Nógrád Megyei Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 178-203. szám)

2016-08-13 / 189. szám

Családi szelektív hulladékgyűjtés ffiteflüKk Közel tizenöt éve annak, hogy bevezették a szelektív hulladékgyűjtést Szécsényben. A város különbö­ző pontjain kihelyezett gyűjtők­ben lehetett válogatottan elhe­lyezni a műanyag flakonokat, a papírt, az üveget és a fémhulla­dékot. A lakosság részéről sokan éltek a szelektív hulladékgyűj­tés lehetőségével, de voltak és vannak, akik ezt nem vették igénybe, s a kukájukba dobták be a hasznosítható anyagot is. Gondot jelentett az is, hogy a város területén csak három he­lyen Van kialakítva gyűjtőszíget. Egyfelől többen a távolság mi­att nem élnek a szelektív gyűj­tés lehetőségével, illetve azért, mert a gyűjtőedények gyorsan megtelnek, gyakran azok mel­lé helyezik el a palackokat és egyéb hulladékot. A zöld hulla­dék is legtöbbször a családi ku­kákba kerül. Dr. Harikné dr. Havasi Beá­ta, Szécsény alpolgármeste­re elmondta, hogy egyfelől figyelembe véve a kialakult helyzetet, másrészt az új hulla­dékgyűjtési törvényt, a város­ban újfajta szelektív hulladék- gyűjtést vezetnek be. Ennek lényege, hogy a családoknál szelektíven fogják gyűjteni há­rom kukában a hulladékot, és megszüntetik a központi gyűj­tőhelyeket. Az otthoni szelektív gyűjtés gyakorlati megvalósításáról Bolgár Brigitta, a Szécsényi Vá­rosüzemeltetési Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta: a tervek szerint a családok ezután három kukában gyűjthetik a szemetet.- A barnába kerül a komposz­tálásra felhasználható növényi hulladék. Ezt csak azok a csalá­dok igényelik, akik otthon nem végeznek komposztálást. A sár­ga kukába gyűjtjük az újrahasz­nosítható anyagot, az üveget, a fémeket, a papírt és a műanya­got. A lakosság különböző nagyságú kukákat igényelhet nálunk. A kommunális szeme­tet változatlanul a családok tu­lajdonában lévő kukákban kell gyűjteni, amit az eddigiekhez hasonlóan heti rendszeresség­gel elszállítanak. A szelektíven gyűjtött hulladék elszállításá­nak időpontjáról, formájáról ké­sőbb születik döntés - fejtette ki Bolgár Bettina. A házi komposztálás és a csa­ládi szelektív hulladékgyűjtés célja, hogy kevesebb szemét kerüljön a gyűjtőhelyekre, azok közül minél több újrahasznosít­ható legyen. Szenográdi Ferenc Sokan élnek a közmunkából Az Ipoly parti kis község­ben, Nógrádszakálon, ahol 654 ember él, igen magas a munkanélküliek aránya. Nagy részük azért nem tud a munka piacán elhelyez­kedni, mert aluliskolázott. Többségüknek a végzett­sége nyolc általános, vagy még annál is kevesebb. tizenheten dolgoznak. Három helyen van fóliasátruk, az ön­kormány területén a tájház és az óvoda kertjében. A kertekben szabadföldi növénytermesztés­sel is foglalkoznak. A községnek nincs konyhája, az étkezést az öregek otthoná­ból oldják meg. A termékeket a szociális rászorulók között szét­osztják, illetve a községi rendez­vényeken - öregek napja, anyák napja, szüreti mulatság, falunap - a főzésnél használják fel. Ettől az évtől kezdve tartósítással is foglalkoznak. Jövőre a mező- gazdasági ágazatban krizantém virág nevelését is tervezik. A másik programban a köz­munkások a felszíni vízelve­zetőket tartják rendben, a te­lepülésen átfolyó két patak medrét folyamatosan tisztítják, nem szeretnék, ha még egyszer olyan árvíz lenne a községben, mint azt 2010-ben megta­pasztalták. A harmadik terület Radvánszky Judit, a település polgármeste­re azt mondta: az embereknek a közmunkaprogram nyújt lehe­tőséget arra, hogy ne segélyből éljenek, a gyermekek ne azt lás­sák, hogy az édesapjuk otthon csak tengeti az életét.- A munkaügyi központtól igen komoly segítséget kapunk, figyelembe veszik a község sa­játos helyzetét, az igényeinket nem utasítják vissza. Egy kicsit furcsának tűnik, hogy az ilyen kis községben jelenleg is 134 fő vesz részt a közmunkaprogram­ban, de mindig meg lehet talál­ni azokat a munkafolyamatokat, amelyekben az emberek hasz­nossá tehetik magukat - fogal­mazott a településvezető. A községben 2016-ban há­rom Start-munkaprogram mű­ködik. A mezőgazdaságban a helyi sajátosságokra épülő közmunkaprogram. Ennek ke­retében újították fel a művelő­dési házat, szabadtéri színpadot építettek, a nézőteret lefedték, hogy az emberek védve legye­nek az időjárás viszontagságai­tól. A tájház felújítását, korsze­rűsítését ugyancsak a program keretében valósították meg. A hosszú távú programba azok a munkafolyamatok kerültek be, amelyek a Start keretében nem valósíthatók meg. Ezek a településen lévő zöld területek kaszálása, az idős embereknél szükség esetén a fű levágása, a parkok karbantartása, a temető rendezése, illetve az illegális szemétlerakókon a hulladék összegyűjtése, ami, sajnos, az utóbbi bővel ad munkát a dol­gozóknak. Mindazok, akik végig mennek Nógrádszakálon láthatják a köz­munkások jelenlétét amelyről a rendezett környezet tanúskodik. Megszűnhet a málnatermesztés ftrt^otó^rzLddalróL) madia György, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szak­maközi Szervezet és Ter­méktanács alelnöke el­mondta, hogy töredékére csökkent a málna hazai termőterülete és a követ­kező években vélhetően megszűnik a hazai term­esztés. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (Aki) adatai szerint a kilencvenes évek elején még 27 ezer tonna málna termett évente Magyarországon, a teljes megtermelt mennyiség mára másfél-kétezer tonnára csök­kent. A gyümölcspiaci szakember az okok között említette, hogy nincs, aki foglalkozzon a koráb­ban házak mellett termesztett növénnyel, és a nagyobb ültet­vényekre sem találnak munkást. A dolgozók bére pedig egyre nagyobb arányt képvisel a ter­mék árában, ezzel csökkentve a termelés jövedelmezőségét. Ha­zánkban a hatszáz forintért érté­kesíthető málna kilójából kétszáz forintot tesz ki a betakarítási költ­ség miközben Szerbiában, Ro­mániában és Ukrajnában fillére­kért dolgoznak az ültetvényeken. A helyzetre gyakorlatilag nincs megoldás, a növekvő munkaerő- költségeket a fogyasztók nem fizetik meg. Esetleg ha dupla áron lehetne eladni a szamó­cát, akkor megérné. A vásárlók azonban egyelőre nem fogad­ják el az áremelést - tette hoz­zá Csizmadia György. A prob­léma minden nagy kézimunka igényű gyümölcsnél jelentke­zik. A szakember szerint ezek a növények lassan eltűnnek a magyarországi termőterületek­ről. Nézzük csak mi a helyzet megyénkben, azon belül is So­moskőújfaluban? Szeles Sándor málnatermesztő lapunknak elmondta, hogy 20 évvel ezelőtt kezdte ezt a „szakmát". Hozzátette, hogy először kettő darab gyökeret vett és azt folyamatosan szaporítgatta. Mára már egész nagy területen he­lyezkedik el a málnaül­tetvénye. Megjegyezte, hogy a málnagyökér Angliából származik, folyton termő, nagy szemű és az időjárás teljes mértékben hozzájárul a termés mennyiségéhez és természe­tesen a minőségéhez is. Azt is megtudtuk, hogy júliusba kezd el érni és egészen novembe­rig folyamatosan terem. Olyan is akad, amikor még decem­berben is lehet málnát találni, amikor nem olyan komolyak a fagyok. Hozzátette, hogy a hír sajnos igaz lehet mert a málna iránti ke­reslet egyre kevesebb, - a munká­val töltött idő pedig egyre több - de ez már évek óta csak csökken. Azt is megjegyezte, hogy volt már olyan is, amikor neki is pá­linkát kellett csinálni a rengeteg málnából, mert nem fogyott eL Érdekességként elmondta, hogy termés csak az új hajtásokon van. Tehát az előző évit tavasz- szal mindig tarlóra kell vágni és nyár közepétől egészen a tél elejéig azon terem az ízletes, vérszínű, gyönyörű szemű mál­na. A remény még talán megma­rad, hogy mégsem szűnik meg a málnatermesztés, nem tűnik el a magyar málna a piacról és még valamennyi jövője van a term­esztésének kis hazánkban is. Gerhát Karina Köszönet a gyógyító szeretetért! Férjemmel együtt a hetvenes éveinket tapos­suk. Az időskor mindkettőnknél magával hozta az ezzel járó kellemetlenségeket terheket, nem beszélve a betegségekről A múltunk ma már csak szép emlék. Életünk aktív szakaszában minden sikerült amit tiszta szándékkal akartunk. Talán, ezért is hittünk ab­ban, hogy majd az öregkor tökéletes tükre lesz a múltunknak. Sajnos, nem így történt! Életünk jelenlegi szakasza bánattal, bajokkal és betegségekkel köszöntött ránk. Orvosi beavat­kozások, vizsgálatok tömkelegével kellett és kell jelenleg is megbirkóznunk. Nem gondoltuk volna, hogy ilyen küzdelmek­kel teli életet élve is érhet még bennünket pozitív meglepetés, gondoskodó szeretet - a betegsé­günkkel kapcsolatban. Márpedig így történt! Örömmel számolok be egy 'izgalmas vizsgá­latról, amelyet beteg férjemmel együtt éltünk át a napokban. 2016. július 28-ra beutalót kaptunk a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház Izotó­pdiagnosztikai Laboratóriumába egy áttekintő csontszcintigráfiai felvétel készítésére. Mindkettőnkben hatalmas volt a feszültség a vizsgálatok, no meg az eredmények miatt. Az út, Galgagutától Salgótarjánig végtelen hosszúnak tűnt. Úgy éreztük, sosem érünk oda, a „tettek színhelyére" Az izgalom csak akkor hágott igazán a tetőfokra, amikor megláttuk a kórház magasba szökkenő épületét Majd beérve a diag­nosztikai laborba, csend és rend köszöntött ránk. Egy kedves asszisztensnő, elkérve ambuláns lapjainkat a szükséges dokumentumokkal együtt, a várakozási helyre vezetett. Az itt töltött idő alatt olyan „munkáskollektívával" ismerkedtünk meg, hogy egyszer csak azt vettük észre, a nyugalom lett úrrá rajtunk. A csapatot öt asszisztens és egy főorvosnő alkotta, akiknek precíz, szakmai tudással fel­vértezett munkáját látva, már elfelejtettük a félelmünket. Mindegyikük, szinte, mint a szél fuvallata, su­hant egyik helyiségből a másikba. Ott, a diag­nosztizáló gépeken fekvő betegekről alapos oda­figyeléssel készítették a felvételeket. Tudásuk és a „mesterfokon" végzett munkájuk mellett melegséggel töltött el bennünket mosoly­gó arcuk, a betegek kedves megszólítása és a hoz­zánkfűződő szeretetteljes kapcsolatuk Mi, laikus betegek, ezt tapasztalva, úgy éreztük, nagy baj itt már nem lehet. Közben, szót fogadva az asszisztens nővérkék kéréseinek, elvégeztük az előkészítéshez szüksé­ges tennivalókat. Bizonyos idő elteltével mi is a gépek „hatalmába" kerültünk. De ekkor már nyoma sem volt a rettegésnek, hiszen ott álltak mellettünk ők, akik nagy odafi­gyeléssel végezték teendőiket A vizsgálatokra a koronát végül dr. Tombácz Ad­rienn főorvosnő tette rá. A felvételek alapos érté­kelésével megállapította mindkettőnk diagnózisát Mosolygó arccal, tapintatos közléssel tudtunk­ra adta a félve várt eredményt „a jót is és a rosz- szat"- ahogy ő fogalmazott. Sokfőon/ossal volt már találkozásunk az eltelt idők folyamán, de őt sosem fogjuk elfelejteni. A kedvességtől sugárzó lényét és megnyugtató, jó tanácsokat adó szavait örökre a szívünkbe zártuk. Mind a hátuknak (öt asszisztens, egy főorvos­nő) hálásan köszönjük a csodálatos együttműkö­dést és szeretetük kifejezésének számtalan meg­nyilvánulását! így kell! Igen, azt hiszem, így kellene minden­hol végezni az embernek a hivatásából adandó munkáját! Ez megerősítené a betegek bizalmát a gyógyulásukban! Hálás köszönet a munkájukért: HugyeczJánosné tanítónő G algaguta

Next

/
Thumbnails
Contents