksukat, ám a Jobbikot a három hónappal ezelőtti huszonkét százalék helyett már csak tizenhét százaléknyian választanák az MSZP pedig tizennégy százalékot ért eL A biztos szavazók nyolc százaléka a DK támogatója. Az LMP-nek öt, az Együttnek három, a Liberálisoknak a Párbeszédnek és a Kétfarkú Kutya Pártnak egy-egy százalékos aktív szavazói tábora van - közölte a Magyar Idők a Závecz Research felmérését Ötvenhatmilliárd forint az egészségügybe Ötvenhatmilliárd forint uniós forrás érkezik a magyar egészségügybe - jelentette be az egészségügyért felelős államtitkár pénteken sajtótájékoztatón Budapesten. Budapest. Ónodi-Szűcs Zoltán hozzátette: a fejlesztési programoknál már nem az infrastruktúrafejlesztés dominál majd, hanem inkább a betegek igényeit szeretnék jobban kielégíteni, a betegellátás biztonságát növelni. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program keretében meghirdetett pályázati lehetőségek nyolc területen nyújtanak támogatást. A szeptemberben megjelent pályázatok alapján a jövő év elején kezdődhet meg a valós munka. Mészáros János, az egészség- ügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár a részletekről elmondta, lehet majd pályázni egységes ápolási eszközpark kialakítására 8 milliárd forint értékben. Ez a program azt célozza, hogy az ápolási infrastruktúra (ágyak, matracok, stb.) fejlesztése révén javuljon az ápolás színvonala, hatékonysága. A gyermek- és ifjúságpszichiátriai, addikto- lógiai és mentálhigiénés ellátórendszer fejlesztésére 6 milliárd, orvos- és nővérszállók fejlesztésére 10 milliárd forintot lehet majd a pályázatban fordítani. Ehhez a közép-magyarországi régióban plusz 1,5 milliárd forint áll rendelkezésre - mondta a helyettes államtitkár. Klinikai skill-laborok fejlesztésére 8 milliárd, az orvosi diagnosztikai és laboratóriumi hálózatfejlesztésére 9,8 milliárd forint forrást terveznek - ismertette Mészáros János. Ezen kívül a pszichiátriai és addiktológiai gondozóhálózat fejlesztésére 4 milliárd, az egynapos ellátás fejlesztésére 8 milliárd az uniós forrás. A pszichiátriai ellátórendszer strukturált fejlesztése keretében a szakellátók minőségének és hozzáférhetőségének javítása érdekében 2,3 milliárd forint forrás jut - közölte a helyettes államtitkár. Mészáros János hozzátette: a pályázatok célja, hogy az egészségügyi ellátórendszerben elindult bérfejlesztésen túl a munkaerő megtartását célzó szolgáltatásokat és a munkakörülményeket tudják fejleszteni. Németh László, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főigazgatója arról beszélt, hogy ezekkel a programokkal hatalmas lépést tesz az ágazat a betegellátás komfortosabbá, biztonságosabbá tételéhez. Az ÁEEK - mint projektgazda - a következő időszakban felméri az igényeket, a valódi munkát a jövő év elején szeretnék elkezdeni - tette hozzá. Orbán Viktor: Nem született Magyarország érdekeivel ellentétes döntés Sikerült megakadályozni a kötelező betelepítési kvóták elfogadását, az uniós csúcson nem született Magyarország érdekeivel ellentétes döntés - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Brüsszelben az Európai Unió állam- illetve kormányfőinek tanácskozása után. A tanácskozás pénteki napján a CETA volt a tárgyalások fő témája. Budapest/Brüsszel. Sikerült megakadályozni a kötelező betelepítési kvóták elfogadását, az uniós csúcson nem született Magyarország érdekeivel ellentétes döntés - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Brüsszelben az Európai Unió állam- illetve kormányfőinek tanácskozása után. A kormányfő sajtóértekezletén tudatta: általában véve is szerette volna levetetni azt a kérdést a napirendről. Európai Unióban szabad, független államok társulnak, ennek pedig az „alfája és ómegája" az, hogy a miniszterelnökök útmutatása alapján kell megindulnia a jogalkotásnak, az állam- illetve kormányfők pedig kétszer is csak önkéntes kvótáról állapodtak meg. Orbán Viktor "kültelki trükknek" nevezte a nemzetállamok kijátszását, aminek szerinte hosszabb távon több a kára, mint a haszna, ráadásul az Európai Bizottság csapta be a A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök sajtótájékoztatót tart az Európai Tanács kétnapos csúcstalálkozója után Brüsszelben. Mellette Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője. Orbán Viktor miniszterelnök érkezik az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának második munkanapi ülésére. mert megítélése szerint erről soha nem lesz konszenzus a tagállamok között, ezért nincs értelme napirenden tartani. Mint mondta: ezt nem sikerült elérni, Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök világossá tette, hogy a bizottság nem vonja vissza a javaslatot, így patthelyzet alakult ki. Magyarország a szolidaritás részének tekinti azt a pénzt és energiát, amelyet a határok védelmére fordít - jelentette ki a kormányfő. Ezzel ugyanis „nemcsak Magyarország érdekeit védjük, hanem mindenkit, aki mögöttünk van" - tette hozzá. A miniszterelnök egyúttal elutasította azoknak a tagállamoknak az érvelését, hogy Magyarország nem szolidáris, amikor elutasítja a menekültek befogadását. Hangoztatta: vannak tagországok, amelyek nem védik kellően a határaikat, pedig azok uniós határok is. Az Európai Bizottság becsapta a nemzetállamokat a kötelező kvótára tett javaslatával - hangoztatta Orbán Viktor. A miniszterelnök leszögezte, hogy az tagállamokat, amelyben a szer- g ződések őreként a leginkább § bíznak. | Ukrajna az uniós vízummen- S tesség minden feltételének eleget tesz, Ukrajnának mielőbb meg kell kapnia a vízummentes utazás lehetőségét - jelentette ki Orbán Viktor. A miniszterelnök tudatta: az Európai Tanács arra kérte az Európai Bizottságot, hogy „ne fektesse" tovább az ügyet. Tusk: Aggodalomra ad okot a CETA kérdése Továbbra is aggodalomra ad okot az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) kérdése, amelyet egy kivételével mindegyik tagállam elfogadott, az ügy sokat árthat Európa megítélésének - jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. „A polgárainkat egyre jobban aggasztja, hogy az általunk tárgyalt kereskedelmi megállapodások az ő érdekeiket szolgálják-e. Attól tartok, nem tudjuk folytatni a szabadkereskedelmi egyezmények megkötésére irányuló egyeztetéseket, ha nem bizonyítjuk, hogy komolyan vesszük az európai fogyasztók, munkások és vállalatok érdekeit" - mondta Tusk újságírók előtt. Juncker: Remélhetőleg napokban sikerül megállapodni Vallóniával Az Európai Bizottság elnöke bízik benne, hogy a napokban sikerül majd megállapodásra jutni az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodásról (CETA) az azt akadályozó belgiumi Vallónia tartomány parlamentjével. Jean-Claude Juncker sajtótájékoztatóján arról számolt be, a másik komoly akadály elhárult az egyezmény elől, Kanada ugyanis beleegyezett, hogy 2017. december 1-jén eltörli a vízumkényszert a román és bolgár állampolgárokkal szemben, amennyiben meg tudnak állapodni a CETA-ról. Merkel: Embertelenek az aleppói történések Az Európai Uniónak minden lehetőséget nyitva kell hagynia arra az esetre, ha folytatódnak a civilek elleni „barbár" támadások a szíriai Aleppónál - hangsúlyozta Angela Merkel német kancellár. A német kancellár „embertelenségnek", „szavakkal nehezen leírhatónak" nevezte az aleppói történéseket, amelyek meglátása szerint egyértelműen sértik a nemzetközi humanitárius jogot. Mint mondta, a polgári célpontok elleni támadások elkövetőit felelősségre kell vonni. Merkel tartós tűzszünetre szólított fel, illetve arra, hogy a harcoló felek tegyék lehetővé a humanitárius segélyszállítmányok eljuttatását az ostromlott városban rekedt civilekhez. Az Európai Tanács által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök és Matteo Renzi olasz kormányfő az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának első napján.