Nógrád Megyei Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 101-125. szám)
2016-05-18 / 114. szám
Alapjövedelemért kampányoltak Genf. A világ legnagyobb poszterével kampányoltak Genfben a hét végén a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetéséért Svájcban. Mintegy százötven aktivista feszítette ki a teherautó-ponyvából készült, 8115 négyzetméteres plakátot, amelyen „a világ legnagyobb kérdését” tették fel: „Mit tennél, ha gondoskodnának a jövedelmedről?”. A Plaine de Plainpalais negyedben végrehajtott kampányakció 206 ezer svájci frank (60 millió forint) költségét közösségi finanszírozásból teremtették elő. A gigaposzter anyagából táskákat és hátizsákokat varrnak. A rekordot a Guinness is elismerte. A svájciak június 5-én szavazhatnak arról, akarják-e, hogy az ország minden lakosának alapjövedelmet garantáljanak. A kezdeményezés szerint a felnőttek fejenként havi 2500 frankot, a gyermekek 625 frankot kapnának az államtól. Cserébe megszűnne a nyugdíj, a szociális segély és a munkanélküliségi segély. Újabb támadás Irakban Bagdad. Újabb robbantásos merényletet követtek el kedden Bagdadban. A detonáció megölt 13 embert és megsebesített további negyvenet; az elkövetők egyelőre ismeretlenek - közölte az iraki rendőrség. A merénylők az iraki főváros egyik peremkerületében egy piac közelében repítettek levegőbe egy robbanószerekkel megrakott autót. A városrészt zömmel síiták lakják. A terrortett elkövetőieként eddig semmilyen szervezet nem jelentkezett. A merénylet elkövetési módja és célszemélyei arra utalnak, hogy az Iszlám Állam nevű dzsihadista térrorszefVezet embereinek műve. Lengyel embercsempész Varsó. Szíriái menekültek illegális szállítását, Európába juttatatást szervező lengyel állampolgárt vett őrizetbe Varsóban a központi nyomozó hivatal (CBS) - közölték kedden. A 46 éves férfi európai körözés alatt állt. Az osztrák hatóságok kérésére vették őrizetbe, mert segítségével jutottak el illegális menekültek Ausztriába. Azzal gyanúsítják, hogy részt vett szíriai állampolgárok Európába szállításának szervezésében - derül ki a hatósági közleményből. A nyomozók értesülései szerint Dariusz Z. tevékenysége során Oroszországon, Szlovákián és Csehországon keresztül juttatta el Ausztriába „ügyfeleit”, akiktől fejenként 700 eurót kapott. Tárlat a magyar katonák hősiességéről Az első világháborúban a fronton harcoló magyar katonák tevékenységét és hősiességét, valamint a hátország áldozatvállalását helyezi a középpontba a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HIM) új, a világháborús centenárium ez évi kiemelt rendezvényeként május 20-án nyíló kiállítása. Kovács Vilmos, a múzeum parancsnoka az MTI-nek adott elmondta: az első világháború éveit mintegy ezer négyzet- méteren bemutató állandó tárlatot nemcsak látogatóként, hanem egy korabeli életsorsot választva is végigjárhatják az érdeklődők. Az ezredes kitért arra, hogy a Várkert Bazárban is megtekinthető egy látványos első világháborús kiállítás, de - mint megjegyezte - egy háborút sokféle szempontból be lehet mutatni. A HIM-nek a világháború katonai vonatkozásait kell előtérbe helyeznie, a katonák történetével kell megismertetni a látogatókat. Kovács Vilmos kifejtette, hogy a Hadtörténeti Múzeummal szemben más elvárások is vannak, többek között a tanárok részéről. Mint elmondta: egyre több diákcsoport látogatja a múzeumot, ezért fontos, hogy számukra ne csak közérthető és érdekes legyen a tárlat, hanem hasznos tudásanyagot is jelentsen. A parancsnok kiemelte, a HIM alapfeladatának tekinti, hogy mindenki megismerje és elismerje az első vüágháborúban harcoló magyar katonák hősies magatartását: hogyan harcoltak, miként éltek a fronton, adott esetben nélkülöztek. Kovács Vilmos elmondta: az egykorj Magyar Királyság területéről 3,2-3,4 millió katona vonult be az első világháborúban. Közülük több mint 1,5 millió, vagyis minden második magyar katona megsebesült. Mellettük mintegy 800 ezren estek hadifogságba, számos katona végleg eltűnt és több mint 600 ezer magyar honosságú katona - aki 1914-hez mérten a Magyar Királyság területén született - halt meg az első világháborúban. A katonai szerepvállalás mellett a múzeum a hátország áldozatvállalását is be akarja mutatni. A hátország teremtette meg a lehetőséget, hogy a magyar katonáknak legyen élelmiszere, felszerelése és a kornak megfelelő haditechnikai eszközei. A hátországban egyre több nő és ló éven felüli gyermek bevonásával működő hadi- és egyéb ipari tevékenység biztosította az utánpótlást, másfelől az itthon maradt lakosságtól egyre nagyobb forrásokat vontak el. A lakosság egyre növekvő „nélkülözési spirálba” került, amely 1917- ben már valós élelmiszerhiányt jelentett, j Mindezek ellenére erős társadalmi szolidaritás is kialakult a hátországban: jótékonysági akciókat indítottak, különböző alapokat hoztak létre és megjelent a hadsegélyezés. A parancsnok hozzátette: a kiállítás illeszkedik a múzeum tavaly nyüt 1848-as kiállításához is. Az első világháborús tárlat kronológiai felvezetése a forradalom és szabadság- harc, valamint a kiegyezés utáni - történelmi és katonai szempontból is igen jelentős - időszak bemutatásával indul. Ebben az időszakban, a „boldog békeidőkben” az Osztrák-Magyar Monarchia felívelő korszakában a Magyar Királyság területén is sok kulturális és ipari beruházás, fejlesztés indult el. A magyar gazdaság, a hadiipar, a haditechnika szempontjából egyaránt jelentős korszak volt ez. Számos új fegyver jelent meg, például az addigi elöltöltő puskák helyett a hátultöltő fegyverek, a géppuska, korszerűbb lett a tüzérség. Emellett 1905-1906-tól jelentős korszak kezdődött a flottafejlesztésben is, sorozatban készültek a hadihajók az akkori Magyarországon. A tárlat következő, fő része az 1914-es mozgósítással kezdődik: bemutatják az időszakot, amikor még rövid - hetekig, legfeljebb hónapokig elhúzódó - háborúra készültek. Az 1918 végéig tartó világháborús időszakot több termen keresztül nem csak tárgyakkal - köztük műtárgyakkal, korabeli fegyverzetekkel, hadfelszerelésekkel, térképekkel -, hanem digitális eszközökön, „frontanimációkkal” is szemléltetik. A kiállítás az újonnan kialakult Európa térképével zárul, illetve egy moziteremben a világháborút bemutató dokumentumfilmeket vetítenek, továbbá rendhagyó történelemórákat is tarthatnak ott - fejtette ki a parancsnok. Kovács Vilmos szólt arról is, hogy nem csak egyszerű látogatóként lehet megtekinteni a tárlatot. A kiállítás megtekintése elején a jegyen található vonalkóddal regisztrálva választani lehet nyolc - különböző visz- szaemlékezések alapján kreált - életsors (két nő és hat katona férfi) közül, s minden teremben az adott karakter életútjával lehet végigkövetni a háborús eseményeket. Merényletekre figyelmeztetnek Isztambul. Arra kérik az ünnepi rendezvények szervezőit, hogy vizsgálják felül a tervezett biztonsági intézkedéseket. A törökök május 19-én emlékeznek meg a köztársaság alapítójáról, Kemal Atatürkről, és ez egyúttal ifjúsági és sportnap. Különösen veszélyben vannak a katonai, a rendőrségi létesítmények, a köz- intézmények és az ankarai Atatürk Mauzóleum - tette hozzá a rendőrség az Anadolu hírügynökség jelentése szerint. Az emléknapon több ezer ember szokott ellátogatni a mauzóleumba. A török rendőrség a napokban elfogta az IÁ hét feltételezett tagját az ország keleti részében lévő Elazig városban. Az elfogottak között van az IÁ egyik magas rangú vezetője, valamint egyik hóhérja. A gyanúsítottak a közelmúltban érkeztek Szíriából. Az utóbbi négy hónapban az Iszlám Állam 190 feltételezett terroristáját vették őrizetbe Törökországban. A török tüzérség - az Egyesült Államok vezette koalíciós erőkkel együttműködve - a napokban ismét lőtte az IÁ szíriai hadállásait, főként tüzérségi ütegeket vettek célba Aleppó várostól északra, de dzsihadista búvóhelyeket is értek találatok. A támadássorozatban a török híradások szerint 27 terrorista halt meg. Az érintett területekről az Iszlám Állam gyakran támadja aknagránátokkal a határ közeli török településeket. A délkeleti országrészben fekvő Kilis városban már több mint 20 halálos áldozatot követeltek az ilyen támadások. Hazatértek a keresztények Pozsony. Visszatért Irakba azoknak az asszír keresztényeknek egy része, akiket Szlovákia tavaly önként fogadott be - jelentette a Sita szlovák kereskedelmi hírügynökség saját információkra hivatkozva kedden. A Szlovákia által befogadott mintegy 150 iraki közül eddig több mint húsz tért visz- sza hazájába önszántából. A szlovák hírügynökség szerint a hazatérők távozásukat a befogadó országban tapasztalt kulturális különbségekkel indokolták, illetve honvágyuk volt. A hazatérők között teljes családok is voltak. Szlovákia tavaly decemberben fogadott be mintegy 25, Moszul környékéről való iraki családot, összességében mintegy 150 asz- szír keresztényt Az irakiakat először a kelet-szlovákiai Homonnán lévő menekülttáborba vitték, majd a három hónapig tartó integrációs folyamat után Nyitrán és környékén helyezték el őket. Elhalasztják a békekonferenciát Nyárra halasztották a május 30-ra tervezett közel- keleti békekonferenciát, mivel John Kerry amerikai külügyminiszternek nem volt megfelelő a párizsi találkozó eredeti dátuma - mondta el Francois Hollandé francia elnök kedden az Europe 1 rádióadónak. Párizs. A francia államfő ugyanakkor nem közölte, hogy pontosan mikorra tűzik ki a konferencia új időpontját. Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő a hétvégén újra elutasította a több évtizedes izraeli-palesztin viszály rendezését célzó francia kezdeményezést. Netanjahu Jean-Marc Á-0 -rlofTro Ayrault francia külügyminiszter jeruzsálemi látogatása során kijelentette: szerinte kizárólag a közvetlen tárgyalásokon át vezet az út az igazi békéhez. A párizsi békekonferencián a tervek szerint mintegy 20 állam képviselői vennének részt A konfliktus érintettjei nélkül tervezett első megbeszélések célja az lenne, hogy kiderítsék, miként lehetne újra tárgyalóasztalhoz ültetni az izraelieket és a palesztinokat Franciaország a többi között az Egyesült Államokat, Oroszországot, az Európai Uniót, az ENSZ-t, Egyiptomot, Jordániát és Szaúd-Arábiát vonná be a tárgyalásokba. Egy későbbi, az év második felére tervezett találkozón csatlakoznának az izraeliek és a palesztinok képviselői is. Molesztálás Berlinben Berlin. A német városokban szilveszterkor elkövetett csoportos szexuális zaklatásokhoz és rablásokhoz hasonló esetek történtek a hét végén Berlinben a kultúrák karneválján - jelentette hétfőn a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) regionális közszolgálati médiatársaság. A beszámoló szerint eddig három nő tett feljelentést szexuális zaklatás miatt. A rendőrség arra kéri az esetleges további sértetteket, hogy jelentkezzenek. Az első eset szombaton történt, a két áldozatot egy nagyobb csoport férfi körülvette és zaklatta, molesztálták őket és egyiküktől elvették mobiltelefonját. Mire a rendőrök a helyszínre érkeztek, a csoport feloszlott, de három feltételezett elkövetőt - két török származású férfit és egy hontalan menekültet - sikerült elfogni, az áldozat pedig visszakapta mobiltelefonját. A másik eset pénteken történt, a ló éves áldozatot egy csoport férfi körbevette és zaklatta. Gázmezőn robbantottak Bejrút Hatalmas robbanások rázták meg hétfőn az egyik olyan gázmezőt Szíria középső részén, melyet az Iszlám Állam nevű terrorszervezet tart ellenőrzése alatt. A térségben heves harcok folynak a dzsihadisták és a kormányerők között. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja nevű emigráns szervezet szerint három nagy robbantás volt a területen, amelyeket az Iszlám Állam hajtott végre. Áldozatokról nem érkezett beszámoló. Úgy tudni, hogy a terroristák gázszivattyúkat repítettek a levegőbe, a robbanások állítólag még az ötven kilométerre délre található Palmürában is érezhetők voltak. Kormányellenes tüntetők követelik Gjorge Ivanov macedón elnök lemondását Szkopjéban. A tüntetők egy hónapja tiltakoznak amiatt, hogy az államfő április 12-én megkegyelmezett a belpolitikai válságot okozó lehallgatási botrány gyanúsítottjainak, vádlottjainak és elítéltjeinek. Kormányellenes tüntetés Macedóniában
