Nógrád Megyei Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 152-177. szám)
2016-07-06 / 156. szám
Juncker bírál ßrüsszei/strasbourg. Az Egyesült Királyság uniós kilépését (Brexit) pártoló tábort vezető Boris Johnson volt londoni polgármester és Nigel Faragé európai parlamenti (EP-) képviselő pusztán „retrográd nacionalisták”, nem pedig hazafiak, az utóbbiak ugyanis akkor sem mondanak le, ha a dolgok nehézre fordulnak - jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kedden az EP strasbourgi plenáris ülésén. „Csak megjegyezném, hogy a Brexit előző heti büszke hősei mára a Brexit szomorú hőseivé váltak” - fogalmazott felszólalásában a brüsszeli bizottság elnöke Johnsonra és Farage-ra utalva. Juncker elmondta, azt még megérti, hogy a londoni kormány időt akar nyerni, azt viszont már nem, hogy a Brexit- kampány vezetői miért nem tudják elmondani,- pontosan mit akarnak. „Azt gondoltam volna, hogy van valamilyen tervük. Ahelyett azonban, hogy kidolgoznának egy tervet, inkább elhagyják a hajót” - tette hozzá. Lovas expedíció a Selyemúton Bencze István (elöl) és Chemez Farkas (balra), a Selyemút lóháton történelmi lovas expedíció két tagja a siroki vár közelében 2016. július 4-én. A mintegy háromhónapos lovas túra a Magyarország-Szerbia-Bulgária-Törökország-Fekete-tenger-Grúzia-Azerbajdzsán útvonalon halad, a végállomása Baku. Az út célja Magyarország, valamint az érintett országok kultúráját és turisztikai értékeit népszerűsíteni az eurázsiai térségben. Török segélyszállítmány Megérkezett a Gázai övezetbe Izraelen keresztül az első török segélyszállítmány, amelyben a legszükségesebb élelmiszerek és gyógyszerek, ruhák, lábbelik és gyerekjátékok vannak - jelentették kedden hírügynökségek. Gáza. a tizenegy tonnás szállítmány előző nap érkezett a Hamász szélsőséges szervezet ellenőrzése alatt álló palesztin területre, egy héttel az után, hogy Törökország és Izrael aláírta a két ország kapcsolatainak rendezéséről szóló megállapodást. A segélyszállítmányt a Lady Leyla nevű hajó vitte a délkelettörökországi Mersin kikötőjéből az izraeli Asdódba, mert a Gázai övezet tengeri blokádját biztonsági szempontokra hivatkozva Izrael továbbra is fenntartja. A segélyt a tengerparti városból kamionok szállították tovább. A mintegy ötszáz teherautóból álló konvoj a Kerem Salom határátkelőn át lépett a palesztin övezet területére. Törökország a pénteken indult segélyen túl 200 ágyas kórház létesítését is tervezi a Gázai övezetben, lakásokat is fog építeni, és meg akarja oldani a terület víz-.és áramellátását is. Bővülne az unió a Balkánon Az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépésre vonatkozó döntése nem vetett véget az uniós bővítésnek a balkáni országok irányába - nyilatkozta Francois Hollandé francia államfő, Angela Merkel német kancellár és Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főmegbízottja Párizsban, ahol hat nyugati balkáni-ország és hat uniós tagállam vezetője tekintette át a migrációval és a Brexittel kapcsolatos kérdéseket. Párizs. A Nyugat-Balkánról rendezett harmadik csúcstalálkozóra 11 ország kapott meghívást a francia fővárosba, a térségből Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia, valamint öt uniós tagállam; Németország, Ausztria, Horvátország, Olaszország és Szlovénia. „A brit döntés semmilyen módon nem írja felül a balkáni országok irányába tette elkötelezettségeinket. Tiszteletben tartjuk őket az eredeti feltételek szerint, amelyeket át kell nézni” - hangsúlyozta a francia államfő az Elysée-palotában tartott sajtótájékoztatóján. Angela Merkel szintén kiemelte, hogy a nyugat-balkáni államok csatlakozási perspektívája az EU-hoz nem változott a brit népszavazás eredményét követően. „Nagy- Britannia döntése semmin nem változtatott” - mondta a német kancellár, aki szerint „ezek az országok tarthattak ettől”. Ugyanakkor nem változnak azok a feltételek sem, amelyeket a szóban forgó államoknak a csatlakozási folyamat előrevitele érdekében teljesíteniük kell - fűzte hozzá Merkel. „Elkötelezettek vagyunk a bővítési folyamat folytatásában” - erősítette meg Federica Mogherini, az uniós diplomácia vezetője. A meghívást kapott hat balkáni ország nem tagja az Európai Uniónak, de valamennyien elkötelezték magukat a csatlakozási folyamatban. Vezetőik harmadik alkalommal találkoztak a 2014-ben elindított úgynevezett berlini folyamat keretében, amelynek célja a nyugati-balkáni országok fejlődésének és reformjainak bátorítása a jövőbeni uniós csatlakozás céljából. A legtöbb balkáni vezető egyébként újságírónak a helyszínen azt mondta, hogy nem tartottak a Brexit hatásaitól, és jelezték, hogy a csatlakozási tárgyalásoknak folytatódniuk kell. Népszavazás és demokrácia A magyarországi kvótareferendum nem veszélyezteti a képviseleti demokráciát Edmund Stoiber volt bajor miniszterelnök szerint. Berlin. A Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa a Der Tagesspiegel című lap online kiadásában megjelent interjúban hangsúlyozta: „egyáltalán nem” fenyeget a képviseleti demokrácia eróziójával a nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítésével kapcsolatos népszavazás. Hozzátette: a képviseleti demokráciában lehetőséget kell teremteni arra, hogy a választókat bizonyos döntésekről megkérdezhessék. így Németországban is szükség van az ügydöntő népszavazás intézményére szövetségi szinten, szűk keretek között, méghozzá a reprezentatív demokrácia erősítéseként és támaszaként. A népszavazást egyebek mellett az Európai Unió bővítésének ügyében kellene alkalmazni, így meg kellene kérdezni az embereket, hogy támogatják-e Törökország uniós csatlakozását - mondta Edmund Stoiber. A CSU korábbi elnöke nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy Angela Merkel kancellár, a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökének menekültpolitikája nyitotta-e meg az utat a brit EU-tagság megszüntetéséhez (Brexit). Megismétlik a választást BécS. Október másodikán tarthatják az államfőválasztás megismételt második fordulóját Ausztriában - közölte Wolfgang Sobotka belügyminiszter a keddi kormányülést megelőző sajtótájékoztatón. A döntést még formálisan a parlament illetékes bizottságának is jóvá kell hagynia. Az elnökválasztás második fordulóját az alkotmánybíróság múlt heti határozata értelmében kell megismételni, mivel a bírák helybenhagyták a szavazatszámlálás érvényességét kétségbe vonó szabadságpárti beadványt. A május 22-i választáson szoros küzdelemben Alexander Van der Bellen, a Zöldek által támogatott független államfőjelölt nyert, a voksok 50,35 százalékát szerezve meg, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltjével, Norbert Hoferrel szemben, akit a szavazásra jogosultak 49,65 százaléka támogatott. Kínzások, kivégzések Néhány szíriai ellenzéki csoport a Bassár el-Aszad elnök kormányáéhoz hasonló jogsértő módszereket alkalmaz a polgárháborúban, beleértve kínzásokat, emberrablásokat és statáriális kivégzéseket - állítja az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet. Bejrút. A visszaéléseket az elmúlt négy évben öt fegyveres csoport követte el, köztük néhány olyan is, amelyet az Egyesült Államok, illetve regionális hatalmak támogatnak, illetve ezek mellett az al-Kaida iszlamista terrorszervezet szíriai szárnya. „Míg néhány civil a fegyveres ellenzéki csoportok ellenőrzése alá került területeken először talán örült a brutális szíriai kormányuralom alóli felszabadulásnak, a remények, hogy a fegyveres ellenzéki csoportok tiszteletben fogják tartani az emberi jogokat, egyre inkább szertefoszlottak, ahogy ezek á csoportok egyre jobban a saját kezükbe vették a törvény alkalmazását és komoly visszaéléseket követtek el” - mondja Philip Luther, az emberi jogi szervezet közel-keleti programjának igazgatója. Az Amnesty International azt szorgalmazza, hogy a külföldi hatalmak csökkentsék az ilyen jogsértéseket elkövető csoportoknak a fegyverszállítást. Történelmi morva zászlók Több mint 1200 morvaországi település polgár- mesteri hivatala tűzte ki a hivatalosan el nem ismert morva zászlókat kedden reggel, Cirill és Metód szláv hittérítők, Morvaország védőszentjei napján, a cseh nemzeti ünnepen. Prága . A történelmi zászlók kitűzését, amelynek célja felhívni a lakosság figyelmét Morvaország hagyományaira, kultúrájára és történelmére, 2010-ben szervezték meg először a Morva Nemzeti Közösség és néhány diákszervezet kezdeményezésére. Míg az első évben mintegy 600 település tartotta fontosnak kitűzni a tartományi zászlót, tavaly már 1115 polgármesteri hivatalon lobogott a sárga-piros sávos és a morva sas képével díszített zászló. „A morva települések száma 2000 körül mozog. Az érdeklődés ismét hatalmas, és egyre növekszik” - nyilatkozott újságíróknak Lenka Holanová, a Morva Nemzeti Közösség egyik vezetője, az akció főszervezője. A Morvaország fővárosának számító Brünn (Brno) főpolgármesteri hivatalán, az összes városkerület polgár- mesteri hivatalán és nagy morva városban kitűzték a zászlókat. Cirill és Metód ünnepe alkalmával többtucatnyi morvaországi múzeum, galéria, kulturális intézmény és műemlék ingyenesen látogatható. A 10,5 milliós Cseh Köztársaságban a 2011-es népszámláláskor a morva nemzetiséget több mint 520 ezer ember írta be a kérdőívébe, tíz évvel korábban számuk mintegy 380 ezer volt. Morvaország nem hivatalos zászlaja egy vízszintesen osztott sárga és egy piros mező, középen a morva sasos tartományi címerrel. Az eredeti morva zászlót - a tartományi címer nélkül - 1848- ban a morva tartományi gyűlés fogadta el. Használatát a Csehszlovák Köztársaság 1920-ban betiltotta. Kitűzését a jelenleg érvényes jogszabályok nem rendezik, így nem szabható ki érte semmiféle büntetés. Morvaország a múltban önálló tartományként a Cseh Királyság része volt, államilag sohasem volt önálló. Hotdogevőverseny az Egyesült Államokban A férfi kategória későbbi győztese, Joey Chestnut a július 4-i amerikai nemzeti ünnep alkalmából megrendezett Famous Nathan's hotdogevőversenyen New York Brooklyn negyedében, a Coney-szigeten 2016. július 4-én. Chestnut 70 hot dog tíz perc alatti felfalásával diadalmaskodott.
