Nógrád Megyei Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 101-125. szám)

2016-05-03 / 102. szám

Pokolgépes merénylet Vasárnap késő este is­mét autóba rejtett po­kolgéppel követtek el merényletet a délkelet­törökországi Diyarbakir tartomány Diele városá­ban a csendőrség helyi parancsnoksága előtt, a támadásban egy katona meghalt - jelentette hét­főn az Ihlas török hír- ügynökség. Alrifffl^/Izmir. Az incidensben huszonhatan megsebesültek, köztük több civil, a biztonsági erők tagjainak hozzátartozói. A támadást a hírügynökségi jelen­tések szerint a szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezet követte el, a me­rénylethez mintegy két tonna robbanószert használtak fel. Az erősítésként a közeli Hani váro­sából a helyszínre vezényelt ka­tonákra is tüzet nyitottak a PKK fegyveresei, az összecsapásban hárman megsebesültek. A környéken lakók arról számoltak be, hogy a robba­nás erejét még kilométerekkel távolabb is érezni lehetett. Az utóbbi időben megszapo­rodtak a gépkocsiba rejtett po­kolgéppel elkövetett támadások Törökország délkeleti részén, ahol a PKK az önálló Kurdisztán létrehozásáért küzd immár több mint harminc éve. Április köze­pén Haniban egy katonai tá­maszpont ellen követtek el me­rényletet. Március végén pedig Diyarbakir külvárosában egy' rendőröket szállító kisbusz mel­lett robbant fel az autóba rejtett pokolgép. Tiltakozás a szabadkereskedelmi egyezmény ellen Az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi egyezmény veszélybe so­dorhatja az európai mező- gazdaságot - hívták fel a figyelmet a Föld Barátai Európa és a Magyar Ter­mészetvédők Szövetsége új jelentésükben, amely az egyezmény várható ha­tásait modellező európai és amerikai tanulmányo­kat tekinti át. Budapest/Beiiin. a két szerva zet MTI-hez eljuttatott közlemé­nye szerint a Transzatlanti Ke­reskedelmi és Beruházási Part­nerség (TTIP) nyomán nagy mér­tékben nő majd az Egyesült Ál­lamokból származó import, mi­közben az uniós termelők hasz­na csökkenni fog. A tanulmányok szerint akár 0,8 százalékkal is csökkenhet az európai mezőgazdaság hozzájá­rulása az uniós bruttó hazai ter­mékhez (GDP), míg az amerikai mezőgazdaság hozzájárulása az amerikai GDP-hez akár 1,9 szá­zalékkel is növekedhet. Az ame­rikai érdekeltségek nettó 4 mil­liárd euró kereskedelmi haszon­nal számolhatnak - írták. A TTIP rossz üzlet az európai mezőgazdaság számára, az előre­jelzések szerint az európai gaz­dák többsége az egyezmény vesz­tesei közé fog tartozni - hangsú­lyozta Mute Schimps, a Föld Ba­rátai Európa élelmiszer kam­pányfelelőse közlemény szerint. A TTIP fő nyertesei az élelmi- szeripari óriáscégek és az ame­rikai „állatgyárak” lesznek, akik már ma is nagyobb piaci erővel és alacsonyabb termelési költsé­gekkel rendelkeznek - hívta fel a figyelmet Fidrich Róbert, a Ma­gyar Természetvédők Szövetsé­ge - Föld Barátai Magyarország programvezetője a tájékoztatás szerint. A jelentés szerint egész mező- gazdasági szektorok - mint pél­dául a legeltető szarvasmarha tartás - kerülhetnek veszélybe az egyezmény hatására. Az Egyesült Államok Mezőgazdasá­gi Minisztériumának előrejelzé­sei szerint minden élelmiszer­kategóriában csökkenni fognak az európai gazdálkodóknak fize­tett átvételi árak - írták. A jelentés szerint az amerikai fél különösen a magasabb szin­tű európai élelmiszerbiztonsági és állatvédelmi normák lebontá­sát tűzte ki célul. A TTIP által az európai mező- gazdaság számára felmerülő le­hetséges előnyök csak néhány szektorban realizálódnak, példá­ul a sajttermelésben - de még ezeket az előnyöket is elsősor­ban az határozza meg, hogy az Egyesült Államok milyen mér­tékben hajlandó feladni a jelen­legi „nem vámjellegű” kereske­delmi korlátozásokat - írták. Fridrich Róbert szerint a je­lentés lényegében megerősíti a magyar kormány megbízásából a Századvég által készített tanul­mányban leírtakat, amely sze­rint a magyar mezőgazdaság számos ágazatának versenyhát­rányt jelentene a transzatlanti szabadkereskedelmi egyez­mény. A Greenpeace környezet- és természetvédelmi civil szervezet által közreadott képen a szervezet aktivistái egy titkos megállapodás kivonatát vetítik a német törvényhozás épüle­tének, a berlini Reichstagnak a homlokzatára 2016. május 2-án. A Greenpeace titkos dokumentumokat készül nyilvánosságra hozni a TTIP keretein belül az Európai Unió és az Egyesült Államok között született előzetes kereskedelmi megállapodás részleteiről Vízummentességet kapnak a törökök? Az Európai Bizottság néhány napon belül javaslatot fog tenni a Törökor­szággal szemben alkalmazott schen- geni vízumkényszer eltörlésére - je­lentette hétfőn a Politico című brüsz- szeli hírportál név nélkül nyilatkozó illetékesekre hivatkozva. Brüsszel. A névtelenséget kérő uniós tiszt­ségviselők arról tájékoztatták a portált, hogy a Törökországra vonatkozó vízumliberalizá­cióról szóló, szerdára várható bizottsági eredményjelentéshez egy jogalkotási javas­lat is kapcsolódni fog a török állampolgárok­kal szembeni vízumkényszer eltörléséről. Bennfentes források szerint Ankarának si­került teljesítenie az uniós vízummentesség 72 feltételének többségét, de nem mindet. Bár az utóbbi időben egyre többen aggodal­mukat fejezték ki amiatt, hogy a sajtószabad­ság és az alapvető emberi j ogok helyzete tekin­tetében egyre növekszik a távolság Európa és Törökország között, a Politicónak nyilatkozó il­letékesek egyike arra hívta fel a figyelmet, hogy akármilyen nehéz is, a menekültválság meg­oldását illetően nincs alternatívája az Ankará­val való együttműködésnek, „nincs B-terv”. „Nem fogjuk őket szerdáig mintademokrá­ciává alakítani (...) Nagyon nehéz lesz” - mondta egy másik tisztségviselő. A vízummentesség csak azokra vonatkoz­na, akik biometrikus azonosítóval ellátott útlevéllel rendelkeznek és félévente legfel­jebb 90 napot kívánnak tartózkodni a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet tagországaiban. Bár a végső döntést az Európai Parlamentnek és a szakminisztereket tömörítő tanácsnak kell majd meghoznia, ezt csak a bizottság javaslata alapján tehetik meg. Az Európai Unió és Török­ország között márciusban létrejött migrációs egyezmény értelmében minden érintett ország­nak, így Törökországnak is fel kell gyorsítania a vízumliberalizációhoz szükséges intézkedé­sek meghozatalát, és amennyiben a vonatkozó akcióterv minden előírása teljesül, akkor legké­sőbb június végéig el kell törölni a török állam­polgárokkal szembeni uniós vízumkényszert Ahmet Davutoglu török kormányfő nem­régiben leszögezte, hogy amennyiben nem törlik el az országával szembeni uniós ví­zumkötelezettséget június végéig, Ankara nem fogja tartani magát a migrációs megál­lapodásban foglaltakhoz. Amerikai előválasztás: Clinton és a „női kártya” Washington. Hillary Clinton történelmet ír­hat novemberben, ha ő lesz az Egyesült Álla­mok első elnöknője. Ez a lehetőség nem ma­radt észrevétlen várható republikánus riváli­sa, Donald Trump számára sem. Trump táma­dást indított; „női kártyáról” beszél. A republikánusok valószínűsíthető elnök­jelöltje, Donald Trump szerint a demokrata párti Hillary Clinton „csak” annak köszön­heti sikereit, hogy nő. „Ha Hillary Clinton férfi volna, szerintem a voksok alig öt száza­lékát kapná” - fogalmazott. Hillary Clinton azonnal válaszolt: „Ha a női kártya azt jelenti, hogy harcolok a nők egészségbiztosításáért, fizetett szülési sza­badságáért és a férfiakkal egyenlő bérükért, akkor igen, benne vagyok a játékban”. Trump tromfolt: Clinton „még egy városi tanácsnok pozícióját sem kapná meg, ha nem volna nő” - mondta az NBC televízió egyik reggeli műsorában. S a republikánus színekben az elnökjelölt­ségért küzdő ingatlanmágnás immár nem egy­szer hozakodott elő a „női kártyával”, sőt, egyik alkalommal azt találta mondani, hogy Hillary Clintont a női szavazók nem is kedvelik. Egyelőre egyik politikus sem nyerte el pártja elnökjelöltségét, de már szinte elnök­jelöltként vívnak szócsatát egymással. S en­nek újabban egyik témája az úgynevezett „női kártya”. A nők - elsősorban természetesen Hillary Clinton hívei és támogatói - nem késlekednek „nőgyűlölőnek” bélyegezni Trumpot. A Nők Országos Szervezetének New York-i szóvivő­je, Emily Hockett egymás után adja a nyilat­kozatokat, s mindig hangsúlyozza, hogy Clin­ton annak ellenére jutott előre a pályáján, hogy nő. „Sokkal alkalmasabb, mint férfi ve- télytársai az elnökjelöltségért folyó küzde­lemben, s mégis, a megjelenését és a hangfek­vését kritizálják, miközben ilyen és hasonló szexista bírálatokkal a férfi politikusoknak nem kell szembenézniük” - szögezte le egyik interjújában Hockett. Gloria Steinern, az amerikai feminista mozgalom egykori élharcosa és a liberális fe­minista lap, a „Ms. Magazine” társalapítója ugyan nem kedveli Hillary Clintont, s mint nyilvánosságra hozta, nem is akar őrá sza­vazni, de Trump „trollkodása” megszólalás­ra késztette őt. A Trumpot „Barbi baba hajú­nak” és „zselatin-maszkosnak” nevező femi­nista veterán erősen ostorozta az elnökje­lölt-aspiránst, és arra szólította fel nőtársa­it, hogy most már ideje egységesen fellépni a politikus ellen, s ugyanúgy sértegetni őt, ahogyan ő sértegeti a nőket. Visszaküldik a migránsokat Zágráb. A zágrábi menekültköz­pontban háromszáz bevándorló tartózkodik, közülük ötvenet Szlo­véniából, Ausztriából, Svédország­ból, Svájcból, valamint Norvégiá­ból toloncoltak vissza Horvátor­szágba a dublini egyezmény értel­mében - írta a Vecernji List horvát napilap hétfőn. A lap arról cikkezet, hogy az említett illegális bevándorlók több hónapot is eltöltöttek egy- egy nyugat-európai országban, majd miután ott elutasították menedékjogi kérelmüket, a ha­tóságok alkalmazták a dublini rendeletet, és visszaküldték őket abba a tagállamba, amelyben be­léptek az EU területére. A cikk szerzője többekkel is beszélt közülük, akik elmond­ták: Svédországban sokan vár­nak még arra, hogy visszatolon- colják őket Horvátországba, ahol először kerültek nyilvántartás­ba. Az illegális bevándorlók a migránshullámmal érkeztek Eu­rópába. Horvátországban tavaly szeptember óta 800 ezer Közel- Keletről érkezőt regisztráltak. Fegyvernyugvás Szíriában Oroszország, valamint az Egyesült Államokkal és szövetségesei közelebb ju­tottak ahhoz, hogy megál­lapodjanak a tűzszünet le­hetséges helyszíneiről Szí­riában - mondta hétfőn Genfben John Kerry ame­rikai külügyminiszter. Gent/Hmejmim. Kerry erről az­előtt beszélt, hogy a svájci Genf­ben tárgyalást kezdett szaúdi kol­légájával, Adel al-Dzsubeirrel. Hangoztatta: van még némi tennivaló a szíriai, beleértve az Aleppó környéki területet érintő tűzszünet felújításáról szóló megállapodás kidolgozásában. A rijádi diplomácia irányítója „a humanitárius jog megsértésének” nevezte és elítélte a harcok kiter­jedését, miközben a damaszkuszi kormányhadsereget vádolta meg az Aleppó elleni légicsapások vég­rehajtásával. A politikus egyben távozásra szólította fel Bassár el- Aszad szíriai elnököt Hangsúlyoz­ta: remélhetőleg Aszad politikai fo­lyamat során elért megállapodás eredményeképpen távozik az or­szág éléről. Az orosz védelmi miniszté­rium hétfőn bejelentette, az orosz és az amerikai fél a szíri­ai vezetéssel, valamint a mér­sékelt ellenzékkel egyeztetve, megegyezett arról, hogy a szí­riai főváros, Damaszkusz kör­nyéki Kelet-Gúta térségében két nappal meghosszabbítsák az április 30-án életbe lépett fegyvernyugvást.

Next

/
Thumbnails
Contents