Nógrád Megyei Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 152-177. szám)

2016-07-04 / 154. szám

Szijjártó: Brüsszelt meg kell állítani Brüsszelt meg kell állíta­ni, véget kell vetni az erő­szakos, az európaiak aka­ratával ellentétes beván­dorlási politikának - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügy­miniszter a Kossuth Rá­dió Vasárnapi Újság című műsorában. Budapest. A tárcavezető sze­rint az Európai Unió egyik legna­gyobb problémája az, hogy az európai politikai elit olyan poli­tikát folytat, amely teljes mér­tékben figyelmen kívül hagyja az európaiak véleményét és sok­szor szembemegy az akaratuk­kal. Minden olyan politikai szer­veződés, ország, ahol a politika az emberek akarata ellenére for­málódik, „előbb-utóbb a véglete­kig meggyengül”, és ez látható most az EU-nál is - vélekedett. Úgy látja, az EU elhibázott po­litikája a bevándorlást illetően már az unió egységét is veszé­lyezteti, hiszen a brit népszava­zás eredményét a brüsszeli be­vándorlási politika egyértelmű­en befolyásolta nemkívánatos irányba. Ez is mutatja, hogy „Brüsszelt meg kell állítani”, vé­get kell vetni az „erőszakos, az európai emberek akaratával el­lentétes” bevándorlási politiká­nak - hangsúlyozta. Szijjártó Péter szerint a leg­jobb módszer a kontinens erejé­nek visszaszerzésére az, ha az emberek akaratával egyező poli­tikát folytatnak. Magyarorszá­gon is azért lesz népszavazás a kötelező betelepítési kvótákról, mert ez olyan fontos ügy, amely­ről az embereknek kell véle­ményt mondaniuk - mutatott rá. Hozzátette: az európaiak jogosan formálnak igényt arra, hogy egy folytattak - leginkább a beván­dorlással kapcsolatban - nem tartható fenn. Az EU intézmé­nyei azonban ezt a sokkhatást nem a kedvező változás érdeké­ben akarják kihasználni, hanem unióba érkező illegális beván­dorlókat finanszírozzanak. So­ros György javaslata több milli­árd eurót venne ki Magyaror­szág és a magyarok zsebéből, ugyanis azt javasolja, hogy a ne­Európa - és azon belül Magyar- ország - jövőjét alapvetően befo­lyásoló kérdésben maguk dönt­hessenek, ráadásul a lehető leg­demokratikusabb módon. Mint mondta, a brit népszava­zás eredménye „egyértelműen sokkolta a kontinenst”, de ezt a hatást arra kellene felhasználni, hogy Európa, az európai intéz­mények felébredjenek és végre világosan lássák, hogy az az eu­rópai politika, amelyet eddig olyan politikát akarnak még in­kább megerősíteni, amely az unió gyengítéséhez fog vezetni - magyarázta. A külügyminiszter Soros György amerikai üzletembernek a bevándorlási helyzetre tett ja­vaslatait illetően kijelentette: „egészen elképesztő”, hogy egy milliárdos azt ajánlja, hogy az európaiaktól, pláne a közép-eu­rópaiaktól az EU intézményei ve­gyenek el pénzt, hogy abból az künk járó támogatásokat az EU nyirbálja meg - közölte. Úgy fo­galmazott, „köszönjük szépen, mi ebből nem kérünk”. Éppen az ilyen javaslatok és az EU bevándorlási politikája miatt soha nem volt még annyi­ra aktuális a magyar népszava­zás, mint most - vélte. Kiemelte: világossá kell tenni, hogy az ilyen javaslatokból és politiká­ból „mi nem kérünk”. Szijjártó Péter szerint a beván­dorlási válság megmutatta, hogy „itt, Közép-Európában a virtus még megvan”, ha kell, szolidári­sak tudunk lenni egymással és „le tudunk győzni esztelen poli­tikákat”. „A józan ész ezekben az országokban felülemelkedik”, és a közép-európaiak nem fog­nak elfogadni egy olyan javasla­tot, amely a nekünk járó pénzt azért venné el, hogy illegális be­vándorlókat finanszírozzunk be­lőle - mondta. A tárcavezető úgy látja, eleve hibás gondolat, hogy az uniónak bármilyen kedvező hatással jár­na a bevándorlás. A szabadkereskedelmi megál­lapodásokkal kapcsolatban kifej­tette: a magyar gazdaság nyitott, a nemzetgazdaság teljesítmé­nyét a külgazdaság nagy mér­tékben befolyásolja, ezért a ma­gyar gazdaságnak általában vé­ve érdeke a minél szabadabb ke­reskedelem lehetősége. De véde­nünk kell a piacunkat, a gazdaságunkat, és „ész nélkül szabadkereskedelmet nem érde­mes csinálni”, megfontoltan, jó­zan ésszel kell ebben a kérdés­ben is előrelépni - vélekedett. Hozzáfűzte: Magyarország elvi szinten támogatja az EU szabad­kereskedelmi tárgyalásait, de mindig csak úgy, hogy az euró­pai és magyar gazdasági érdeke­ket a lehető legjobban figyelem­be kell venni. Szijjártó Péter elmondta: a Ka­nadával kötendő szabadkereske­delmi egyezményt a brüsszeli el­képzeléssel ellentétben a nem­zeti parlamenteknek is ratifikál­niuk kell. „Nettó hazaárulás" Budapest. „Azok a politiku­sok, akik a magyar közvéle­ményt az Európai Unió ellen, az európai közösségben viselt tagságunk ellen uszítják, nettó hazaárulást követnek el” - fo­galmazott vasárnapi közlemé­nyében Újhelyi István, a Ma­gyar Szocialista Párt alelnöke, Európai Parlamenti képviselő. Hozzátette: „849 nappal va­gyunk a miniszterelnök vízvá­lasztó, az illiberális államot meghirdető tusványosi beszé­de után. Akkor megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéle­ményt a rezsim bűneire. Ki­lencven nyolcadik alkalommal kongatom a harangokat, de ad­dig folytatom, amíg szükség van rá”. Kiállnak Európa mellett Budapest. Az Együtt - a Kor­szakváltók Pártja szerint nem az Európai Unió elhibázott po­litikája az ami az unió egységét veszélyezteti, hanem az Orbán Viktoréhoz hasonló populista hozzáállás - reagált a külgaz­dasági és külügyminiszter sza­vaira vasárnapi közleményé­ben a párt. Az Együtt kiáll Eu­rópa mellett, és bojkottálja a Fi­desz népszavazását. Az Együtt szerint Szijjártó Péter folytatja a magyarok Európai Unió el­len hangolását, mert a Fidesz érdeke, hogy a jelenlegi euró­pai együttműködést meggyen- gjtse. Mert tudja: ha ez bekö­vetkezik, akkor még nagyobb hatalomra és még több korrup­ciós lehetőségre tehet szert. „Előnyös az EU" Erősödik a nyomás Bakondi György szerint a fóti gyermekotthonban történt verekedéshez hasonló eseteket a külső határ őrizeté­nek megerősítésével lehetne megelőzni Az unió előnyös Magyar- országnak, attól, hogy rosszul működik, még nem feltétlenül kell kilép­ni belőle, meg kell pró­bálni változtatni rajta - nyilatkozta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Magyar Hírlap szombati számában megjelent in­terjúban. Budapest. A fideszes politi­kus szerint az EU jelenleg a nemzeti érdekérvényesítés leg­kedvezőbb kerete, az uniós tag­ság több lehetőséget ad, mint­ha Magyarország nem lenne a közösség tagja. „Ebben a pillanatban nem gondolom, hogy Magyaror­szágnak ki kellene lépnie, vagy az EU szétesése lenne az érdekünk” - fogalmazott Kövér László. Ugyanakkor a fideszes poli­tikus szerint az uniós vezetők „nem veszik észre, hogy a problémák rendszerszintűek. A tagállamok választói azt lát­ják, tőlük nagyon messze, Brüsszelben, az emberek feje felett döntenek”. „Valójában nem Junckerék hajtanak végre puccsot a tagál­lamokkal szemben, ők csak az erős tagországok bábjai. A brüsszeli bürokráciát a régi tag­államok tartják a kezükben” - vélekedett Kövér László. {Jean- Claude Juncker az Európai Bi­zottság elnöke.) Az unió alapító államainak a Brexit kapcsán tartott külön ta­nácskozásáról szólva Kövér László megjegyezte: ez a gesztus arról árulkodik, hogy ezeknek az országoknak a politikusai nem tekintik egyenrangúnak a később csatlakozottakat, különö­sen nem a kelet-közép-, illetve délkelet-európai országokat. Nagy-Britannia kilépése kap­csán a kormánypárti politikus úgy vélekedett: ha valaki itt el­rontott valamit, az az EU, melyet morálisan és politikailag is bu­kott politikusok vezetnek, akik mindig mindenért csak áthárít­ják a felelősséget, most éppen a brit politikusokra, az úgyneve­zett populistákra és a szavazók­ra, pedig az embereket nem le­het leváltani. Kövér László szerint a mai ér­tékviták megmutatják, hogy vannak akik az erősebb unió ne­vében a nemzetek önazonosság­tudatát, a nemzeti büszkeséget, szuverenitást minden szinten le akarják bontani, erről szól a migránsok kötelező elosztása, a kvóta is. Ma már nyugati baloldali-libe­rális körökben a vérfertőzés dekriminalizálásának szüksé­gességéről értekezni sem számít botránynak. Ez a mentalitás és a belőle fakadó politika életelle­nes, nem tud kapaszkodót nyúj­tani az embereknek, csak a totá­lis elbizonytalanodás, lelki és szellemi szétesés következik be­lőle, vad túlzó reakciók veszélye, „amire egyébként éppen Német­ország történelmének legsöté­tebb fejezete figyelmeztet”. Hónapról-hónapra egyre többen kísérelnek meg át­jutni a 175 kilométer hosszú szerb-magyar ha­társzakaszon; a jogalkotó ennek kezelésére haté­kony és a menekültstá­tusz megszerzésének le­hetőségét fenntartó meg­oldást alkalmaz a határtól 8 kilométeren belül elfo­gott migránsok tranzitzó­nába terelésével - mondta a miniszterelnök belbiz­tonsági főtanácsadója az MTI-nek. Az erről szóló törvénymódosítás kedden lép hatályba. Budapest. Bakondi György hozzátette: az Ausztriában elfo- gottaknál is ugyanez az eljárás, az intézkedés célja, hogy jogelle­nesen senki ne tartózkodhasson Magyarországon. Beszámolt ar­ról, hogy múlt péntekig idén ösz- szesen 17 489 embert fogtak el erőszakos tiltott határátlépés so­rán és csaknem 5000 büntetőel­járás indult. A menekültstátusz elbírálásának ideje 72 óra, a többség, a fiatal férfiak esetében helyben bírálják el a kérelmet - nemzetbiztonsági, bűnügyi, köz­egészségügyi kockázatokat ki­szűrve - és döntenek arról, kap­hat-e menedékjogot vagy sem. A migránsok közötti, pénteki fóti gyermekotthonban történt verekedésről elmondta: a mint­egy 20, afgán és pakisztáni fia­tal a rendőrök megérkezésére hagyta abba a verekedést, 3 em­ber szenvedett 8 napon belül gyógyuló sérüléseket. Bakondi György szerint az ehhez hasonló eseteket a külső határ őrizetének megerősítésé­vel lehetne megelőzni, akkor, ha figyelembe vennék Magyar- ország javaslatait a több más or­szággal együtt kialakítandó hármas védővonalról. Az első a kibocsátó-, valamint a tranzitországok támogatása, együttműködési rendszer kiépí­tése, hogy ne induljanak útnak vagy ne haladjanak át a tranzitországokon migránsok - mondta. A másik az Európai Unión kívüli hot spotok létreho­zása, amelyeknél megállapíta­nák, ki jogosult valóban politi­kai menedékjogra, a harmadik pedig a külső határok őrizete Európa-szerte - ismertette. Ezek szükségesek ahhoz, hogy ne következzenek be a közbiz­tonságot és nem egy esetben a nemzetbiztonságot fenyegető súlyos cselekmények - muta­tott rá a miniszterelnök belbiz­tonsági főtanácsadója. Kövér László nem gondolja, hogy Magyarországnak ki kellene lépnie, vagy az unió szétesése lenne az érdekünk

Next

/
Thumbnails
Contents