Nógrád Megyei Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)
2016-09-10 / 212. szám
MTI Fotó: Varga György Cs ökkenő Nemzeti Vágta: sokszínűség A mezőgazdasági termelékenység fokozását ösztönző agrártámogatási rendszert tette felelőssé Magyarország vadmadárállományá- nak és biológiai sokszínűségének csökkenéséért Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője az ml csatorna műsorában. „Vissza kellene térni azokhoz a sok száz, több ezer éven keresztül fenntartha- tóan működő megoldásokhoz, amelyeket a nagyüzemi mező- gazdaság felszámolt" - emelte ki a szakértő. Mint elmondta, a második világháborút követő élelmiszerhiány leküzdésének célja a gazdákat arra ösztönözte, hogy minél nagyobb földterületet tegyenek használhatóvá, így ipari jellegű gazdaságok alakultak ki, amelyek nagyon kevés teret engedtek a vadon élő fajok számára. Több mint ezer vonatot és több száz állomást ellenőriztek a hatóságok a vasúti biztonságot célzó nemzetközi rendőri akció keretében - közölte a rendőrség pénteken. fiftlüflirefc Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálatának közleménye szerint a „RAILPOL egységes nemzetközi rendőri művelet keretében" szerda reggel hét órától tartottak huszonnégy órás fokozott ellenőrzést. A rendőrség - a polgárőrség a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a MÁV Zrt. és a GYSEV Zrt. közreműködésével - 1146 alkalommal vonatokat, 723 esetben állomásokat ellenőrzött közbiztonsági céllal. Ezalatt a „Nemcsak néhány madár eltűnéséről van szó: eltűnnek az apróvadak, ezzel a vadgazdálkodást is kár éri" - fejtette ki Orbán Zoltán. Hozzátette: a természetkímélő gazdálkodási megoldások háttérbe sorolódnak, az ilyen támogatást elnyerő területek száma csökkent. A szakértő szerint az egyik fő probléma, hogy a mezőgazdasági területek, például búzamezők mellett nem hagynak megműveletlen földsávokat, mezsgyéket, ahol a vadon élő állatok, például a termelt növény kártevőit irtó ragadozók megélhetnek. A probléma különösen erősen érinti a réteken és szántóföldeken élő fajokat, ezen belül a hosszú távra vonuló madárfajokat, amelyek a Szaharától délre vonulnak. A réti tücsökmadár állománya például mára 97 százalékkal csökkent - mutatott rá Orbán Zoltán. hatóságok 8600 embert igazoltattak, 18 esetben volt szükség személyi szabadságot korlátozó intézkedésekre. Két embert lopás közben értek tetten, rongálás miatt szintén két, garázdaság miatt egy ember ellen intézkedtek. Ezen felül kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény gyanújával négy, egyéb bűncselekmények miatt kilenc emberrel szemben intézkedtek. Kifejtették: az akció célja a személyszállító vonatokon az utasok sérelmére elkövetett jogsértések megelőzése, a vasúti közlekedéssel ösz- szefüggő bűncselekmények megakadályozása, valamint az illegális migráció és az ahhoz kapcsolódó más jogellenes cselekmények elleni hatékony fellépés volt. edzés a sztárfutamra Nagy Ervin, Sipos Imre, Barabás Kiss Zoltán, Puzsa Patrícia és Stohl András színművészek, valamint Kovács Koppány, a Rómeó Vérzik zenekar frontembere (balról jobbra), a 2016-os Nemzeti Vágta OTP Bank Jótékonysági Sztárfutam résztvevői az edzésen a Pasaréti Honvéd Lovardában 2016. szeptember 8-án. Koncert a látássérültek javára Jótékonysági koncertet ad a Buda-kör- nyéki Látássérültek Közhasznú Egyesülete javára az Omega együttes október 15-én a budaörsi városi sportcsarnokban - közölte a szervezet az MTI-vel. EtSBSHSüó A közlemény szerint az egyesület több mint 10 éve segíti a térség látássérültjeit önmaguk és élethelyzetük elfogadásában, valamint helyük megtalálásában a társadalomban. A szervezet a 26 megváltozott munkaképességű és négy látó segítőnek munkát adó telephelyét hét éve a budaörsi lakótelepen működteti, az ingatlant azonban a tulajdonos most eladni kényszerül. Az egyesület a vételár hiányzó részletét, ötmillió forintot szeretne összegyűjteni, hogy megvásárolhassa az ingatlant. Ebben nyújt segítséget az Omega, amely jótékonysági koncertet ad a szervezet javára Budaörsön, lemondva saját fellépési díjáról. Kóbor János külön kérésére a látássérültek számára ingyenes lesz a belépés, mivel a koncert apropója a látássérültek nemzetközi világnapja - olvasható a közleményben. Kézműipar a fejlődésért EíMHlöio A magyar kézműipar, a mikro- kis- és családi vállalkozások hozzájárultak az ország fejlődéséhez - hangsúlyozta Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke a kézművesek napján. Kiemelte: a magyar kézműipar nemzeti érték, a hazai kisiparosság mintegy 200 szakmában tevékenykedik, a magyar kézművesség társadalom- és gazdaságszervező ereje jelentős. Németh László elmondta: a hazai kisvállalkozások döntő szerepet játszanak a foglalkoztatásban, a munkahelyteremtésben, a szakképzésben és az adóbevételek megteremtésében. Az IPOSZ azért küzd, hogy az általa képviselt gazdasági erő a súlyának megfelelő mértékben vehessen részt a gazdaságpolitika alakításában. Politikus maffia ©MOffißj Hollik István kereszténydemokrata képviselő szerint Juhász Péter, az Együtt alelnöke beismerte, hogy kapcsolatban áll a jelenleg börtönbüntetését töltő Portik TamássaL A politikus pénteki budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: beismerő vallomásnak tekinthető Juhász Péter reagálása arra a hírre, hogy kapcsolatban áll PortikkaL Közölte: Portik Tamás egyik volt rabtársa azt mondta, hogy Portik tanácsokkal és pénzzel is segíti Juhász Pétert. Hollik István felszólította Juhász Pétert, válaszoljon: kapott-e pénzt Portik Tamástól, és ha igen, mennyit és mit kellett azért tennie. A sajtó- tájékoztatón megjelent az Együtt alelnöke is, aki hazugságnak nevezte az állításokat, és kijelentette: csak akkor látta Portik Tamást, amikor a Ro- gán Antal által ellene indított perben beidézték. Pálos rendi történet és régészeti ásatások A Keszthelyi-hegység erdős területén, Vállustól délkeletre az elmúlt hetekben sikerült feltárni a romjait egy évszázadokkal ezelőtt elpusztult pálos rendi kolostornak, amelyet csupán egy 1429-es oklevél és egy 1978-as régészeti tanulmány említ. VÜ3SBB) A zalaegerszegi Göcseji Múzeum és a keszthelyi Balatoni Múzeum munkatársai, valamint pécsi régészhallgatók közreműködésével mintegy két héten át tartó feltárásokról Simmer Lívia, a Göcseji Múzeum vezető régésze a helyszínen az MTI-nek elmondta: a ma is meglévő forrás közelsége miatt Szentmiklóskút néven említett pálos kolostor eredetét és történetét egyelőre homály fedi. A rendházról csupán egyetlen, 1429-es keltezésű oklevél tesz említést. 1978-ban azonosították a földfelszín alatti romokat, ez alapján kezdték meg a feltárást, amely egy 30 méteres kutatóárok ásásával máris eredményre vezetett. A régészeti munkálatok során megtalálták a kolostor keleti falának csaknem 90 centiméter vastag szakaszát, illetve a rendházhoz tartozó egyhajós templom támpillérekkel megerősített sokszögletű szentélyét is. Kőből faragott vízelvezető vályút, kerámiatöredékeket, faragott köveket és szétszóródott emberi csontokat is találtak. A kerengő kutatása során rábukkantak egy szerzetes sírjára is. Az árkokban talált leletek között ugyanakkor kályhaszemek, vasszegek is találhatók, de előkerült egy horog, ami megerősíti, hogy a Szent Miklós-forrásnál halastavat is létrehoztak az önellátásra berendezkedett szerzetesek. Az eddigi eredmények alapján a kolostort a 14. század első felében alapíthatták, 150-200 éven át lehetett használatban, ugyanis a cseréptöredékek kora alapján a 16. század elején már elpusztulhatott - mondta Simmer Lívia. * *** Az idők során mintegy 260 pálos kolostor volt a történelmi Magyarországon, az érdeklődők ma ezeknek mintegy tizedét láthatják. Az „élő" helyek mellett, ahol még most is működik a rend, vannak volt pálos templomok és kolostorok, amelyek jellemzően egyházközségek plébániatemplomaként működnek, valamint csak romjaikban létező pálos építészeti emlékek. A volt pálos templomok közé tartozik a budapesti egyetemi templom, a pápai, a sátoraljaújhelyi templom. Az egyetlen magyar eredetű férfi szerzetesrend megalapítása Boldog Özséb kanonok nevéhez fűződik. Bertalan pécsi püspök 1225-ben a Mecsekben, a Szent Jakab-hegyen építtetett monostort az ott élő remetéknek, akik később csatlakoztak Özséb közösségéhez. Özséb, aki esztergomi kanonok volt, 1246 körül döntött úgy, hogy remeteségbe vonul a Pilis hegyei közé. Ott látomása volt, amelynek hatására úgy döntött, hogy neki kell egyesítenie a szétszórva élő remetéket. A mai Kesztölc falu közelében a Szent Kereszt tiszteletére monostort és templomot épített, az új rend védőszentjének Remete Szent Pált választotta. Özséb 1262-ben kérte IV. Orbán pápát, hogy engedélyezze számukra az ágostonos regulát. A pápától nyert felhatalmazás alapján Pál veszprémi püspök ezt nem tette meg, mert csekélynek ítélte a rend vagyonát és ő maga adott számukra szabályokat. A Szentszék 1308. december 13-án engedélyezte az ágostonos regulát és pápai jogú renddé nyilvánította az Első Remete Szent Pálról nevezett rendet. A szerzetesek 1341-től viselhették a fehér kámzsát, megkülönböztetésül a fekete ruhás papoktól és a szürke ruhás kóborló remetéktől. 1352-ben Nagy Lajos király Márianosztrán kolostort építtetett a pálosoknak, 1381-ben pedig Velencéből Magyarországra hozatta a rend patrónusa, Remete Szent Pál ereklyéjét, amelyet Budaszent- lőrincen helyeztek el. Magyarországi pálosok alapították 1382- ben a lengyelországi Jasna Gorán a czestochowai kolostort, Lengyelország legnagyobb tisztelettől övezett zarándokhelyét, a rend legfontosabb központját. A14-15. században a rend egész Európában elterjedt, az 1400-as évek végén Magyarországon csaknem 900 pálos szerzetes élt, 130 pálos rendi kolostor működött. Virágzásuknak a török hódoltság és a reformáció terjedése vetett véget. A török kiűzése után, a 18. század elejétől a rend visszatért Magyarországra, több helyen alapítottak kolostorokat. II. József 1786-ban más szerzetes- rendekkel együtt a pálos rendet is eltörölte, csak Krakkóban és Czestochowában maradt meg egy-egy kolostoruk. A rend újraélesztésére csak 150 év múlva történt sikeres kísérlet, a lengyelországi pálosok segítségével 1934-ben vették birtokba a gellérthegyi Sziklatemplomot és kolostort, 1935-ben Pécsett (amely ma is a rend magyarországi központja), 1940-ben Petőfiszálláson (Pá- losszentkút) alapítottak házakat. 1950-ben a kommunista állam- hatalom oszlatta fel a rendet amelynek akkor 38 tagja volt. A rend Magyarországon a rendszerváltás után, 1989-től szerveződött újjá, a pálos élet négy kolostorban, Budapesten, Pécsett, Márianosztrán és Petőfiszálláson indult meg, s 2014 óta az erdélyi Hargitafürdőn is pálos szerzetesek élnek. Magyarországon kívül Lengyel-, Német-, Olasz-, Fehérorosz-, Horvát- és Csehországban, Ukrajnában, Szlovákiában, Belgiumban, Kamerunban, Ausztráliában, a Dél-Afrikai Köztársaságban és az Egyesült Államokban 73 rendházban mintegy 550 pálos szerzetes él. Ellenőrzik a vonatokat
