Nógrád Megyei Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 101-125. szám)

2016-05-03 / 102. szám

Ezermilliárdos tétel a kutatásokra flft fik Orbán Viktor miniszterelnök (balra) és Lovász László, az MTA elnöke érkezik a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 187. rendes közgyűlésére Háromszáz határsértő Szeged. Háromszázhuszon­nyolc határsértőt fogtak el pén­tektől vasárnapig az ország terü­letén, hét gyanúsított ellen pedig embercsempészés miatt indult büntetőeljárás - tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság hétfőn az MTI-t. A rendőrség honlapján olvas­ható statisztika szerint pénteken 41, szombaton 79, vasárnap 208 migránst fogtak el. Az év első he­teiben országosan naponta tíz kö­rül alakult az elfogott határsér­tők száma, azonban februárban, márciusban és áprilisban is elő­fordult több olyan nap, hogy két­száznál is több migránst tartóz­tattak föl, húsvét hétfőn idén a legtöbbet, 255-öt. Hétfőtől vasár­napig 1003 határsértővel szem­ben intézkedtek a rendőrök, az azt megelőző héten - április 18-tól 24-ig - ez a szám 1162 volt. Az ügyészség és a bíróság mig­rációval kapcsolatos bűncselek­ményekről megjelent tájékozta­tói szerint az érkező határsértők állampolgárság szerinti összeté­tele nagyon sokszínű, jelentős számban vannak a magukat af­gánnak, iráninak, pakisztáninak vagy valamely észak-afrikai or­szágból származónak vallók. Kevés a katonaorvos Budapest. Az orvoshiány mi­att a Magyar Honvédség (MH) már most is komoly nehézségek árán tudja kiállítani a különfé­le katonai műveletek, például a nemzetközi missziók egészség- ügyi biztosításához szükséges létszámot. A NATO szinte ösz- szes tagállamában, így Magyar- országon is gondot okoz, hogy egyre kevesebb a katonaorvos, pedig a munkájukra számos te­rületen szükség van, a különfé­le hadrendek (szárazföldi csa­patok, légierő) támogatásától a nemzetközi akciókban való részvételen át a katasztrófa­elhárítás és az újjáépítés egész­ségügyi biztosításáig - írja a Ma­gyar Idők című lap. NATO-szinten a különböző mű­veleteknek csak a kétharmadát tudják egészségügyi biztosítással lefedni, Magyarországon a csapa­toknál az orvosállások körülbelül fele betöltetlen, a katonaorvosok közül gyakorlatilag hiányzik a 25- 35 éves korosztály. A kormány 2020-ig 1200 1 milliárd forintot szán ku- | tatásra, fejlesztésre és in- | novációra, ezzel Magyar- 1 ország GDP-arányos kuta- 1 tási ráfordításai megköze- * ütik majd az EU-átlagot - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 187. közgyűlés­ének hétfői megnyitóján Budapesten. Budapest. Európa százado­kon át volt a világ vezető politi­kai és gazdasági hatalma, de mintha elfelejtette volna, mi­nek köszönhette ezt a verseny- előnyét - emlékeztetett a kor­mányfő, hangsúlyozva: ehhez leginkább a tudomány és poli­tika szövetsége kellett. Orbán Viktor elmondása sze­rint a két terület is akkor léphet előre, ha együtt halad, ezért a magyar tudomány jövője, minő­sége Magyarországon politikai ügy: nem párt-, hanem nemzet­politikai ügy - hangsúlyozta. Mint emlékeztetett, Magyaror­szág nem rendelkezik nukleáris arzenállal, nagy olajkinccsel, százmilliós népességgel, de sa­játos észjárással, komoly tudo­mányos tradícióval igen. A mai világban késhegyre menő küzdelem zajlik a tudós emberfőkért - hívta fel a figyel­met a miniszterelnök, aki sze­rint ma már nemcsak nyuga­ton, de keleten is olyan kutatá­si feltételeket teremtettek, ame­lyek mágnesként vonzzák a te­hetséges kutatókat. A magyar kormány és az MTA ebbe a szellemileg alárendelt és ki­szolgáltatott helyzetbe nem tö­rődik bele - tette hozzá. Orbán Viktor köszönetét mon­dott az akadémiának, amiért meghirdették a Lendület kutató- programot, amely 2009-ben 5 kutatócsoporttal és 500 millió fo­rintos támogatással indult, mára pedig a kutatócsoportok száma és a támogatás is megsokszoro­zódott. Beszámolója szerint a kormány évekkel ezelőtt szövet­séget kötött az MTA-val, ennek köszönhető, hogy 9,5 milliárd fo­rint támogatásból felépülhetett a Természettudományi Kutatóköz­pont új épülete, míg a CERN- Wigner Adatközponthoz 8,5 mil- liárddal járult hozzá a kormány, a Nemzeti Agykutatási Program­ra pedig 2014-2017 között 12 mil- liárdot fordít. Ezen programok mellett a költségvetésből a 2010- es 1 százalékról, 2016-ra 1,4 szá­zalékra nőtt a kutatásra szánt forrás. Mint felidézte, 2008-ban Ma­gyarország pénzügyileg össze­omlott, és - noha mára vissza­fizette IMF-hiteleit - államadós­ságát ma is csökkentenie kell. Mindezt figyelembe a kutatás- támogatás növekedése elisme­résre méltónak. Orbán Viktor közölte: a kor­mány célja, hogy Magyaror­szág Közép-Európa legverseny­képesebb országa legyen, 2020-ig ezért 1200 milliárd fo­rintot terveznek kutatásra, fej­lesztésre és innovációra költe­ni. Ez a támogatás már a GDP 1,8 százalékát jelenti, ami meg­közelíti az EU 1,9 százalékos átlagát - fűzte hozzá. A miniszterelnök beszámolt arról, hogy Lovász Lászlóval, az MTA elnökével a közgyűlés megnyitása előtt megegyeze­tek: a kormány a jövőben is tá­mogatni fogja az akadémia ku­tatóprogramjait. Fejleszteni kellene a szakdolgozók bérét Budapest. A szakdolgozók bérét kell a legnagyobb mértékben és a leggyorsabban fejleszteni az egészségügyben - jelentette ki a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazat­ban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke az Ml aktuális csatornán. Cser Ágnes azt mondta, ők azok, akik „az ágy mellett dolgoz­nak”. Nem normális, hogy egy szakdolgozónak negyven-ötven beteget kell ellátnia egy éjszaka alatt, valamint az sem, hogy alig találni 40 éves kor alatti szakdol­gozót - tette hozzá. A szakszervezeti elnök kiemelte, hogy ismét vonzóvá kell tenni az egészségügyi pályát, ezért az ágazat összes dolgozójának fizetésén javí­tani kell, mégpedig olyan mérték­ben, hogy azt az emberek tényleges bérfelzárkóztatásként értékeljék, ne csupán bérkiegészítésként Cser Ágnes szerint biztos meg­állapodnak a kormányzattal, csak még nem tudni, „mennyiben és hogyan”. Úgy fogalmazott, hogy komoly küzdelem folyik a költség- vetési pénzekért, az egészségügy­ben azonban már 2016-ban el tud majd indulni a bérfejlesztés. Arra a felvetésre, hogy a kórhá­zak adósságának rendezése akár 100 milliárd forintot is elvihet az ágazatnak szánt 167 milliárdos többletforrásból, a szakszervezeti elnök azt mondta: őt „nem érdek­lik” ezek az adósságok. Egysíkú a magyar export szerkezete " " Budapest. Magdolna közgaz­dász szerint változtatni kell a ma­gyar export szerkezetén, mert az túl egysíkú. A szakértő az Ml ak­tuális csatorna vasárnapi műso­rában azt mondta, hogy a gépipar, azon belül is elsősorban a jármű­vek és a kapcsolódó termékek ex­portja dominál ma az exportban. Ez rövid, sőt még középtávon sem probléma, a hosszú távú siker érde­kében azonban „színezni kellene az exportot”, így a termelést is, mert veszélyt jelent, ha egy ágazat na­gyon hangsúlyos - tette hozzá. A közgazdász szerint csak ak­kor lehet fenntartani a gazdasági növekedést, ha megváltozik az ex­portszerkezet, ehhez pedig kép­zett munkaerő szükséges. Európa nem lehet átjáróház! Európa nem engedheti meg ma­gának, hogy „átjáróház” legyen, ellenkező esetben veszélybe kerül a jövője - jelentette ki Németh Zsolt, a parlament külügyi bizott­ságának fideszes elnöke hétfőn, miután a parlamentben egyezte­tett a Benelux Parlamenti Köz­gyűlés külügyi bizottságának el­nökével. Budapest A kormánypárti politikus tájé­koztatása szerint a találkozón egyetértet­tek abban, hogy egy európai megoldás irá­nyába kell haladni, s mindenképpen szük­ség van a dublini rendszer reformjára. A felek a migráció megoldásának kulcsaként tekintettek arra, hogy Európa tud-e ko­moly, valóságos határokat építeni. Németh Zsolt jelezte: osztoztak abban a véleményben is, hogy a Törökország és az EU közötti megállapodás sikere alapvető érdek. A tanácskozáson áttekintették a térség helyzetét is, különös tekintettel az orosz­ukrán konfliktusra. Az Ukrajna melletti egyértelmű kiállás, szolidaritás jellemzi a partnerek álláspontját, az ország háború­ban áll, egy agresszió áldozata. Joost Taverne, a Benelux Parlamenti Közgyűlés külügyi bizottságának elnöke úgy értékelt: sok olyan ügy van, amivel Belgiumban, Hollandiában, Luxemburg­ban is szembe kell nézni, és elsősorban azért érkeztek a magyar parlamentbe, hogy tanuljanak. Jegybanki alapítványok Vasárnapi munkavégzés: őszre rendezik Az MSZP frakcióvezető­helyettese szerint a Ma­gyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványaitól ki­perelt dokumentumok bi­zonyítják: Matolcsy György jegybankelnök személyesen döntött az egyik alapítvány pénzé­nek befektetéséről. Budapest. Tóth Bertalan hétfői budapesti sajtótájékoztatón ki­fejtette: az MNB által alapított Pallas Athéné Domus Animae Alapítványnál Matolcsy György kuratóriumi elnökként szemé­lyesen döntött befektetési kérdé­sekről. Hozzátette: a kuratórium még korábban felhatalmazta a kura­tórium elnökét és egy, a jegy­banktól független kuratóriumi ta­got, hogy befektetési kérdések­ben döntsön. Ez alapján 44 hatá­rozat született - közölte, megje­gyezve: a kuratóriumi tag nevét kitakarták a dokumentumokban. Az ellenzéki politikus elmond­ta, az alapítvány 46,5 milliárd fo­rint értékben vásárolt állampapí­rokat és közel négymilliárd forin­tért helyezett el bankbetéteket. Tóth Bertalan szerint kérdés, hogy ezzel tiltott monetáris fi­nanszírozást folytattak-e. Felve­tődik az a kérdés is - folytatta -, hogy történhetett az, hogy több milliárd forint értékben Matolcsy György unokatestvér­ének érdekkörébe tartozó bank­nál jegyezték az állampapírokat, helyeztek el bankbetéteket. Közölte, az egyik befektetési döntés miatt az alapítvány ala­csonyabb kamatot kapott, mint amekkora akkor volt a jegyban­ki alapkamat. Értékelése szerint törvényte­lenségek sorozatával állnak szemben. Beszélt arról is, hogy nem csupán az Állami Számve­vőszéknek kellene vizsgálódnia az ügyben, ha valaki az unoka- testvérének juttat vagyoni előnyt, azt az ügyészségnek is vizsgálnia kell. Kosa Lajos, a Fidesz frakcióve­zetője napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülé­sén 2016. május 2-án, misze­rint illegitim a szocialisták alá­írásgyűjtése a vasárnapi mun­kavégzés ügyében Szeptemberben nyílik le­hetőség a vasárnapi mun­kavégzés feltételeinek szabályozására - közölte Kosa Lajos, a Fidesz frak­cióvezetője hétfői buda­pesti sajtótájékoztatóján, miután a Kereskedelmi Dolgozók Független Szak- szervezetének képviselői­vel tárgyalt. Budapest Az érdekképviselet szerint a vasárnapi munkavég­zés tilalmáról szóló törvény visz- szavonása hátrányosan érintette a kereskedelemben dolgozókat, ezért arra kérik a kormánypár­tot, hogy lehetőség szerint javít­son a munkavállalók helyzetén. Ezt szorgalmazva mintegy 27 ezer aláírást adtak át a Fidesz- frakciónak - tájékoztatott a meg­beszélésről Kosa Lajos. A jjolitikus jelezte: csak azután lehet hozzányúlni a vasárnapi munkavégzés szabályozásához, ha az Alkotmánybíróság kimond­ja a szocialisták által a témában kezdeményezett népszavazás okafogyottságát, vagy ha az MSZP eláll az aláírásgyűjtéstől, a határ­idő lejárta után pedig a választási bizottság határozatot hoz. Mintegy 250 ezer kereskedel­mi dolgozót érint rendkívül hát­rányosan a jelenlegi „ex lex álla­pot”, amit „teljesen nyilvánvalóan a szocialisták politikájának kö­szönhetünk” - mondta a frakció- vezető, aki a vasárnapi munka­végzés szabályozandó kérdései közé sorolta például a bérpótlékot és a munkaidő-gazdálkodást. Azt a szocialista javaslatot értel­metlennek nevezte, hogy a parla­ment határozatban kötelezze ma­gát arra, hogy három évig nem rendeli el a vasárnapi zárva tar­tást. Ilyen műfaj nincs - fogalma­zott. Hozzátette egyébként, hogy a vasárnapi munkavégzés tilalmát nem akarja újból elrendelni az Or­szággyűlés, „a Fidesz semmikép­pen sem, legalább három évig”, mert nincs egyetértés róla a vá­lasztók között

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents