Nógrád Megyei Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 101-125. szám)

2016-05-18 / 114. szám

Napelemes repülőgépet tesztelnek A Solar Impulse cég által közreadott képen az Arizona állambeli Phoenixből indult Solar Impulse 2 elnevezésű napelemes sváj­ci repülőgépet fogadja a földi személyzet, miután világ körüli útja újabb, 1700 kilométeres szakaszának megtétele után landolt az Oklahoma állambeli Tulsa repülőterén. A Solar Impulse 2 múlt év március 9-én kelt útra Abu-Dzabiból 35 ezer kilométeres, kísér­leti világkörüli útjára Bertrand Piccard svájci orvos-pilótával, a Solar Impulse társaság elnökével és Andre Borschberg mérnök-pi­lótával, a társaság vezérigazgatójával a fedélzetén. Jézus megkeresztelése helyén aknát szednek Felszínre hozták egy római hajó rakományát Izraeli búvárrégészek felszínre hozták egy 1600 éve elsüllyedt ró­mai kereskedőhajó rako­mányát az egykori kikö­tőváros, Cezárea partjai­nál. Jeruzsálem. Az utóbbi 30 év legértékesebb kincseit találták meg - közölte hétfőn az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA). A mű­tárgyakat két búvár véletlenül fedezte fel a tenger fenekén áp­rilisban, majd a Ynet, a Jediót Ahronót című újság honlapjá­nak beszámolója szerint azon­nal értesítették a régészeket Nyomukban búvárrégészek ereszkedtek alá a megjelölt he­lyen, majd számos meghökken­tően ép állapotban lévő bronz­tárgyat találtak. A kincsek közt volt egy a római napistent meg­örökítő gyertyatartó, egy a hold­istent, Lunát ábrázoló szobor, af­rikai rabszolga fejét formázó gyertyatartó, valamint egy víz­hordóedény töredékei. Ezen a területen egy évvel ez­előtt római aranypénzeket is ta­láltak, a leletek Jakov Sarvít, a tengeri régészetet vezető szak­ember szerint rendkívüli szép­ségükön túl történelmi szem­pontból is különösen fontosak. A nyomok alapján úgy vélik, hogy a Krisztus utáni negye­dik században viharba kerül­hetett a kikötő bejáratánál egy fémeket szállító hatalmas ró­mai kereskedőhajó, amely ké­sőbb széttört a sziklákon. A helyszínen talált törött fémhorgonyok alapján a szak­értők arra következtettek, hogy annak idején megpróbálták megállítani a hajót a viharos tengeren, de a hullámok ereje eltörte a horgonyokat. A tengerfenéken évszázad­okon át homok lepte a bronztár­gyakat, ezért kiváló állapotban maradtak fenn - mesélte el az egyik régész az újságíróknak. A pénzérméken lévő kép­mások a Krisztus után 337-ig uralkodó Nagy Konstantin ró­mai császárra utalnak, aki ele­inte a Római Birodalom nyuga­ti, majd keleti felén is uralko­dott és elfogadott vallássá tette a kereszténységet. Izrael és a Palesztin Ha­tóság megegyezett, hogy a következő két évben felszedik az aknákat Kaszer al Jahudnál, Jé­zus Jordán parti megke- resztelésének helyénél. Jeruzsálem. Keresztelő Szent János több keresztény egyház szerint is ezen a helyen keresz­telte meg Jézust, azonban a te­rület legnagyobb részét az 1967- es háború óta csak szögesdrót mögül lehetett megtekinteni, mert lezárták az ott lefektetett négyezer akna miatt. A Jerikótól délkeletre, a Holt­tengertől északra található föld­terület egy kicsiny részét 2011- ben már aknamentesítették és megnyitották a nagyközönség előtt. A teljes aknamező felszá­molása után a remények szerint megnövekszik a keresztény za­rándokok száma, évente sok százezren utazhatnak majd a kereszténységnek erre az egyik legszentebb helyére. A becslések szerint a mint­egy fél négyzetkilométeres ré­szen 2600 harckocsielhárító és 1200 gyalogsági aknát fektettek le más csapdákkal és robbanó­szerkezetekkel. Izrael azért aknásította el 1976 után a Jordán folyó nyuga­ti partvidékét, hogy megakadá­lyozza tankok és harcosok be­hatolását Jordániából. Emiatt máig számos aknamező talál­ható a jordániai határnál és a Golán-fennsíkon, ahol a szíriai erőket akarták feltartóztatni ez­zel a módszerrel. A Jordániával 1994-ben meg­kötött béke óta az Izrael és Jor­dánia közti határon nyugalom honol, és ez lehetővé tette a 2011-es részleges, és a várható­an két év alatt elkészülő teljes aknamenesítést. A hely azért is különleges, mert a zsidó hagyomány szerint az egyiptomi kivonulást követő­en itt keltek át a Jordán folyón Izrael földje felé haladva a zsi­dók. A két világháború között, Palesztina angol protektorátu­sa idején hét egyház is templo­mot emelt ezen a helyen: a kopt egyház, az orosz, az etióp, a gö­rög, a román és a szíriai ortodox egyház, valamint a katolikus fe­rences rend. A szokatlan izraeli-palesztin egyetértést az izraeli médiában azzal magyarázzák, hogy a ke­resztény szent hely idegenfor­galmának bevételei egyaránt szolgálják Izraelt és a Palesztin Hatóságot. Százezerszer a Föld körül Cape Canaveral. Százezredszer kerülte meg a Földet a Nemzetkö­zi Űrállomás hétfőn - jelentette be az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA. Egy földkörüli út mintegy 90 perc időbe telik. Az állomáson 16 ilyen út eltelte számít egy nap­nak. A megépítése óta megtett tá­volság 2,6 milliárd mérföld, azaz több mint 4 milliárd kilométer. Ez megfelel tíz Mars-utazás hosszá­nak oda és vissza, és majdnem el lehetne érni ilyen távon a Neptun bolygót. Az űrállomáson 2000. óta dol­goznak asztronauták, eddig össze­sen 222 ember fordult meg rajta, közülük 189 férfi volt. Jelenleg két amerikai, egy orosz és egy angol lakója van. Árverésen kelt el egy elnöki hajtincs Dallas A remélt ár több mint két­szereséért, 6875 dollárért (1,9 mil­lió forintért) kelt el Thomas Jeffersonnak, az Egyesült Államok harmadik elnökének egy hajtincse egy dallasi árverésen. A14 ősz szál­ból álló hajcsomó egyike a néhai el­nöktől fennmaradt kevés ismert hajtincsnek és az egyetlen, amely valaha is árverésre került A hajcsomót Jefferson magán­orvosa, Robley Dunglison vágta le az elnök halálakor, 1826-ban és eltette magának. Az ereklye gene­rációkon át a család tulajdonában maradt. A hajszálakat most William F. Northrop gyűjtő bocsá­totta áruba, aki az 1980-as évek­ben vásárolta azokat " ■ÖVI Winchester rekordáron Rock island. Rekordáron, 1,2 millió dollárért (334 millió forint) kelt el az Egyesült Államok-beli Illinois államban egy 1886-os Winchester puska, amely hajdan a Geronimo apacs vezért elfogó katonatiszt birtokában volt. A fegyvert ajándékba adta Henry Ware Lawton kapitánynak, az apacsok elleni hadjáratot vezető parancsnoka a cégtől kapta aján­dékba. Adtak már el lőfegyvert drágáb­ban is, de azokat mind párban kí­nálták, egypéldányos tételért még soha nem fizettek ekkora összeget Mióta élnek emberek az amerikai kontinensen? Már a Clovis-kultúra kezdete előtt 1500 évvel élhettek emberek az amerikai kontinensen régészek leg­újabb floridai feltárásai alapján. Washington. Régészek az elmúlt években 890-szer merültek le a már korábban is ismert floridai Page-Ladson lelőhelyen, egy víznyelő mészkőüregbe, az Aucilla folyó alá. Az üregben talált állati csontok mellett nagytestű emlősök feldarabolására használatos eszközök - például egy kőbalta és egy kőkés - arra utalnak, hogy az észak-amerikai kontinens délkeleti részén már 14 ezer 550 évvel ezelőtt élt ember, vagyis 1500 évvel korábban, mint eddig gondolták. Ez az egyik legmeggyőzőbb bizonyítéka annak, hogy emberek már a Clovis-kultúra tagjai előtt eljutottak az amerikai kontinens­re az utolsó jégkorszakban Szibéria és Alasz­ka között létrejött szilárd sávon keresztül. Azt továbbra is homály fedi, hogy ez az át­kelés mikor volt. A régészek hat évtizeden át úgy gondolták, hogy a különleges lándzsa- hegyeikről ismert Clovis-emberek voltak a földrész első benépesítői. All méter mély mészkőüregben talált le­letek arra utalnak, hogy az első amerikai­ak vadászó, gyűjtögető életmódot folytat­tak, egy masztodonagyaron felfedezett kar­colások pedig arra, hogy az agyarat az ál­lat elejtői kőeszközökkel választották le a koponyájáról, talán azért, hogy ehető belső húsrészekhez jussanak. Jessi Halligan, a floridai állami egyetem egyik antropológusa, aki 126-szor merült le az üregbe, azt mondta: elképzelhető, hogy a vadászok víznyelőtől víznyelőig követték a nagy emlősöket. Michael Waters, a Texasi egyetem kutatója megjegyezte: a régésztársadalom nagy része még mindig elutasítja, hogy már a Clovis- kultúra előtt éltek emberek Észak-Ameriká- ban. Alig néhány olyan lelőhely van, amely ezt megcáfolni látszik, viszont többen meg­kérdőjelezik e helyek hiteleségét. Szkíta ékszer, avar kovácsműhely: két helyszín, négy korszak Egy különleges szkíta ék­szer és egy avar kovács­műhely maradványai is előkerültek Kecskemét- Hetényegyházán, az észa­ki elkerülő út befejező szakaszát megelőző pró­baásatások során - tájé­koztatta Wilhelm Gábor, az ásatást vezető régész az MTI-t. Kecskemét Két helyszínen ösz- szesen négy korszak emlékei ke­rültek felszínre a kecskeméti Ka­tona József Múzeum munkatár­sainak feltárása során. Az egyik legkülönlegesebb lelet egy, a Krisztus előtti 6. századból szár­mazó szkíta ékszer: az eredetileg bronzból öntött spirálcsüngőt aranylemezzel borították. Wilhelm Gábor elmondta: a múzeumnak korábban nem volt hasonló ékszere, de a megyében is csak egy-két darab ismert. Hasonlóan egyedi a 7-8. száza­di avar falu maradványai között felfedezett kovácsműhely. A Du- na-Tisza-közén eddig ugyanis még nem sikerült hasonló emlé­ket feltárni. Az avarokról régóta tudjuk, hogy nagyszerű fémmű­vesek voltak, hiszen sírjaikból számos szépen megmunkált vas-, bronz- és aranytárgy került elő, de a műhelyeik nyomát rit­kán találni - fogalmazott a veze­tő régész. Egy összeomlott ke­mence darabjai, a nagyméretű vasbucák maradványai és a mel­léktermékek azonban egyértel­mű bizonyítékai a kovácsmester­séget űzők műhelyének. Sikerült feltárni egy, a 2. szá­zad végéről származó szarmata település nyomait is. Számos ró­mai kerámia, amforák és festett edények darabjaira leltek a mú­zeum munkatársai. Ezek mind borral tele érkeztek ide a Fekete­tenger mellől, a korabeli élénk kereskedelem bizonyítékaiként - magyarázta a szakember. Egy, a 11-12. századra tehető Árpád-kori település maradvá­nyai azért érdekesek, mert a le­lőhely közvetlen közelében az 1980-as években végzett ásatá­sok során már feltártak egy ko­rabeli templomot. A most felfe­dezett településrészlet az egyko­ri Hetény falu emlékét őrzi. Ugyanitt sikerült feltárni egy 16­17. századi tanya nyomait is, ver­mekkel, tóttal és korsókkal. A szakemberek a j övő héten be­fejezik a próbaásatásokat, ameny- nyiben az időjárás nem hátráltat­ja a munkát A leletek alapján a korszakok pontos meghatározásá­val tervezik meg a teljes feltárás költségeit és várható idejét Wilhelm Gábor ásatásvezető régész a kecskeméti északi elkerülő út előmunkálatai során feltárt Árpád-kori kemencénél Kecskemét-Hetényegyháza határában ....

Next

/
Thumbnails
Contents