Nógrád Megyei Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

2016-09-08 / 210. szám

Színi előadás kétezer év után Kétezer év után ismét előadást tartottak az ókori déloszi színházban, amely­nek színpadán Euripidész tragédiáin keresztül eleve­nedett meg az Égei-tenge- ren jelenleg zajló mene­kültdráma. ßffiSZb A Hekabé, egy me­nekült Déloszon című produk­ciót a hét végén mutatta be az Agriniói Regionális Színház, az egyik leghíresebb kortárs görög színésznő, Deszpina Be- bedelí főszereplésével, a teát­rum rossz állapota miatt alig százfős közönség előtt. Az ókori színház romjainál tartott előadás a Kükládoki Ré­gészeti Felügyelet és Míkonosz városának együttműködésével valósult meg. A darabot Euripidész két tra­gédiája, a Krisztus előtti 5. szá­zadban írt Hekabé és a Trójai nők inspirálta, amelyek a trójai asz- szonyok sorsát követik nyomon, miután városukat lerombolták férjeiket megölték és a még életben lévő családtagjaikat rabszolgának akarják elhurcolni. A görög államfő, Prokopisz Pavlopulosz védnökségével meg­valósult előadás a két ókori írást ötvözve jelenítette meg a színpa­don az Égei-tengeren jelenleg zaj­ló menekültdrámát. A szervezők és az előadók reményei szerint a produkciót több görög városba és külföldre is meg fogják hívni. A déloszi színház volt haj­danán a sziget legnagyobb fesztiváljainak központja, ahol az ország leghíresebb előadói léptek fel. Az eredetileg már­ványból emelt épület csaknem hétezer néző befogadására volt alkalmas. A kalózok fosz­togatása és a háborúk miatt az i.e. 1. században Délosz fo­kozatos hanyatlásnak indult. A várost, és benne a márvány­színházat, 19. századi ásatások során fedezték fel. Magyar termék művészet Művészeti tevékenységé­ért Magyar Termék Nagy­díjat kapott az ExperiDan- ce táncszínházközölte az együttes az MTI-vel. fíftlKregfc A közlemény sze­rint idén az ExperiDance tánc­színház mellett többek között a Budapesti Operettszínház A Csárdáskirálynő című előadása is elismerésben részesült a Magyar Termék Nagydíj Pályázat díjátadó­ján, amelyen azokat a vállalkozá­sokat és személyeket tüntették ki, akik tevékenységük vagy meg­valósított termékük kifogástalan minőségével hozzájárulnak a magyar gazdaság fejlődéséhez és a társadalom gazdagodásához. A védjegyhasználatot szimbolizáló trófeát és díszoklevelet Román Sándor, a tánctársulat alapító-mű­vészeti vezetője, valamint Vona Tibor az ExperiDance alapító-ügy­vezető igazgatója vette át A kul­turális kategória második éve létezik a díjon, tavaly a Madách Színház Mamma Mia! című pro­dukciója volt díjazott. A közlemény idézi a díjátadón beszédet mondó Latorcai Já­nost, az Országgyűlés alelnökét és a rendezvény fővédnökét, aki szerint a kitüntetett kulturális termékek és szolgáltatások ké­pesek lehetnek „a határokat átlépve növelni Magyarország nemzetközi ismertségét, elis­mertségét". Az ExperiDance Production célja a magas szintű művészi szórakoztatáson túl a forradal­masított magyar tánckultúra népszerűsítése az egész vilá­gon. A magyar táncokat nem­zetközi és kortárs irányzatok­kal ötvöző együttes az elmúlt 16 évben 13 országban lépett fel, előadásait pedig eddig mintegy két millió néző látta. Művészeti tevékénységének elismerésére több Magyar Ter­mék Nagydíjat is átadtak a par­lamentben. Kőkorszaki hócipőt találtak Ötzi korából származó, de nála is régebbi hótalpat találtak az észak-olaszországi Trentino-Alto Adige (Dél-Tirol) tartományban egy gleccseren, közel ahhoz a helyhez, ahol az 5300 éve jégbe fagyott gleccsermúmia előkerült a jégmezőből. íítirePTTO, Bolzano megye Műemléki hivatalának keddi köz­leménye szerint a Pfossen-völgyi Alpokban, a Gurgler Eis- joch-gleccseren talált 5800-5700 éves lábbeli a világ eddig ismert legrégibb hótaposója. A rendkívüli régészeti felfedezést a firenzei Katonai Geográfiai Intézet egy térképésze tette 3134 méteres ma­gasságban, az olasz-osztrák határon végzett topográfiai munka közben. A leletet átadta a bolzanói műemlékvédel­mi hivatalnak, amely két radiokarbonos kormeghatározást is végeztetett. Mindkét vizsgálat megállapította, hogy a hótalp a késői újkőkorból, időszámításunk előtt 3800-3700-ból származik. Szeptember 19-én lesz a 25. évfordulója annak, hogy az Ötz-vögy- li Alpokban egy német házaspár, Erika és Helmut Simon szenzációs felfedezést téve 3210 méteres magasságban, az olasz-osztrák határ mentén, a Tisenjoch hegygerincen rábukkant a jégben mumifikáló- dott újkőkori holttestre. Az újkőkori hótaposót szeptember 12-én mutatják be a sajtónak a bolzanói műemlékvédelmi hivatalban. m. Dézsmálták a hagyatékot Megdézsmálták az értékes hagyatékokat a világhírű Drouot auk- ciósnáznak dolgozó bútorszállítók Franciaor­szágban, a hosszú évek óta tartó visszaélése­kért 35 ember, köztük a legrégibb és leghíresebb francia árverezőház több becsüse kapott kedden börtön- vagy pénzbün­tetést. ßfiüES, Az elítélt bútorszál­lítók ürítették ki a lakást, vala­hányszor egy hagyaték került árverésre. Eközben kézen-közön eltűnt egy-egy értékes bútorda­rab vagy más értéktárgy, például festmény. A lenyúlt értékeket a bútorszállítók részben a saját javukra árvereztették el Egy art-deco asztalt és egy fésülködőkomódot például egymillió euróért árvereztek el 2006-ban a tolvaj bútorszállítók és a korrupt becsüsök. Az eltu­lajdonított értékek között volt egy 325 ezer euróért eladott Ming-korabeli kínai porcelántá­nyér, Marcel Marceau világhírű pantomimművész több jelmeze, Gustave Courbet egy festménye, Chagall és Matisse több litográfi­ája, egy 2,08 karátos gyémánt A bútorszállítók nagy lábon éltek a hagyatékok megdézsmálásábóL némelyikük méregdrága luxus sportautókon furikázott. A nagyszabású bűnügy le­leplezése 2009-ben vette kez­detét egy névtelen bejelentés nyomén, amelyben valaki arról értesítette a hatóságokat hogy egy bútorszállító munkás tulaj­donában van Courbet Tengeri táj viharos éggel című, 2003- ban hagyatékká vált festménye. Az ügyben 50 embert vádol­tak meg a bűnös talált szemé­lyek másfél évig terjedő börtön-, illetve 60 ezer euróig terjedő pénzbüntetést kaptak kedden a párizsi büntetőbíróságtól Meg kell tartani hitünket, törvényeinket! Ha megtartjuk keresztény hitünket, törvényeinket, magyarságunkat, ezen értékek megtartanak bennünket - jelentette ki az emberi erőforrások minisztere a Zrínyi-napok keretében kedden megtar­tott kegyeleti szentmisét követően. Balog Zoltán a bara­nyai város Szent Rókus-templo- mában rendezett szertartás után az esemény és az emlékév részt­vevőire utalva úgy fogalmazott „magyarokban és horvátokban, katolikusokban és reformátusok­ban, a kultúra és a közélet képvi­selőben, valamint a kétkezi mun­kából élőkben, a gyermekeket nevelőkben közös az a kulturális azonosságtudat amely a keresz­ténység nélkül elképzelhetetlen". A miniszter szerint „a határvi­déken, ahol különösen fontos a védelem", Zrínyi Miklósra és a szi­getvári hősökre emlékezve a ma­gyarság és a horvátság megmara­dásával kapcsolatos gondolatok „szövik át az emberek szívét". Semjén Zsolt miniszterel­nök-helyettes felidézte: Recep Tayyip Erdogan elnök magyar- országi látogatásán állapodott meg Orbán Viktor miniszterel­nökkel, hogy a két fél közösen újítja fel az emlékhelyet és környezetét Budapesten. Ehhez a hátteret a kiváló török-ma­gyar kapcsolatok adják, hiszen „mindketten türk népek va­gyunk" - fogalmazott. Semjén Zsolt elmondása sze­rint a beruházás terveinek el­készítésekor hasonlóan fontos szempont a történelmi hűség és az, hogy a környék lakói is ked­vüket leljék az emlékhelyben. A felújítást ezért komoly régészeti feltárás előzte meg; a rekonst­rukció egyaránt figyelembe veszi a középkori, de a későbbi emlékeket is - számolt be. Veysi Kaynak török miniszter­elnök-helyettes kiemelte: a tör­ténelemben időnként egymás­sal versengő török és magyar nép szoros rokonságot és ba­rátságot ápol. Ehhez a barátság­hoz sokat adott hozzá Gül Baba, aki 1541-ben, Nagy Szulejmán hívására jött Budára, hogy ko­lostort hozzon létre - jegyezte meg hozzátéve, hogy Gül Baba a béke és együttélés hirdetője volt, a rekonstrukció ezért a két fél számára egyaránt fontos. A török miniszterelnök-helyettes külön köszönetét mondott a be­ruházás támogatásáért Magyar- ország miniszterelnökének. Varga Mihály nemzetgazdasá­gi miniszter kiemelte a két ország bővülő gazdasági és kereskedel­mi együttműködését. Beszámo­lója szerint csaknem 900 török diák tanul Magyarországon, 2014-ben észak-ciprusi érdek- képviselet nyílt Budapesten és több mint félezer török vállalat működik Magyarországon. A Zrínyi-emlékév keretében négynapos nemzetközi törté­nész konferencia kezdődött kedden Pécsett, a rendezvé­nyen hét ország huszonhét tu­dósa vesz részt. A szabadságért az életét is feláldozó Zrínyi Miklós nemcsak Magyarország hanem Közép-Eu- rópa népeinek is hősévé vált-je­lentette ki Rétvári Bence, az Em­beri Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsé­szettudományi Kutatóközpontja (MTA BTK) és a Pécsi Tudomány- egyetem (PTE) által rendezett konferencia megnyitóján. Az államtitkár szerint a Szi­getvár ostromának, valamint Nagy Szulejmán és Zrínyi Mik­lós halálának 450. évfordulója alkalmából rendezett emlék- konferencia jó alkalom arra, hogy a kutatók nemzetközi szinten is bemutassák a hadve­zér hősiességét, őrizék emlékét, valamint a szélesebb közönség­gel is megismertessék Zrínyi je­lentőségét. Zrínyi Miklóst, valamint dédu­nokája Szigeti veszedelem című könyvének legújabb kiadásához készült rajzokat mutatja be az a két kiállítás, amely a sziget­vári várban nyílt kedden a Zrí­nyi-emlékév keretében. Balog Zoltán, az emberi erő­források minisztere az And- rássy-kastélyban berendezett Zrínyi-tárlaton hangsúlyozta: a hős várvédő Zrínyi Miklós pél­dája azt mutatja, hogy min­dig lehet és kell is harcolni az elnyomás ellen, és küzdeni a nemzetért, a megmaradásért, a szabadságért. Elődeinkhez hasonlóan ma is ellen kell állni minden erősza­kos hódításnak, mindegy, mely világbirodalom zászlaja alatt, milyen ideológia vagy érdekek nevében jön - fogalmazott. Műanyag bankjegy Az új, műanyag polimerből készült ötfontos bankjegyet mártja vízbe a Bank of England Múzeum kurátora, Jenni Adam a bankó be­mutatóján az Egyesült Királyság jegybankjának londoni múzeumá­ban. A szigetország első vízhatlan bankjegye, amelynek túloldalára Sir Winston Churchill néhai brit miniszterelnök portréja került, a következő héten kerül forgalomba. Szabadtéri múzeumok A szabadtéri néprajzi gyűjtemények helyzetéről kezdődik kétnapos nemzetközi szakmai konferencia ma Zalaegersze­gen, a résztvevők megvitatják egyebek mellett a pályázati lehetősé­geket és a múzeumok biztonságos üzemeltetésének kérdéseit is. A konferenciasorozat második állomása - az első tanácskozást tavaly rendezték - a Göcseji Falumúzeum fejlesztésével és üzemeltetésével kapcsolatos szakmai kérdésekre keresi a válaszokat. Idén az előadá­sok arról szólnak, miként kell megfelelni a követelményeknek, hogyan kell biztosságos jövőt építeni a szabadtéri múzeumokban.

Next

/
Thumbnails
Contents