Nógrád Megyei Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 101-125. szám)

2016-05-24 / 119. szám

Magyarország csak a bevándorlást Műkincseket adtak vissza A német kormány azzal számol, hogy Törökország az idén nem teljesíti az uniós vízumkötelezettség megszüntetéséhez szüksé­ges feltételeket - írta hét­főn a Bild című német lap. Ber)ÍtL A beszámoló szerint a né­met kormány úgy látja, nem lehet az eredeti menetrendnek megfele­lően június végéig lezárni a ví­zummentesség megadásának elő­készületeit és július 1-jétől meg­szüntetni a török állampolgárok uniós vízumkötelezettségét. Berlin azzal számol, hogy az ügy legalább az év végéig elhú­zódik - írta a Bild. A menekült­válság kezeléséről kötött EU- Törökország megállapodásban az EU vállalta, hogy felgyorsítja a vízumkötelezettség megszün­tetését célzó, 2013-ban elkezdett folyamatot. A vízummentesség­hez a török félnek 72 feltételt kell teljesítenie, a többi között módosítania kell a terrorizmus elleni küzdelemről szóló jogsza­bályokat, ezt azonban Ankara el­utasítja. Angela Merkel német kancel­lár hétfőn Isztambulban találko­zik Recep Tayyip Erdogan török államfővel. Egy vasárnapi lapin­terjúban azt mondta, hogy "vala­mennyi fontos kérdésről" tárgyal majd a török elnökkel, és kifejez­te aggodalmát a törökországi bel­politikai fejlemények miatt. „Nem elég aggódni” - így rea­gált Horst Seehofer bajor minisz­terelnök, az Angela Merkel ve­zette Kereszténydemokrata Unió (CDU) bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke egy vasárnapi televíziós interjúban. Hangsúlyozta, hogy hiba volt Törökország uniós csat­lakozásának és vízummentessé­gének ügyét „összekeverni” a menekültüggyel. El kell kerülni, hogy az EU vagy Németország függő helyzet­be kerüljön „vagy akár zsarolha- tóvá váljék”. Eddig a határig nem szabad eljutni, és a kancellár a tö­rök államfővel folytatott megbe­szélésén remélhetőleg „világosan kijelöli ezt a határt” - mondta Horst Seehofer az ARD országos köztelevíziónak. Határozott fellépésre szólí­tották fel Angela Merkelt a szö­vetségi parlament (Bundestag) összes többi pártja részéről is. Például Aydan Özoguz, a kor­mány bevándorlási, menekült- ügyi és társadalmi integráció­ért felelős államminisztere, a CDU/CSU-val kormányzó szo­ciáldemokraták (SPD) politiku­sa a Die Welt című lapban hét­főn ismertetett nyilatkozatá­ban kiemelte, hogy a kancel­lárnak fel kell rónia a török ál­lamfőnek az emberi jogok érvényesülésében tapasztalha­tó hiányosságokat, és nem sza­bad „engedményt adni” az em­beri jogokból csak azért, hogy működjön a menekültügyi megállapodás. Egy hétfőn ismertetett felmé­rés szerint a németek többsége elutasítja az EU-Törökország megállapodást. A Handelsblatt című üzleti lap megbízásából végzett kutatás alapján a néme­tek 59 százaléka helytelennek tartja a kancellár Törökország­gal kapcsolatban követett politi­káját, és csak 39 százalék tartja helyesnek. A Forsa közvélemény-kutató intézet által május 17-18-án vég­zett reprezentatív felmérés a töb­bi között azt is kimutatta, hogy a németek 47 százaléka nem szeretné, ha a 2017-es Bundes- tag-választás után is Angela Merkel maradna a kancellár, míg 44 százalék üdvözölné, ha vállalna egy újabb ciklust. Tran Dai Quang vietnami elnök (jobbra) és Barack Obama amerikai el­nök kezet fog az elnöki palotában Hanoiban 2016. május 23-án. A hát­térben Ho Si Minh-nek, a Vietnami Kommunista Párt néhai alapítójának és vezetőjének a mellszobra Bejelentette a Vietnam el­leni fegyverembargó tel­jes feloldását hétfőn Ba­rack Obama amerikai el­nök, aki háromnapos lá­togatáson tartózkodik a délkelet-ázsiai országban. Hanoi. „Mostanra a két fél (az Egyesült Államok és Vietnam) között kiépült bizonyos szintű bi­zalom és együttműködés” - mondta a korlátozások meg­szüntetését bejelentve egy sajtó- tájékoztatón az amerikai elnök. Obama útjának legfőbb célja a gazdasági kapcsolatok elmé­lyítése. Vietnami látogatása so­rán több megállapodást kötnek, így például szerződést írtak alá arról, hogy a Pratt and Whitney amerikai cég 135 hajtóművet ad el a Vietjet légitársaságnak, míg a Boeing repülőgépgyártó száz utasszállító repülőgépet. Szó van arról is, hogy a General Electric, a világ harmadik legnagyobb szélturbinagyártója, részt vesz Vietnam szélenergia-hasznosítá­si terveiben. csökkentő uniós határozatot támogat Szíjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Lubomir Zaoralek cseh és Miroslav Lajcak szlovák külügyminiszter (balról jobbra) az Európai Unió külügyminisztereinek brüsszeli találkozóján 2016. május 23-án Brüsszel. Magyarország kizáró­lag a bevándorlás csökkenését célzó uniós határozatot tud támo­gatni, az unió bevándorlással kapcsolatos javaslata azonban in­kább ösztönzi a migrációt, ahe­lyett hogy arról szólna, hogyan csökkentsük az Európába való bevándorlás mértékét - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn, az uniós tagországok külügyminiszterei­nek brüsszeli találkozója előtt. Szijjártó Péter teljes egészé­ben elfogadhatatlannak nevezte az uniós külügyi főképviselő be­vándorlással kapcsolatos hatá­rozati javaslatát, amelyet a hétfői ülésen kíván elfogadtatni a tag­országok minisztereivel. Hangsúlyozta: az előterjesztés semmit nem mond a külső hatá­rok védelméről, valamint a schengeni zóna túlélésére sincs javaslata. „Rendkívül kiegyen­súlyozatlan. A régi rossz megkö­zelítéseket tartalmazza, teljesen elhibázott koncepció mentén” - fogalmazott. Sajnálatát fejezte ki, hogy a határozat több elemet használ az olasz miniszterelnök migrációs javaslatcsomagjából, de nem építi be a magyar miniszterel­nök által előterjesztett Schengen 2.0 terv elemeit. Kijelentette: a javaslatot Ma­gyarország csak akkor tudja el­fogadni, ha a határvédelemre vo­natkozó kötelezettségeknek való megfelelés és a Schengen 2.0 ne­vű magyar migrációs javaslat- csomagra való hivatkozás is be­lekerül a határozatba, valamint az, hogy a hot spotokat - az uni­ós üzemeltetésű menedékkérő­regisztrációs központokat - az unió területén kívül kell létre­hozni, annak érdekében, hogy már ott eldőlhessen, ki jogosult arra, hogy beléphessen az Euró­pai Unió területére. Szijjártó Péter véleménye sze­rint az is elfogadhatatlan, hogy a szöveg csak arról beszél, hogy tá­mogatni kell azokat az országokat, ahonnan a migráció elindul Euró­pába, de arról nem tesz említést, hogy milyen feltételekhez köti ezt a támogatást. Az európai adófize­tők pénzét úgy kellene felhasznál­nia a támogatott országnak, hogy annak nyomán csökkenjen a ki­vándorlás és az Európába érkező bevándorlás - mondta. Izrael visszaadott Egyip­tomnak két ellopott és Iz­raelben megtalált ókori műkincset az egyre javu­ló diplomáciai kapcsola­tok jegyében - közölte a Ynet, a lediót Ahronót cí­mű újság honlapja. Jeruzsálem. Dóri Gold, az izra­eli külügyminisztérium igazga­tója vasárnap ünnepélyesen át­adott a minisztérium jeruzsále- mi épületében Hazam Hajrat egyiptomi nagykövetnek két kü­lönleges, több ezer éves szarko­fágfedelet, amelyet tolvajok egy Öböl-állam érintésével Egyip­tomból Izraelbe csempésztek, és mintegy négy éve Kelet-Jeruzsá- lemben régiségbolt ellenőrzése­kor foglaltak le. Az egyiptomi nagykövet meg­köszönte a műkincsek vissza­szolgáltatását és reményét fejez­te ki, hogy további régészeti ér­tékek is visszajuthatnak ily mó­don hazájába. Az egykor múmiákat rejtő szarkofágok fedelének vissza­adása olyan baráti gesztus, amely a Ynet, a lediót Ahronót című izraeli újság honlapja sze­rint a két ország között egyre ja­vuló diplomáciai kapcsolatokat jelképezi. Az egyik fából készült és fest­ményekkel, valamint ősi hierog­lifákkal díszített szarkofágfedél korát a Krisztus előtti 8-10., a má­sikét a Krisztus előtti 14-16. szá­zadra teszik a szakértők, akik Iz­raelben szénizotópos kormegha­tározással vizsgálták a műkin­csek eredetiségét és korát. A lapnak nyilatkozó egyiptomi nagykövet nagyra értékelte, hogy a külügyminisztérium és a régészek visszajuttatják ere­deti helyükre a műkincseket, de elmondta, hogy további, általa meg nem nevezett leletek talál­hatóak Izraelben, és Kairóban arra számítanak, hogy azokat is vissza fogják adni. Izrael és Egyiptom 1979-ben amerikai közvetítéssel Camp Davidban békét kötött egymás­sal, azóta általában „hideg béke­ként” jellemezték kapcsolatu­kat, amely 2012-ben, az Iszlám Testvériség hatalomra jutása után különösen megromlott. Feloldják a fegyverembargót Idén nem lesz török vízummentesség Embert öltek az elefántok Peking. Két héten belül két emberrel is végeztek vad ázsiai elefántok a délnyugat-kínai lünnan tartományban. Az egyik áldozat egy 71 éves Csu nevű gazdálkodó volt, holttestét egy falubeli fedezte fel zöldségültet­vényén két órával a támadás után, ő értesítette a hatóságokat Korábban egy 37 éves férfi holttestét találták meg háza udvarán, fészerének közelé­ben, szintén elefánttámadás nyomaival. A helyi kormányzat közölte, szigorították a járőrözést, egyút­tal felszólították a helyi lakoso­kat, hogy legyenek a szokásos­nál is óvatosabbak. A vad ázsiai elefántok Kínában védelem alatt állnak, ennek köszönhető­en számuk körülbelül 300-ra szaporodott. Többségükben Jünnan tartomány erdőségei­ben élnek. Nemtetszéssel fogadta a sajtó a díjakat Talán soha nem volt még annyi­ra vitatott a zsűri döntése a cannes-i fesztiválon, mint vasár­nap este. A díjkiosztót követő sajtótájékoztatón az újságírók huhogással fogadták a kilencta­gú testületet, amelynek tagja volt Nemes Jeles László, a Saul fia Oscar-díjas film rendezője is. Cannes. A fődíjjal jutalmazott Én, Daniel Blake című film, a mostantól kétszeres Arany Pálma-díjas Ken Loach alkotása „teljesen kiváló” - mondta a zsűrielnök George Miller. A Mad Max- sorozat ausztrál rendezője szerint, „amikor ezer ember van egy fesztiválon és véleményt alkot, mindig lesz olyan, aki bírálja a díjazást, ez része a játék­nak, a fesztivál kellemes részének”. A fesztiválpalota sajtótermében a díjki­osztás alatt az újságírók néhány kivételt leszámítva valamennyi díj bejelentését hangos nemtetszéssel fogadták, majd az első Twitter-bejegyzések és cikkek is azonnal vitatták a zsűri választását. Az idei gyönyörű versenyt elrontotta az elvakult zsűri - írta a Les Cahiers du Cinéma francia filmes folyóirat a Twitteren, míg a másik legjelentősebb francia filmes lap, a Le Positif vezetőkri­tikusa, Philippe Rouyer csalódott a díjak­ban, amelyekből szerinte kizárólag a tár­sadalmi és humanista jellegű filmeknek jutott, a nagyszabású, innovatív alkotá­sok rovására. A sajtó egyöntetűen hiányolta a díja­zottak közül a Tony Erdmann című né­met versenyfilmet, Maren Ade vígjáté­kát, Kleber Mendonca Filho brazil ren­dező Aquarius című filmjét és az Elemi ösztön holland rendezőjének, Paul Verhoevennek az Elle című erotikus thrillerét Isabelle Huppert főszereplé­sével.

Next

/
Thumbnails
Contents