Nógrád Megyei Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 178-203. szám)
2016-08-02 / 179. szám
Féltékenységből bántalmazta A Balassagyarmati Járási Ügyészség személyi szabadság megsértése és súlyos testi sértés miatt kezdeményezte egy 29 éves, Nógrád megyei férfi előzetes letartóztatását. RmiÓC. A gyanúsított július 23-án 11 óra körül Rimócon hátba rúgta élettársát, aki ettől elesett Ezt követően a férfi mentőt hívott, akik a sértettet kórházba szállították, ahonnan ellátását követően hazaengedték. A férfi is vele tartott a kórházba, ahol felelősségre vonta a nőt, követelve, hogy mondja el, kivel csalja meg, majd egy otthonából magával vitt késsel többször lábon szúrta magát. Miután visszatértek Rimócra, a gyanúsított folytatta a féltékenységből történő felelősségre vonást, és a kora délutáni órákban a dohányboltba menő élettársát az alkarjánál megragadva közös otthonuk irányába vonszolta. A sértett próbált a fogásból szabadulni, de férfi a testi erőfölényét kihasználva ezt megakadályozta, s az utcáról a házuk szobájába húzta, ahol a földre lökte, a fejét, illetve a hátát több alkalommal megrúgta és azt kiabálta neki, hogy meg fogja ölni. Ezt követően leült, a sértett ezt kihasználva kimenekült a szobából, azonban a fiatalember az udvaron utolérte és a hajánál fogva visszarángatta. A férfi ezután ismételten a földre lökte és megrugdosta a nőt, majd amikor az újból menekülni próbált, beleverte a fejét egy szekrényajtóba. A dulakodás során a férfi fájlalni kezdte a korábban megszúrt lábát, amelyet kihasználva a sértett végül el tudott menekülni. Az asszony az őt ért bántalmazás következtében súlyos sérüléseket is szenvedett. A Balassagyarmati Járásbíróság nyomozási bírája a gyanúsított előzetes letartóztatását az ügyészi indítványnak helyt adva - a szökés, elrejtőzés, a bűnismétlés valamint a bizonyítási eljárás megnehezítésének vagy meghiúsításának veszélyére tekintettel - egy hónap időtartamra elrendelte - tájékoztatta lapunkat dr. Bóna Gyula megyei főügyész. HIRDETÉS Tanösvény lesz a Várkertben Falatokban és kortyokban éltetődé palócság Míg a vasárnap Szent Annáé és a vallásosságé, a szombat a profán hagyományoké. Hadd mutatkozzon meg a maga teljességében és részletességében a palóc kultúrklncs sok-sok eleme, étkek, italok, táncok, dalok. A Balassagyarmaton rendezett Palóc Hagyományéltető Napok programjai e jegyben teltek a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban. Hegedűs Henrik Balassagyarmat Az intézmény Árpád utca felőli, udvari kapubejáratán érkeztünk meg a rendezvényre, annak is majdnem a kezdetére. A sportpályán felállított fajátékok különböző fejtörő és ügyességi feladatokkal tették próbára a gyermekek képességeit, sőt nem egy szülő akadt, aki szívesen időzött el egy-egy játék élvezetében. Elvegyültünk a forgatagban. Egy árnyas sátor hűvösébe húzódva, szép népviseletükben varsányi asszonyok beszélgettek. Mögöttük néhány falubeli éppen a túrós lepényt készítette elő. Odébb a csábiaknál a férfinép tüsténkedett: a "kukta" jókora varecával a kezében az üstben rotyogó gulyást kavargatta. Az épület tövében pedig a szlovákgyarmatiak serénykedtek: karikára vágták a kolbászokat. Eme pavlovi reflexeket serkentő gasztronómiai kitérő után az oldalbejárat közelében felállított színpad felé szegeztük tekintetünket. A hagyományéltető napok szervezői nevében lakus Juli köszöntötte az érdeklődőket, és máris a közönség elé szólította az előbb még kedélyesen csevegő varsányiakat. Kanyó Judit polgár- mester mutatta be röviden a községet, természetesen kiemelve mindazokat az értékeket, amelyekkel büszkélkedhetnek. Aztán átadta a terepet az énekes koszorúnak. A nótázást hallgatva betértünk pár percre a művelődési központ aulájába. Itt az erre az alkalomra kiszemelt négy település, az Ipo- lyon inneni Varsány és Cserháthaláp, illetve a folyón túli Ipolybalog és Ipolyszécsényke nagyméretű tablóit tekinthettük meg, amelyeken képeken láthattuk, szövegeken olvashattuk a falvak legjellemzőbb "vonásait". Itt pillantottuk meg a nap későbbi díszvendégét, a Felszállott a páva zsűritagját, Agócs Gergelyt, aki szorgalmasan felelt a Magyar Rádió tudósítójának kérdéseire, és később nem úszta meg az Ipoly Televízió számára adandó nyilatkozatot sem. Eközben változott a színpadkép. A cserháthalápiak kerültek reflektorfénybe. Még apró gyermekeket is műsorukba vontak, hogy minél inkább felkeltség maguk iránt a figyelmet, és a fejtetőtől a lábbeliig megtudhattuk, milyen alkotórészekből is tevődik össze az ottani népviselet. Ezzel véget is érte szemlélődésünk ebben a palóc hagyományéltető kavalkádban, ami az estébe nyúlva még sok-sok érdekes színpadi eseménnyel és megannyi szórakozási lehetőséggel folytatódott. A csábiak jókora üstben főzték a gulyást A kastélyhoz tartozó Várkert Szécsény egyik ékessége. Hasznosi Márk természetvédelmi mérnök a terület élővilágáról írta a szakdolgozatát, amelyet három éves komoly kutatómunka előzött meg. Feltérképezte a táj növény- és állatvilágát. A területen 147 féle növényt sikerült beazonosítania. Szecseny. A Várkertben régebben gyógynövényeket is termesztettek. Közülük napjainkban is megtalálható a fekete na- dálytő, a podagrafű, a gyógynövények közé tartoznak a vérre hulló fecskefű, a mezei katáng, a nagycsalán és a lándzsás útifű. A Várkertben 94 védett állatfaj került meghatározásra, amelyek közül 7 fokozatosan védett. Ezek jelentős részét a rovarok adják. A madarak közül ott fészkel a törpegém, a nagykócsag és a kisrétihéja. A visszatérő madárfajok az élelemért járnak be a területre. Hasznosi Márkban már a tétója is. Folyamatban van a területen a tanösvény kialakítása. A kihelyezett táblák segítségével bemutatják a szécsényieknek és a turistáknak a terület történetét, egykori és mai élővilágát. A tervek szerint a tanösvény őszre készül el. Szenográdi Ferenc magyűjtés során megfogalmazódott, hogy mindazt, amit feltérképez, jó lenne a nagyközönségnek is bemutatni. A gondolatával többen azonosultak, így például Garamvölgyi Andrea, a Szécsényi Közművelődési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgaKutataz ELTE MWinfonraC». Az ELTE Társada- lomtudományiKarésa Természettudományi Kar kutatóiból álló kutató- csoport az ipari tevékenység környezeti és társadalmi következményeit vizsgálta a nógrádi megyeszékhelyen. Médiapartnerünk, a Radio Focus úgy tudja, "Az ipari tevékenység hagyatéka - Salgótarján a környezetkutató, a szociológus és a pedagógus szemével" című kutatás 2015 őszétől 2017 őszéig fog tartani. A munka több tudományterületet is magában foglal: a kutatócsoporta természettudományos módszerekkel, mint a talaj, padláspor és idős fák évgyűrűinek vizsgálata kimutatott szennyezések és a szociológiai módszerekkel elemzett társadalmi jelenségek közötti lehetséges összefüggéseket keresi. További cél a kutatás eredményeinek bemutatása pedagógiai eszközökkel - például tanösvény- tervezés- atudomány világában nem jártas, de a téma iránt érdeklődők számára. A kutatásban résztvevő szociológusok célja az Acélgyár környékén élők térbeli és társadalmi mobilitási pályáinak vizsgálata úngynevezett la- káséletút-interjúkon keresztüL A geo- kémikusok kutatásához kapcsolódva arról is kérdezték a lakókat, hogy milyen a viszonyuk az ipari szennyeződéshez, mit tudnak az ipari tevékenység egészségügyi hatásairóL
