Nógrád Megyei Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 101-125. szám)
2016-05-04 / 103. szám
Magyar fürdőturizmus: A magyarországi fürdó'tu- rizmus lehetőségei címmel tartanak kedden Milánóban egész napos olaszmagyar szemináriumot az észak-olaszországi város kereskedelmi kamarája, a milánói magyar főkonzulátus és a Külgazdasági és Külügyminisztérium szervezésében. Rómg/Müánó. A kétoldalú szakmai partnerkapcsolatok létesítését és erősítését szolgáló találkozót Federico Maria Brega, a milánói kereskedelmi kamara nemzetközi tevékenységét ösztönző Promos ügynökség vezetője és Timmaffy Judit milánói főkonzul nyitja meg. Timmaffy Judit az MTI-nek elmondta: a magyarországi fürdő- kultúra történetét, építészeti jellegzetességeit, idegenforgalmi és gyógyturisztikai lehetőségeit többek között Ruszinkó Ádám turizmusért felelős helyettes államtitkár, Kepli József János JJévíz alpolgármestere, valamint Hevessy Gábor, az Aquaticum Debrecen Termál és Wellness Hotel igazgatója mutatja be az északkelet-olaszországi Lombardia tartomány vállalkozóinak. A milánói kereskedelmi kamara adatai szerint a Lombardia és Magyarország közötti üzleti forgalom tavaly mintegy 3 milliárd euró volt, hat százalékkal több mint egy évvel korábban. Ez az Olaszország és Magyarország közötti teljes forgalom több mint egyharmada. Lombardia és Magyarország között az olasz tartományba érkező 2015-ös import értéke elérte az 1,6 milliárd eurót (4,8 százalékpontos növekedéssel 2014-hez képest), az export az 1,3 miliárd eurót (+7,8 százalék). A legtöbbet Milánó, Brescia és Mantova exportálta Magyarország felé, az importban Milánó és Pavia városa állt az élen. A szintén lombardiai Lecco tavaly megkétszerezte a Magyarországgal való forgalmát, Como 23,7 százalékos növekedést mutatott, Monza és Brianza húsz százalékosat. Lombardia elsősorban gépeket, vegyipari termékeket és fémet exportál Magyar- országra és computert, elektronikus cikkeket, közlekedési eszközöket importál. Az olasz statisztikai hivatal adatai szerint évente 200 ezer olasz utazik Magyarországra üzleti céllal és turistaként. Brit kilépés, európai következmények Londoni pénzügyi elemzők szerint a közép-európai EU-gazdasá- gokra elsősorban az euróövezet közvetítésével hatna a Brexit, vagyis ha Nagy-Britannia az EU- tagságról júniusra kiírt népszavazás eredményeként távozna az Európai Unióból. London. A Morgan Stanley pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzői kedden ismertetett átfogó tanulmányukban hangsúlyozzák ugyanakkor azt is, hogy a térségen belül a magyar gazdaság külső sérülékenysége csökkent a legnagyobb mértékben a 2008-as globális pénzügyi válság óta. Ennek fő tényezői között említik a magyar folyómérlegegyenleg többletét és a külső adósságfolyamatokat. E folyamatok révén a Morgan Stanley várakozása szerint Magyarország az idén visszanyeri befektetési ajánlású hitelminősítői besorolását. A ház a Brexit hatásairól elvégzett modellszámításai alapján azzal számol, hogy ha a június 23-i népszavazáson a britek többsége a kilépésre voksol, az már az idén 0,3 százalékponttal, jövőre 0,4-0,5 százalékponttal lassítaná az euróövezet éves növekedési ütemét az alapeseti előrejelzésekhez képest. Ennek átszűrődő hatásai a Morgan Stanley londoni elemzőinek becsélése szerint 2017 végéig halmozottan számítva 0,7 százalékponttal lassabb növekedést eredményeznének a közép-európai EU-térség egészében, mindenekelőtt a gyengülő euróövezeti importkereslet miatt. A cég szerint a vizsgált gazdaságok - Magyarország, Csehország, Lengyelország és Románia - csoportján belül a két legnyitottabb, vagyis a cseh és a magyar gazdaság tűnik a legérzékenyebbnek az esetleges Brexit tovagyűrűző hatásaira, Lengyelország és Románia valamivel elszigeteltebb lenne. A Morgan Stanley londoni elemzői szerint a közép-európai gazdaságokra gyakorolt hatással összefüggésben felmerül az a kérdés is, hogy ha Nagy-Britannia távozik az EU-ból, továbbra is hozzájárulna-e az unió költségvetéséhez, és ha igen, mennyivel. Jelenleg Nagy-Britannia a második legnagyobb nettó befizető, 2012 és 2014 között éves átlagban 9 milliárd eurós hozzájárulással. Egy ilyen jelentős befizető elvesztése esetén a közép-európai feltörekvő EU-gazdaságok nehezen tudnának az eddigihez hasonló kedvező finanszírozási feltételeket biztosítani a 2021-2027- es uniós költségvetési időszakra, hacsak a többi nagy befizető, például Németország és Franciaország nem növeli hozzájárulásait az EU költségvetéséhez - vélekedtek a Morgan Stanley elemzői. Más nagy londoni házak szerint ugyanakkor ez a tényező nem gyakorolna azonnal negatív hatást a közép-európai EU-térségre. A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) tanulmánya szerint legalább 2019-ig nem valószínű, hogy Nagy-Britannia esetleges kilépése az EU-ból negatív hatást gyakorolna a négy keleti EU-gazdaságnak járó uniós felzárkóztatási folyósításokra, mivel az EU-jogszabályok továbbra is vonatkoznának Nagy-Britanniára a kilépés napjáig, vagy a távozási szándék bejelentésétől számított két év leteltéig, függően attól, hogy melyik időpont lenne előbb. A Bank of America-Merrill Lynch londoni elemzői is azon a véleményen vannak, hogy jóllehet Nagy-Britannia jelentős felvevőpiaca a magyar, a lengyel, a cseh és a román exportnak, az euróövezet azonban sokkal fontosabb e négy gazdaság számára. Nagy-Britannia a négyek tíz legnagyobb exportpiaca között szerepel, e gazdaságok teljes áru- és szolgáltatásexportjából 4-6,5 százalék közötti hányad jut a brit piacra, Németország részesedése azonban 20-30 százalék, az egész euróövezeté 50-60 százalék - hangsúlyozták a Bank of America- Merrill Lynch elemzői. A ház szerint Brexit esetén a brit gazdaság teljesítményének nagyon nagy mértékben kellene visszaesnie ahhoz, hogy a négy közép- és kelet-európai EU- gazdaságra ez komoly hatást gyakoroljon. A cég londoni elemzői alapesetként a brit export 10 százalékos csökkenését modellezték, azzal a feltételezéssel, hogy ennek nem lenne átszűrődő hatása az euróövezeti keresletre, Számításaik sze- rint egy ilyen forgatókönyv esetén közvetlen hatásként a hazai össztermék 0,2-0,4 százalékával egyenlő mértékben csökkenne a vizsgált négy közép-európai EU- gazdaság áru- és szolgáltatásexportja. Emlékév és filmipar együttműködése Budapest Együttműködési megállapodást írt alá Schmidt Mária, az 1956-os emlékév kormánybiztosa és Andrew G. Vájná, a filmipar megújításáért felelős kormánybiztos kedden Budapesten. Ennek értelmében támogatják a forradalommal és szabadságharccal foglalkozó filmforgatókönyvek megszületését, november elején pedig kétnapos fesztivált rendeznek a hat évtizeddel ezelőtt történtekről szóló alkotásokból. Schmidt Mária azt mondta, a 20. század fontos, a 21. század megkerülhetetlen médiuma a film, az együttműködés célja pedig az, hogy „megteremtse azokat a mítoszokat, amelyre olyan nagy szükségünk van”. Andy G. Vájná azt emelte ki: számos érdekes film készült már a magyar történelem e fontos pontjáról, de ha egy újabb minőségi alkotás születik, már megérte az együttműködés. Eltörlik a vízumkényszert Ankara. Amint megszűnik Törökországgal szembeni uniós vízum- kényszer, Ankara is eltörli a vízum- kényszert a schengeni övezet országaival szemben - jelent meg kedden a török hivatalos kormányzati közlönyben. Az Európai Bizottság várhatóan szerdán tesz majd javaslatot arra, hogy az európai közösség június végén adjon vízummentességet Törökországnak. A végső döntés a tagállamok kormányait tömörítő tanácsé és az Európai Parlamenté. Hirosima bombázása: nem kér bocsánatot Barack Obama május végén Japánban részt vesz a legfejlettebb ipari országok csúcs- találkozóján, s lehet, hogy látogatást tesz Hirosimában is, abban a városban, amelyre az amerikaiak a második világháború idején ledobták a történelem első atombombáját. Az amerikai elnök semmiképpen nem kér bocsánatot. Washington. A Fehér Ház megerősítette, hogy az elnök a hónap végén Japánban lesz, de az esetleges hiro- simai vizitről Josh Earnest szóvivő csak annyit mondott, hogy a program még nem végleges. Arra az újságírói kérdésre, Obama nem gondolja-e, hogy Japán megérdemel formális bocsánatkérést az 1945. augusztus 6-án ledobott atombombáért, a sajtószóvivő határozotPés egfertol fri‘u nemmel válaszolt. „Ncth, az elnök nem gondolja ezt” - felelte Josh Earnest. A kérdés nem először merül fel, kivált, amióta John Kerry - első amerikai külügyminiszterként - április közepén Hirosimában járt, és japán kollégájával, Kisida Fumióval együtt koszorút helyezett el a Béke Emlékparkban. Kerry a vizit alkalmával úgy nyilatkozott az amerikai sajtónak, hogy az élmény torokszorító volt, és okvetlenül kéri Obama elnököt is a látogatásra. „Hirosima mindannyiunkat emlékeztet arra, hogy háború idején milyen összetett és bonyolult döntéseket kell hozni, és arra is, hogy mit művel a háború az emberekkel, a közösségekkel, az egész világgal” - mondta Kerry egy sajtóértekezleten. Obama elnök többször Is felhozta, hogy szeretné felkeresni Hirosimát és az amerikai atomtámadás sújtotta másik japán várost, Nagaszakit is. „Sokat jelentene számomra e két város meglátogatása” - nyilatkozta. Megöltek egy amerikai katonát Pokolgépes merénylet Pakisztánban Stuttgart Megöltek egy amerikai katonát az Iszlám Állam jlÁ) nevű terrorszervezet elleni egyik bevetésen Eszak-Irakban - közölte Ashton Carter amerikai védelmi miniszter kedden németországi látogatása során Stuttgartban. Az amerikai katona Erbíl, az autonóm iraki Kurdisztán fővárosának közelében vesztette életét harci cselekményekben - tette hozzá Carter. „A (Washington vezette katonai) koalíció egyik katonájával ellenséges tűz végzett Észak-Irakban” - derül ki az Egyesült Államok fegyveres erőinek közel-keleti és közép-ázsiai térségért felelős parancsnokságának közleményéből, többet azonban nem közöltek. Egy amerikai katonai tisztviselő szerint a pesmergáknak nevezett iraki kurd fegyveres erők mellett katonai tanácsadóként működő amerikait szolgálatteljesítés közben ölték meg. Egy német állampolgár szíriai bűnei Berlin. Először állítottak Szíriában elkövetett háborús bűnök miatt német bíróság elé egy német állampolgárt kedden Frankfurtban. A 21 éves, iráni származású Aria Ladjedvardi a vád szerint a dzsihadisták között harcolt, és háborús bűnöket követett el Szíriában. A frankfurti fellebbviteli bíróság büntetőtörvényszéke június 14-ig hoz ítéletet a vádlott ügyében. Ladjedvardi két másik férfival együtt fényképet készített magáról két levágott és dárda- hegyre tűzött fej előtt 2014 tavaszán, majd ezt meg is osztotta a Facebook közösségi oldalon. A három harcos így kívánta nevetségessé tenni a "hitetlen" áldozatokat, és kisebbíteni meggyilkolásuk jelentőségét. Az iráni származású fiatalt egy házkutatás során vették őrizetbe 2015 októberében, azóta előzetes letartóztatásban van. Ladjedvardi 2014 tavaszán érkezett Szíriába azzal a céllal, hogy csatlakozik a dzsihadistákhoz. Itt találkozott egy németországi ismerősével, akivel fegyverkereskedelembe fogtak. Kvetta. A pakisztáni biztonsági szolgálat tagjai egy pokolgépes merénylet helyszínén, a délnyugat- pakisztáni Kvettában 2016. május 3-án. Az út mentén elrejtett robbanószer egy elhaladó rendőrségi jármű mellett detonált és legkevesebb öt rendőr sérülését okozta.
