Nógrád Megyei Hírlap, 2016. június (27. évfolyam, 126-151. szám)

2016-06-07 / 131. szám

Clinton a célegyeneseben Hétvégi határsértők Háromszáznyolcvankét határsértőt fogtak el pén­tektől vasárnapig az or­szág területén, ember- csempészet miatt négy gyanúsított ellen indult el­járás - tájékoztatta az Or­szágos Rendőr-főkapitány­ság hétfőn az MTI-t. A rendőrség honlapján olvasható statisztika szerint pénte­ken 116, szombaton 102, vasárnap 164 migránst fogtak el. Az év első heteiben országosan naponta tíz körül alakult az elfogott határsér­tők száma, azonban februárban, márciusban és áprilisban is elő­fordult több olyan nap, hogy két­száznál is több migránst tartóztat­tak föl. Idén húsvéthétfőn fogták el a legtöbb határsértőt, 255-öt. Hétfőtől vasárnapig 904 határ­sértővel szemben intézkedtek a rendőrök, az azt megelőző héten - május 23-tól 29-ig - ez a szám 882 volt. Az ügyészség és a bíróság mig­rációval kapcsolatos bűncselek­ményekről megjelent tájékoztatói szerint az érkező határsértők ál­lampolgárság szerinti összetétele nagyon sokszínű, jelentős szám­ban vannak a magukat afgánnak, Szíriáinak, pakisztáninak vagy va­lamely észak-afrikai országból származónak vallók, de jönnek olyan távoli helyekről is, mint Ha­iti vagy Srí Lanka. Több mint hatvan száza­lékos szavazataránnyal Hillary Clinton nyerte meg az amerikai elnök- választásra készülő de­mokraták előválasztását Puerto Ricóban Bernie Sanders vermonti szená­tor előtt. A volt külügy­miniszter - aki spanyol nyelvű Twitter- üzenetében köszönte meg támogatóinak a vok- sokat - ezzel egészen kö­zel került ahhoz, hogy ő legyen a Demokrata Párt elnökjelöltje. Washington. Az Egyesült Álla­mok külső területének - és nem önálló szövetségi államnak - számító Puerto Ricóban csak a demokraták tartottak vasárnap előválasztást, a republikánuso­ké március elején volt. A választásra jogosultak hat­van delegátusról döntöttek. Hillary Clinton a voksok 61,8 százalékát nyerte el, míg Bernie Sanderst a szavazók 38 százalé­ka támogatta. Ezzel a volt külügyminiszter - aki szombaton az Amerikai Virgin-szigeteken is megnyerte a jelölőgyűlést- közel került ahhoz, hogy ő legyen a demokraták el­nökjelöltje, hiszen immár csupán kevesebb mint harminc küldött támogatását kell megnyernie hozzá. Ezt kedden meg is szerez­heti, mert a következő előválasz­tások közül Kaliforniában és New Jerseyben a közvélemény-kuta­tások őt jelzik győztesnek. A de­mokrata elnökjelöltséghez 2383 küldött támogatása szükséges. Puerto Ricóban csaknem két- millió-kilencszázezren regiszt­ráltatták magukat a választások­ra, és a részvételi arány is na­gyon magas volt. A kampányban mind Clinton, mind Sanders a karibi sziget óriási, 73 milliárd dolláros adósságának kezelését ígérte. Sanders bizottság létre­hozásával vizsgáltatta volna felül az adósságállományt, Clin­ton pedig átütemezést ígért arra az esetre, ha ő lenne az Egyesült Államok következő elnöke. A magas részvételi arányt elem­zők azzal is magyarázzák, hogy a sziget lakóinak ez volt az utolsó al­kalmuk arra, hogy befolyásolják a Fehér Házért folyó küzdelmet An­nak ellenére ugyanis, hogy a szi­get lakói amerikai állampolgárok, ahhoz nincs joguk, hogy a novem­beri választáson voksoljanak. Puerto Rico státusa ugyanis ezt nem teszi lehetővé: a sziget nem tagja az uniónak, hanem önálló ál­lam, amely önként társult az Egye­sült Államokhoz. Magyar javaslatok az új intézkedéscsomagban A magyar kormány javaslatait is beépítették az Európai Bizottság (EB) készülő migrációs intézkedés- csomagjába, az afrikai országok­nak nyújtott támogatásokra fóku­száló tervezettel Brüsszel kompro­misszumot próbál találni a mene­kültválság kezelésének terén egy­mással szemben álló EU-tagállam- ok között - írta hétfőn a Politico cí­mű brüsszeli hírportál. Brüsszel. Nevük elhallgatását kérő diplo­maták arról számoltak be, hogy a brüsszeli bizottság kedden hozza nyilvánosságra az új javaslatát, amelynek értelmében az észak- afrikai országokban végrehajtott uniós- és magánberuházásokkal fékeznék meg az Eu­rópába tartó migrációs áradatot. A brüssze­li testület állítólag mintegy 60 milliárd euró értékű beruházást tervez a térségben, amelynek legnagyobb részét magánbefek­tetőktől várják, azonban az unió is hozzájá­rulna 4,5 milliárd euróval. A Politico által megkérdezett tisztségvise­lők szerint a bizottsági tervezet főként az olasz kormány áprilisi javaslatcsomagján alapul, ez azonban számos olyan elemet tar­talmaz, amely megjelenik „a bizottság mig­rációs politikáját leghatározottabban ellen­ző uniós vezetőnek számító”, Orbán Viktor által ismertetett Schengen 2.0 akciótervben is. Az olasz tervezet értelmében az EU pénz­ügyi és operatív támogatást nyújtana, ezért cserébe pedig az ebben részesülő partneror­szágok kötelezettségeket vállalnának a mig­rációs áradat megfékezése terén. A nyilvánosság előtt a magyaroknak nehe­zebb volt támogatókat találniuk a migrációs tervezetükhöz, mint az olaszoknak, benn­fentes források szerint azonban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke magán- beszélgetések során üdvözölte, hogy a buda­pesti kormány előterjesztette a javaslatát - ol­vasható a cikkben. Egyelőre nem tudni, hogy a Schengen 2.0 akciótervnek hány elemét fogják végül be­építeni a bizottsági javaslatcsomagba. Mint írták, az EB valószínűleg nem nyílt, hanem inkább kevésbé direkt módon fog elmozdul­ni a magyar kormány által támogatott irány­ba. Diplomaták értékelése szerint a magyar és az olasz javaslatoknak olyan sok közös pontja van, hogy az Európai Bizottság min­den gond nélkül mondhatja azt, hogy mind­kettőt figyelembe vette. A javaslatcsomag megalkotásakor Federica Mogherininek, az Európai Unió olasz kül- és biztonságpolitikai főképviselő­jének azzal is számolnia kellett, hogy ha az túlságosan összecseng a római kormány ter­vezetével, akkor részrehajlással vádolhat­nák - vélték uniós diplomaták. A hírportál szerint mindazonáltal tovább­ra is komoly különbségek vannak az Euró­pai Bizottság és a magyar kormány megkö­zelítése között, és nem csak a menedékké­rők tagállamok közötti kötelező elosztását illetően. A magyar akcióterv az olasszal el­lentétben például nem tartalmaz javaslato­kat a dublini rendszer megreformálására, míg Brüsszel májusban mutatta be az erre vonatkozó tervezetét. A készülő bizottsági tervezet bírálói ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a ta­valy ősszel Vallettában rendezett EU-Afrika migrációs csúcstalálkozón elfogadott hason­ló egyezmény sem vezetett sok eredményre. Egyesek szerint a fejlesztési segélyek felté­telhez kötése sértheti az emberi jogokat, má­sok pedig attól tartanak, hogy az esetleges megállapodást több ország az Európai Unió zsarolására fogja felhasználni. Francia terroristát fogtak el Ukrajnában Elfogtak Ukrajnában egy francia férfit, akiről azt feltételezik, hogy terror- cselekményekre készült Franciaországban a lab­darúgó Európa-bajnokság idején - közölte Vaszil Hricak, az Ukrán Bizton­sági Szolgálat (SZBU) ve­zetője hétfői kijevi sajtó- tájékoztatóján. Kijev. Hricak szerint az illető - akit nem nevezett meg -15 me­rényletet készült végrehajtani hazájában, egyebek mellett me­csetek, zsinagógák, adóhivatal­ok és autópálya-megfigyelő pon­tok ellen. Az SZBU-főnök tájé­koztatása szerint az ukrán biz­tonsági szolgálatnak tavaly de­cemberben jutott tudomására, hogy az illető francia állampol­gár Ukrajnába érkezett mint ön­kéntes, és több kelet-ukrajnai fegyveres csoport képviselőjével kapcsolatba lépett. Több ízben bírálta kormányát migrációs po­litikájáért és a muzulmán hit ter­jesztésének elősegítéséért. Kije­lentette, hogy tiltakozása kifeje­zéseképpen kész terrorcselek­ményeket is végrehajtani. Hricak elmondta, hogy a férfi 125 kilogramm trotilt, öt Kalasnyikov gépkarabélyt, több mint ötezer lőszert, két páncéltö­rő gránátvetőt, 100 detonátort és egyéb eszközöket kapott. A tiszt­ségviselő nem árulta el, honnan kapta a férfi a fegyvereket, de utalt arra, hogy a kelet-ukrajnai szakadárokat támogató Oroszor­szágból származhatnak. Azt sem zárta ki, hogy ebben benne van az orosz titkosszolgálatok keze is, és Moszkva így akarta csőbe húz­ni Ukrajnát. A franca állampolgár három ezer euróért próbált embereket toborozni a fegyverek kicsempé­szésére az országból, de végül maga kísérelte meg átvinni az ukrán-lengyel határon, ahol az ukrán hatóságok őrizetbe vették. Kémek után kutatnak "I m Több tucat tagjával vég­zett az utóbbi hónapok­ban az Iszlám Állam, hogy megszabaduljon azoktól a harcosaitól, akik a szervezet vezetői­nek hollétéről informáci­ókkal látják el a dzsi- hadisták ellen küzdő nemzetközi erőket. Bagdad. Abu Hajdzsaa al-Tunszi tunéziai dzsihadistát márciusban érte végzetes dróncsapás Szíria északi részén, és halálát 38 továb­bi dzsihadista megölése követte, utóbbiakkal azonban már maga az Iszlám Állam végzett a Wa­shington vezette koalíció informá­torai utáni hajtóvadászata során. Az Iszlám Állam a gyilkossá­gokon túl egyes tagjait bebörtö­nözte, míg mások a leszámolástól tartva menekülni kezdtek - mondták el az AP amerikai hír- ügynökségnek szíriai ellenzéki aktivisták, kurd parancsnokok, iraki hírszerzők és az iraki kor­mány egyik informátora, aki egy­kor az IÁ kötelékében harcolt. A dzsihadista szervezet nem­csaküldözi a „gyenge láncszeme­ket”, hanem egyúttal igyekszik megelőzni az árulást. Elrettenté­sül közszemlére teszi a megölt kémek holttestét, vagy kegyetlen eszköztárából merít, és egyes „gyanús elemekkel” például sav segítségével végez. Az IÁ iraki fel­legvárának számító Moszul volt a helyszíne az egyik legbrutálisabb ilyen leszámolásnak: egy alka­lommal nagyjából tucatnyi har­cost és civilt fojtottak bele egy savval teli tartályba. Az Iszlám Állam „parancs­nokai már nem mernek Irak­ból Szíriába utazni”, mert légicsapások végeznek velük - magyarázta Bebarsz al-Talavi, a dzsihadista csoport tevékeny­ségét figyelő egyik szíriai el­lenzéki aktivista. Magyar polgármesterek Erdélyben Ramadán Hollandiában A jelentős magyar lakos­ságú erdélyi városok pol­gármestereinek többsége újabb mandátumot szer­zett a vasárnapi választá­son - derült ki a Románi­ai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) pár­huzamos szavazatszámlá­lása alapján közzétett adatokból. Kolozsvár. Kovászna megye székhelyén, Sepsiszentgyör- gyön Antal Árpád polgármester, Kézdivásárhelyen Bokor Tibor polgármester, Baróton Lázár Kiss Barna szerezte meg a szava­zatok túlnyomó részét, vala­mennyien az RMDSZ jelöltjei. Hargita megye székhelyén, Csíkszeredában Ráduly Róbert, a mandátumáról tavaly lemon­dott polgármester, Székely keresztúron pedig Rafai Emil szerzett újabb mandátumot az RMDSZ színeiben. Tusnád-ürdőn a Magyar Polgári Párt (MPP) je­löltje, Albert Tibor nyert. Gyergyószentmiklóson a telepü­lést megbízottként vezető MPP-s Nagy Zoltán szerzett mandátu­mot. Mindketten RMDSZ-es el­lenjelölt nélkül, a szövetség támo­gatásával szálltak versenybe. Kovásznán és Szovátán a ko­rábbi RMDSZ-es polgármester nem indult a választásokon, de a szövetség mindkét telpülésen megőrizte a polgármesteri tiszt­séget. Kovásznán Gyerő lózsef, Szovátán Fülöp László nyert. A partiumi városok közül a szö­vetség színeiben nyerte meg a vá­lasztásokat Pocsaly Zoltán Margittán, Béres Csaba Székelyhí- don, Nyakó József Érmihályfalván, és Török László Nagyszalontán. A helyi portál közlése szerint az RMDSZ-es Kovács Jenő polgár- mester újabb győzelmet aratott Nagykárolyban. Újra magyar polgármester vá­lasztottak Szatmárnémetiben, Kereskényi Gábor személyében. Ugyanakkor Marosvásárhelyen nem sikerült leváltani a román polgármestert: az 1990-es ma­gyarellenes pogromokat követő kivándorlási hullám miatt a ma­gyar lakosság aránya 43 száza­lékra csökkent. Marosvásárhely így is a legnépesebb magyar kö­zösség lakóhelye: 58 ezer honfi­társunk él itt. Muzulmán férfiak a taravih nevű esti imát végzik a mohamedán szent böjti hónap, a ramadán elő­estéjén egy rotterdami mecsetben 2016. június 5-én. Ramadánkor a hithű muzulmánok napkeltétől nap­nyugtáig nem vesznek magukhoz ételt és italt, továbbá tartózkodnak a dohányzástól és a nemi élettől. V A Demokrata Párt elnökjelölt­ségére pályázó Hillary Clinton volt amerikai külügyminiszter l beszédet mond egy kampány- I rendezvényen a kaliforniai Oaklandban la

Next

/
Thumbnails
Contents