Nógrád Megyei Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 230-255. szám)

2016-10-22 / 248. szám

Hackertalálkozót rendeznek Budapesten Immáron 13. alkatommal gyűltek össze az etikus ha­cker szakma képviselői Buda­pesten, Közép-Kelet-Európa IT biztonsági fesztiválján, a Hacktivity-n. Budai A pénteken kezdődött kétnapos eseményre több mint ezer magyar és külföldi látogató regisztrált, a résztvevőket ösz- szesen 27 előadás és 7 workshop téma várja. A hackerkonferencián szó lesz többek között arról, hogy az iPho- ne-ok fejlett biztonsági megoldá­sai nemcsak adatainkat védik meg de a világ legnagyobb bűnüldöző. szervezetei elé is akadályokat gördítenek egy-egy kiemelt nyo­mozás során. Vladimir Katalov, az ElcomSoft specialistája megmu­tatja azonban, hogyan lehet még­is információmorzsákhoz jutni az Apple eszközeiből. Az előadások mellett zajló „Hello Workshopok" azoknak .a pályakezdőknek szólnak, akik szeretnének megismerkedni az IT-biztonság világával és alapvető készségeket elsajátítani. Mindezek mellett ismét helyet kapott az „IT képzés az iskolapadban és azon túl - avagy kiből lesz a jó informa­tikus?" témájú kerekasztal-beszél- getés, míg tavaly az IT-oktatással kapcsolatos problémákat jártak körül a résztvevőit, most a megol­dásokra koncentrálnak. Megelevenedik a történelem A magyar vidék 1956-os történelme elevenedik meg az ünnepi hétvégén a szent­endrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban, ahol a láto­gatók megismerhetik, mit érzékelt a vidék lakossága az októberi eseményekből. Szentendre. A programok ab­ból is ízelítőt adnak, hogyan élt egy hétköznapi család az ötvenes években. A látogatók a falusiak mindennapjainak szemszögé­ből ismerhetik meg a forradalom eseményeit és az azt megelőző időszakot - hívta fel a figyelmet Arnóti Edit, az intézmény sajtóre­ferense, hozzátéve, hogy a skan­zen a múlt átélhetővé tételét, a forradalom és szabadságharc mindennapjainak bemutatását állította a középpontba az ünnepi hétvégén. Az 1956-os forradalom 60. évfordulójára emlékezve bá­nyászdalokat, munkásindulókat énekelnek micisapkás, ballon­kabátos dolgozók, teherautókon gyűjtik a városban harcolók szá­mára a ruha- és élelmiszer-ellát­mányt, fekete-fehér filmhíradó számol be a legfrissebb esemé­nyekről, a recsegő rádióban pedig a tüntetésekről beszélnek, mi­közben a családok próbálják élni megszokott életüket. Az élőképekben megeleve­nednek a történelmi időszak hét­köznapjai, sül a kenyér, a lányok számára rongybaba készül, a legé­nyek az ötvenes évek szokásai sze­rint snúroznak, golyóval játszanak, még gombfocibajnokségot is tarta­nak. A skanzen néhány portáján az adott faluhoz kapcsolódó korabeli események jelennek meg, instal­lációk segítségével élheti bele ma­gát a közönség a süttöri uradalmak felszámolásába, szétosztásába, a hidasi bányásztüntetésekbe, a hatalmi visszaélésekbe Szennán vagy abba, hogyan özönlöttek Jánossomorján keresztül a határ felé a menekülő forradalmárok és a jobb életben reménykedők a le­vert forradalom után. Megfontolásra visszaküldte a parlamentnek pénteken a köztársasági el­nök a villamos energiáról szóló törvény módosítását, amely szigorított a szélerőművek létesítésének szabályain. Áder János szerint a módosítá­sok ellehetetlenítik az ilyen erőművek építését. Budapest. Az államfő visszaküldő leve­lében - amely az Országgyűlés honlapján érhető el - azt írta, azért nem ért egyet az október 11-én elfogadott módosítással, mert az nem segíti a párizsi klímamegál­lapodás végrehajtását, ellentétben áll a megújuló energia hasznosításáról szóló 2010-2020 közötti cselekvési tervvel, és indokolatlan adminisztratív korlátozáso­kat vezet be. Áder János emlékeztetett, hogy a pári­zsi klímamegállapodásban célul tűzték ki az üvegházhatású gázok kibocsátásának vissza­szorításét. Ehhez szinte minden gazdasági ága­zatban előrelépésre van szükség - jelezte -, külö­nös tekintettel az ener­giatermelésre. Szerinte Magyarország érdekét az szolgálja, ha a lehető legnagyobb mozgássza­badsággal választhatja ki a további energetikai mo­dernizációs erőfeszítések módját. A hosszú távú dekarbonizációs fejlődés megvalósíthatóságát tá­mogatja - folytatta -, ha az ország rendelkezésére áll minden tiszta energia- forrás felhasználásának lehetősége. A szélerőmű­vek - időjárásfüggő tel­jesítményük ellenére - a megújuló forrásból előállított energiával a dekarbonizációhoz járul­nak hozzá - hangsúlyozta a köztársasági elnök. A törvénymódosítás és kü­lönösen a mögöttes sza­bályzás szerinte azonban nem a dekarbonizációhoz való hozzájárulás lehe­tőségét erősíti, hanem a szélenergia jövőbeli fel- használásának lehetősé­geit szűkíti. Jelezte továbbá, hogy ebben a tekin­tetben visszalépést mutat a megújuló energia hasznosításáról szóló 2010-2020 közötti cselekvési tervben foglaltakhoz képest, ami 2020-ra 750 megawatt szé­lerőművi kapacitást irányzott elő. Azzal kapcsolatban, hogy a megszavazott jog­szabály a szélerőművek és szélerőmű­parkok építésének, használatbavételének szabályozását kormányrendeleti hatás­körbe utalta, Áder János úgy foglalt ál­lást: a megújuló energia hasznosításának bővülését az szolgálja, ha a jogalkotó tör­vényben határozza meg a szélerőművek és szélerőműparkok létesítésének lénye­ges feltételeit annak érdekében, hogy a beruházásokkal kapcsolatos döntések jól megalapozott, garanciális feltételek között születhessenek meg. Azt azonban üdvözölte az államfő, hogy megtiltották szélerőművek és szélerőműparkok léte­sítését világörökségi és védett természeti területen. Azzal viszont megint csak nem ért egyet az elnök, hogy az ilyen létesít­mények építésére adott engedély hatá­lya nem hosszabbítható meg. Ez szerinte ugyanis aránytalanul megnehezíti az épí­tést, korlátozva ezzel a megújuló energia hasznosításának bővülését. Összegzése alapján a módosítások elle­hetetlenítik szélerőművek, szélerőműpar­kok építését, és veszélyeztetik a szélener­gia részarányának növelésére vonatkozó célt. Ezért Áder János a parlamentet a tör­vény újratárgyalására és olyan szabályok megalkotására kérte, amelyek támogatják a gazdaság "dekarbonizációs pályán tar­tását", megőrzik az összes elvi lehetősé­get "energiakosarunk tisztulásához", és hozzásegítik az országot klímavállalásai­nak teljesítéséhez. Az Országgyűlés a múlt héten 113 igen szavazattal, 58 nem ellenében fogadta el a villamosenergia-törvény módosítását a kormány javaslatára. A változtatást a szélerőművek azon hátrányával indokolta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy teljesítményük nagy mér­tékben függ a pillanatnyi időjárástól, és ez a teljesítményingadozás csak a hálózaton működő egyéb szabályozható erőművek teljesítményének változtatásával egyen­líthető ki. Emiatt az országos hálózatra rákapcsolható szélerőművek kapacitását szabályozni kell - magyarázta. Megnyílt a TisztaShow Első alkalommal, de hagyo­mányteremtő céllal szervez­ték meg a Hungexpo területén pénteken megnyílt Tisztí­tás-technológia Szakkiállítás és Vásárt, a „TisztaShowt", amelynek.az első napja a takarító szakmának a második napja a lakosságnak szól - mondta Paár Zoltán, a Magyar Tisztítás-technológiai Szövet­ség (Matisz) elnöke. Budape' A kiállításon 50 szol­gáltató, gyártó és forgalmazó cég mutatja be termékeit. A szakmai napon 500-600 szakmai látogatóra számítanak, a lakossági napra pe­dig várhatóan 2000-en látogatnak majd ki. Paár Zoltán elmondta, hogy az országban 3000 cégbejegyzésben szerepel a tisztítás-technológia, de úgy vélte, nincs ennyi élő vállalko­zás. A szektor pontos számai nem ismertek, de becslések szerint 50 ezer munkavállaló dolgozik a terü­leten. Az ágazat nagyságát mutatja, hogy a takarítási piac évente mint­egy 150-170 milliárd forint értéket termel - tette hozzá. A Bosch csoport hosszú távra tervez A Bosch csoport hosszú távra tervez Magyarországon; a vállalat tavaly 37 milliárd forintot, az előző évinél 23 százalékkal többet fordított magyarországi kutatás-fej­lesztésre, 19 milliárd forintos beruházást valósít meg a hat­vani gyárában, ezzel mintegy hatszáz új munkahelyet hoz létre - emlékeztetett Varga Mihály nemzetgazdasági mi­niszter amikor megbeszélést folytatott a cég leköszönő és kinevezett új vezetőjével. Budapes A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tájékoztatá­sa szerint Javier González Pareja 2011-től irányította a cégcsopor­tot, Daniel Korioth pedig november 1-jétől áll a magyarországi Bosch csoport élén, egyben a Robert Bosch Kft. ügyvezető igazgatója lesz, aki felel a bosznia-hercego- vinai, a horvát, a montenegrói, a szerb és a szlovén üzleti tevékeny­ségekért is. Az NGM tájékoztatása szerint a találkozón Varga Mihály hangsúlyozta: a Bosch csoport el­ismeri a magyar gazdaságpolitika eredményeit, az infrastrukturális beruházásokon túl komoly részt vállal a hazai digitális kutatás-fej­lesztésben és a duális képzésben is. A Bosch több mint száz éve, 1898 óta van jelen Magyarorszá­gon, leányvállalatainak forgalma 2015-ben 959 milliárd forint volt, mintegy tizennégyezer embernek adnak munkát - ismertette Varga Mihály. Hozzátette: a 19 milliárd forintos hatvani beruházáshoz a magyar kormány vissza nem térí­tendő támogatást ad. Hatvanban a Bosch cég a legmodernebb, új generációs elektromos és hibrid autók központi vezérlőit új típusú hosszú- és középtávolságú rada­rokat, valamint különböző szenzo­rokat gyárt majd. Varga Mihály az NGM közleménye szerint hangsú­lyozta, hogy a vállalat vezetésé­ben bekövetkezett változás nem befolyásolja az eddig is kitűnő kapcsolatokat. Visszaküldte az államfő a szélerőművek építését szigorító törvényt

Next

/
Thumbnails
Contents