Nógrád Megyei Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 152-177. szám)

2016-07-06 / 156. szám

MTI FOTÓ: MÁTHÉ ZOLTÁN Me gerősítették a határvédelmet Jelentősen megerősítették a határok védelmét, sok rend­őr és katona érkezett, vala­mint az eszközparkot is bőví­tették - közölte a miniszterel­nök belbiztonsági főtanács­adója az Ml aktuális csator­na hétfő esti műsorában. Budapest. Bakondi György ezt az­zal kapcsolatban mondta el, hogy éjféltől úgynevezett mélységi határ­őrizetet vezetnek be a magyar ható­ságok a szerb és a horvát határ mentén. Azokat a migránsokat, aki­ket a határtól számított nyolc kilo­méteres távolságon belül elfognak, visszakísérik a kerítésen található kapukig, és útbaigazítják a legköze­lebbi tranzitzóna felé. A belbiztonsági főtanácsadó hangsúlyozta: az a cél, hogy az ösz- szes illegális határátlépőt elkapják. Bakondi György arról is beszélt, hogy az embercsempészet igazi irá­nyítói nem mennek a határok köze­lébe, hanem a távolból mozgatják a szálakat, ahogyan ez a szervezett bűnözés egyéb formáira is jellemző. Bár idén Magyarországon már több mint százhatvan embercsempészt fogtak el - szinte minden napra jut ilyen eset -, ők valójában csupán „futárok”, „szállítók” - mondta. Ötvenmilliárd plusz Budapest Ötvenmilliárd forint pluszforrást szavazott meg a kor­mány a budapesti egészségügynek - közölte az Emberi Erőforrások Mi­nisztériumának egészségügyért fele­lős államtitkára keddi, budapesti saj­tótájékoztatóján, hivatkozva a hétfőn megjelent kormányhatározatra. Az elmúlt uniós ciklusban több mint 500 milliárd forint értékű fej­lesztés valósult meg vidéken az egészségügyben, és a kormány so­ha nem tagadta, teendő van Buda­pesten is. Cserháti Péter, az új bu­dapesti kórházfejlesztés előkészí­téséért felelős miniszteri biztos a kormányhatározatot ismertetve el­mondta: a kormány elfogadta, hogy a vidéken 2011-ben kialakított tér­ségi rendszert valósítsák meg a fő­városban is, mert az jelenleg - első­sorban a sürgősségi ellátásban - hi­ányzik. A kormányhatározat megnevezi a lehetséges helyszíneket is. El­mondta, az észak-pesti centrum a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ lesz. Boldogulás határon innen és túl A határon túli magyarok boldo­gulása a nemzet boldogulását is jelenti egyben, ezért is tartja fontosnak a kormány segíteni a megmaradásukat a szülőföldjü­kön - mondta Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisz­térium parlamenti államtitkára kedden Budapesten. Budapest. Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem július 5. és 10. között is­mét megrendezi határon túli, magyar anyanyelvű egyetemistáknak a 21. ELTE Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyete­met. Az eseménysorozat megnyitóján az államtitkár kiemelte: ez a kezdeménye­zés komoly szerepet tölt be abban, hogy a magyar nemzet összekovácsolódjon, és akiknek az otthon és a haza földrajzi értelemben elválik egymástól, otthonra találhatnak most itt, Budapesten. Szabó László úgy véli, a részt vevő diá­kok tudásának piaci értékét növeli, hogy itt magyarul is tanulhatnak. Azt kérte a hallgatóktól, hogy hazatérve Magyaror­szág nagyköveteként tekintsenek ma­gukra és képviseljék a magyar nemzetet. Kitért arra: a kormány a külgazdasági kapcsolatok fejlesztését a Kárpát-meden­cében prioritásnak tekinti, ezt mutatja, hogy az elmúlt időben sok határátkelőt nyitottak meg és nyitnak a jövőben is. Hoppál Péter kultúráért felelős állam­titkár hangsúlyozta: a kulturális önazo­nosság megélésének egyik legfontosabb terepe a határon túli magyarok számá­ra a magyar nyelvű felsőoktatás, amely a jövő értelmiségképzése szempontjá­ból is nagyon lényeges terület. Az államtitkár a nehézségek között sorolta fel a változó jogszabályokat, a de­mográfiai helyzetet, az intézmények akkreditációs nehézségeit és a finanszí­rozást. A mindenkori magyar kormány feladata e problémák megoldása, és a je­lenlegi kormány ezt szívügyének is te­kinti - mondta. Hozzátette: egységes Kár­pát-medencei felsőoktatási térben kell gondolkodni. Palkovics László oktatási államtitkár hangsúlyozta: a magyar tudományos együttműködés erősítésé­ben komoly szerepe van az ELTE-nek. Úgy véli, a nyári egyetem hatékonyan segít abban, hogy a fiatalok ké­pezhessék magukat egy-egy speciális területen. Mezey Barna, az ELTE rektora arról beszélt, hogy az elmúlt időben bebizonyo­sodott: ha sikert érünk el ml, magyarok, nem feledke­zünk meg egymásról, a si­ker az egész közösségé, és amikor van mit ünnepelni, akkor az összetartozásunkat is képesek vagyunk a maga teljességében megélni. Fontos lenne a bajban, nehézségek kö­zött is ugyanezt tanúsítani - mutatott rá. A rektor felidézte: annak idején az ala­pító gondolat az volt, hogy egy olyan kap­csolati háló alapja legyen a nyári egye­tem, amely átnyúlik a határokon és össze­köti a magyar értelmiséget. Fontos cél az is, hogy a magyar hallgatóknak a magyar tudományos és szaknyelvet megpróbál­ják átadni, továbbá a tudomány legfris­sebb eredményeit összefoglalják nekik - közölte. Hozzátette: idén több mint 160 fi­atal vesz részt a rendezvényen. Szalay-Bobrovniczky Alexandra buda­pesti főpolgármester-helyettes azt emel­te ki, hogy már 21. alkalommal rendezik meg a nyári egyetemet, amelynek célja annak biztosítása, hogy a határon túl élő magyar egyetemisták az anyaország­ban magyar nyelven képezhessék to­vább magukat és kapcsolatokat építhes­senek. Budapest fontos oktatási és sok­színű kulturális központként kiváló helyszín ehhez - mondta. A nyári egyetemi program négy szak­mai szekciója (természettudományi, in­formatikai, jogi és humán) lehetőséget kíván teremteni arra, hogy Erdély, a Fel­vidék, Kárpátalja és a Délvidék magyar ajkú hallgatói anyanyelvükön képezhes­sék tovább magukat szaktárgyuk egy- egy speciális területén. A 21. ELTEKárpát-medencei Magyar Nyári Egyetem megnyitójának résztvevői Kancelláriarendszer a betegellátásban EMapest A kancelláriarendszer be­vezetése nem a jó és rossz harca, ha­nem annak a kérdése, hogyan tudunk hatékony betegellátást nyújtani most és a jövőben - mondta az egészségügy­ért felelős államtitkár keddi sajtótájé­koztatóján. Ónodi-Szűcs Zoltán az Egészséges Bu­dapest Programról tartott sajtótájékozta­tót, ennek végén kérdezték a kancellári rendszerről. Az államtitkár megismétel­te: az ellátórendszer bizonyos része nem az ellátás, hanem önmaga fenntartása érdekében végzi a tevékenységét. Ennek a tünetnek a kezelésére a megoldás nem a kórházakon belül van, hanem a kórhá­zakon kívül, a döntéseket ki kell hozni a kórházakból - jegyezte meg. Mint mondta, a megoldásra három koncepciót készítettek, ezt fogják a kor­mány elé terjeszteni. Hozzátette, a kon­cepciókban három közös elem van: az el­látás operatív megszervezése, a fenntar­tói és középirányítói feladatok egy hely­re rendezése, valamint a háttértevékeny­ségben dolgozók irányító jogköreinek elrendezése. Milliárdok szociális életpályára Egy most meghirdetett, 12 milliárd forintos program ala­pozza majd meg a szociális életpálya bevezetését, ennek a legfontosabb eleme a térí­tésmentes képzési, tovább­képzési rendszer elindítása - jelentette be az Emberi Erő­források Minisztériuma szo­ciális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős állam­titkára egy keddi budapesti szakmai konferencián. Budapest Czibere Károly arról be­szélt, a négy évre szóló humánerőfor­rás-fejlesztési projekt célja az, hogy a szociális ágazatban jól képzett szak­emberek dolgozzanak és javuljon a szolgáltatások minősége. A tovább­képzések mellett kétszintű szociális- vezető-képzéseket, nevelőszülői ok­tatást, valamint a területen dolgozók számra a - kiégés megelőzésére - lel­ki egészséggondozást, szupervíziót is tartanak majd. A szociális ágazatban jelenleg 90 ezernél többen dolgoznak, közülük mintegy 73 ezren szakmai munkakö­rökben. Az államtitkár kiemelte, a kor­mányzat elkötelezett a szociális bizton­ság erősítése mellett. A konferencia "Pro/Kontra" címére utalva pedig azt hangoztatta, intenzív párbeszédre van szükség a kormányzat és a civil szak­mai szervezetek között, mert viták nél­kül nincs előrelépés. Magyarország kiléptetése az EU-ból A Demokratikus Koalíció (DK) alelnöke Magyarország unióból kiléptetésének kezdeteként értékel­te, hogy az államfő október 2-ra írta ki a kötelező betelepítési kvóta elleni népszavazást. Molnár Csaba kedden azt közölte az MTI-vel, hogy szerintük egy érvé­nyes népszavazás az Európai Unió­ból való kilépés előszobáját jelentené. A párt nevében távolmaradásra szó­lította fel a DK-s szimpatizánsokat. „A távolmaradás is szavazat, aki távol marad, az Magyarország EU-ban ma­radására szavaz” - érvelt az ellenzéki politikus, aki megerősítette, hogy az EU-ban képzelik el Magyarország jö­vőjét. A DK alelnöke egyúttal bírálta, hogy azokat a kormányzati nyilatkozatokat, amelyek szerint a hazai népszavazás té­mája megegyezik a brit kilépés okával. Duplacsuklós buszt tesztelnek Fontos a nemzeti összetartozás! Tesztelés alatt álló holland Van Hool gyártmányú duplacsuklós autóbusz a BKV Dél-pesti Autóbusz­garázsának udvarán 2016. július 5-én. A Kárpát-medencei ma­gyarok, a magyar fiatalok összetartozásáról beszélt egyebek mellett Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke a Rákóczi Szö­vetség sátoraljaújhelyi középiskolás táborának megnyitóján hétfőn. Sátoraljaújhely. Az egyhetes tá­borban, amelyet 2000 óta min­den év júliusában megrendez­nek, a szövetség középiskolai szervezeteinek diákjai és taná­rai vesznek részt, idén négyszáz­ötvenen. A helyszín, a trianoni béke- szerződés által kettészakított Borsod-Abaúj-Zemplén megyei város fölött magasodó Szár-he­gyen kialakított Magyar Kálvá­ria adta a tábor elnevezését is: Magyar diákok és tanárok talál­kozója a Magyar Kálvárián. Gulyás Gergely azt mondta: határok ugyan szétszakíthatnak bennünket, de a nemzeti össze­tartozás tovább él, „ha vannak, akik tovább éltetik”. A Rákóczi Szövetségnek az elmúlt években ezt sikerült elérnie, amit „nem lehet eléggé megbecsülni”. Az összmagyarság sorsát a Magyar Kálvária jól mutatj a, azt, hogy egy ország és egy nemzet nagysága a huszadik századot követően Európában nagyon kü­lönböző lehet - emelte ki a poli­tikus, hozzátéve: bár a történel­mi Magyarország nem támadhat fel korábbi formájában, ám „ben­nünk él az általunk épített épít­ményekben, templomokban, is­kolákban”. „Büszkék lehetünk arra, hogy száz év után is hárommilliós ma­gyarság él azokon területeken, amelyek csaknem száz éve nem tartoznak Magyarországhoz” - jegyezte meg. Kiemelte: a magyarság, a ma­gyar nemzet helye továbbra is Európában van, „Európa jövője is a nemzetekben van”. Megje­gyezte: „Európa a nemzetek Eu­rópája, hiszen az a sokszínűség, amely megjelenik Európában, az nemzeti sokszínűség, soha nem válhat olyanná, mint az Egyesült Államok föderalista gondolata”. A Rákóczi Szövetség az idén mintegy kétezer Kárpát-meden­cei diákot és tanárt táboroztat 14 nyári rendezvényén. Az általá­nos iskolások anyanyelvi tábo­rokban, a középiskolások és fő­iskolások hagyományőrző tábo­rokban tölthetik a nyár néhány napját, míg a történelem és iro­dalom szakos tanárok konferen­ciákon vesznek részt. Az anyanyelvi táborok Baján, Tatán, Győrben, Ópusztaszeren várják a történelmi Magyarország területéről érkező diákokat. Sátor­aljaújhely mellett Babarcszőlősön is középiskolások táboroznak, Gyöngyösön a történelemtanárok, míg Egerben az irodalom szakos tanárok nyári konferenciáit tart­ják A Kárpát-medence egyetemi városainak magyar diákszerveze­tei pedig Szentendrén találkoznak augusztus végén. k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents