Nógrád Megyei Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 101-125. szám)
2016-05-11 / 109. szám
Magyarország egyik legfontosabb partnere A Koreai Köztársaság Magyarország egyik legfontosabb partnere az ázsiai térségben - jelentette ki kedden Szöulban Kövér László, az Országgyűlés elnöke, amikor Szöulban megbeszélést folytatott Csüng Ui Hvaval, a délkoreai nemzetgyűlés elnökével. Szilágyi Zoltán, az Országgyűlés sajtófőnökének tájékoztatása szerint Kövér László a mostani látogatással a legmagasabb szintű találkozások folytonosságát kívánja fenntartani, ezzel is kifejezve a kétoldalú kapcsolatok fontosságát, lökést adva a parlamenti kapcsolatok fejlesztésének. A házelnök elmondta, emberileg rendkívül közel állunk a Koreai Köztársasághoz, amellyel az egyik legszorosabb kereskedelmi és befektetési együttműködést alakítottuk ki az ázsiai térségben. A magyar kormány szándéka, hogy e dinamikát fenntartva, folyamatosan bővítse a gazdasági kooperációt, s emellett intenzívebbé tegye a humánkapcsolatok valamennyi területét, beleértve az oktatást, a kultúrát, a turizmust. Ennek jeleként Magyarország fokozatosan építi ki jelenlétét a Koreai Köztársaságban. Napirenden van a Magyar Nemzeti Kereskedőház irodájának és a szöuli Magyar Kulturális Intézetnek a megnyitása. Magyarország kiemelt jelenA házelnök a dél-koreai nemzetgyűlés elnökével találkozott tőséget tulajdonít a gazdasági kapcsolatok tovább fejlesztésének. A kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly csaknem 9 százalékkal 1,9 milliárd dollárra nőtt, a koreai befektetők meghatározó szereplői a magyar gazdaságnak, befektetéseik becsült értéke meghaladja a 2 milliárd dollárt, ezzel a Koreai Köztársaság a harmadik legjelentősebb ázsiai befektetővé vált hazánkban - mondta. Komoly perspektívák vannak a turisztikai kapcsolatok fejlesztésében is: 2015- ben a Magyarországra látogató koreai turisták száma mintegy 10 százalékkal nőtt, és meghaladta a 100 ezer főt. Ezt tovább növelheti az idén az a közös siker, hogy a koreai légitársaságokkal folytatott egyeztetések eredményeképpen az Asiana Airlines július elsejétől heti egy közvetlen légi járatot indít Szöul és Budapest között - tette hozzá. A parlamenti küldöttség a nap folyamán találkozott a Dél-koreai Nemzetgyűlés koreai-magyar baráti tagozatának tagjaival. A felek kiemelték, hogy a hagyományosan jó kétoldalú kapcsolatoknak jelentős színtere a két ország törvényhozása közötti együttműködés, amely a parlamenti delegációk rendszeres találkozóin alapul. L. Simon László országgyűlési képviselő (Fidesz) vezetésével 2014-ben újjáalakult a magyarkoreai baráti tagozat, 2015 márciusában a Koreai Nemzetgyűlés külügyi bizottságának delegációja járt Magyarországon, majd májusban a koreai-magyar baráti tagozat küldöttsége. Kövér László még a Koreai Köztársaságban kezdett látogatásának elején felkereste a Nemzeti Sírkertet, ahol fejet hajtott a koreai háborúban elesett katonák emlékművénél. Szöuli útjának egy további állomásaként az Országgyűlés elnöke felkereste a Hankuk Egyetem magyar tanszékét is. Az egyetem rektorával, a magyar tanszék tanáraival és diákjaival folytatott megbeszélésen komoly potenciálnak nevezte az oktatási kapcsolatok fejlesztését, azt, hogy a két ország felsőoktatási intézményei által csereprogramokat bonyolító egyetemek száma folyamatosan nő. Nagyra értékeljük a szöuli Hankuk Idegennyelvi Egyetemen (HUFS) zajló magyar oktatást - mondta a házelnök, hiszen az innen kikerülő fiatalok kulcsszerepet játszanak a két ország közötti kapcsolatok további fejlesztésében. A tanszék pótolhatatlan munkát végez mind a tudományos munka, mind a diákképzés tekintetében. A HUFS-on működő magyar tanszék Dél-Koreában egyedülálló intézmény. Jelenleg 34 hallgató folytat magyar nyelvű tanulmányokat a tanszéken. A magyar nyelv oktatása szempontjából fontos számunkra, hogy a nyelv súlya, az oktatás minősége, a kiképzendő diákok száma ne csökkenjen - hangsúlyozta a házelnök. A 2014-ben aláírt Stipendium Hungaricum program keretében pedig 100 diák tanulhat magyar állami ösztöndíjjal Magyarországon. Kövér László kedden Magyar- ország Szöuli Nagykövetségén ünnepélyes keretek között adta át Csang Hosungnak, a Dankook Egyetem rektorának az Áder János köztársasági elnök által 2016. március 15-e alkalmából neki adományozott Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést. Ezt a két ország közötti oktatási kapcsolatok bővítésében, a jól működő diákcsereprogramok beindításában, az országok közötti kapcsolatok fejlesztésében játszott szerepéért kapta. Az első megállapodást már 1989-ben írták alá a Budapesti Műszaki Egyetemmel, a legújabbat pedig 2015-ben a Pécsi Tudományegyetemmel. Az említett időszak alatt Csang rektor aktív közreműködésével majd egy tucat megállapodás és projekt valósult meg a fentieken túl az Eötvös Lóránd Tudományegyetemmel és a Semmelweis Egyetemmel is. Szaúdi erők megsemmisítettek egy jemeni rakétát A feszült helyzet ellenére marad a tűzszünet A nem muszlin menedékkérők elnyomására figyelmeztetnek német szervezetek Több tízezer keresztényt, jazidit és más vallási kisebbséghez tartozót érint a probléma A szaúdi erők hétfőn megsemmisítettek egy Jemenből indított ballisztikus rakétát, a szaúdi vezetésű arab katonai koalíció ugyanakkor bejelentette, hogy a keletkezett feszült helyzet ellenére fenntartja a törékeny tűzszünetet. A szaúdi légvédelem a rakétát elfogta úgy, hogy az nem okozott károkat - írta az SPA szaúdi hír- ügynökség. A rakéta pontos típusát nem közölték, azt sem, hogy azt milyen célpontra irányították. Hasonló támadások előfordultak az elmúlt hónapok során. A szaúdi vezetésű katonai koalíció kijelentette, továbbra is törekszik a fegyvernyugvás fenntartására, nem zárva ki azt, hogy megtorolja a tűzszünet megsértését. A húszikkal szövetséges Saraf Lokman jemeni tábornok azt mondta, hogy a rakéta, amellyel a délnyugat szaúd-arábiai Hamísz-Musait egyik katonai támaszpontját vették célba, válasz a koalíció korábbi, tucatnyi halottal és sebesülttel járó légicsapására. Az Irán-barát húszi felkelők és a Szaúd-Arábia által támogatott elűzött jemeni kormány Kuvait- ban folytat béketárgyalásokat a háború befejezésére, a humanitárius válság enyhítésére az Arab-félsziget legszegényebb országában. Szaúd-Arábia tavaly március óta bombázza a lázadók területét, és a déli országrészből sikerült is kiszorítania őket. Az ENSZ égisze alatt tűzszünetet léptettek életbe, hogy megkezdődhessenek a béketárgyalások, de a fegyvernyugvást a felek rendszeresen megsértik, egymást vádolva kölcsönösen. Jemen északi felét az Irán támogatását élvező lázadó síita törzsek és szövetségeseik tartják hatalmukban, míg a déli országrészben az Abed Rabbó Manszúr Hádi vezette, nemzetközileg elismert kormány van uralmon, de csak külső segítséggel tartja fenn magát. A polgárháború 2014-ben robbant ki, amikor az „arab tavasz” folyományaként elűzték Száleh akkori elnököt. A jemeni polgárháborúban létrejött hatalmi vákuum lehetővé tette az al- Kaida nemzetközi terrorszervezet számára, hogy még jobban megvesse lábát az arab országban. Németországban több tízezer nem muzulmán menedékkérő szenvedhet elnyomást vallása miatt a többségében muzulmánok lakta szállásokon - figyelmeztettek civil szervezetek hétfőn. A Keleti Keresztény Egyházak Németországi Központi Tanácsa (ZOCD), a Nemzetközi Társaság az Emberi Jogokért (IGFM) és több más szervezet közösen tartott berlini tájékoztatóján kiemelték, hogy a keresztények, jazidik és más vallási kisebbségek tagjai állandó félelemben élnek a németországi menekültszállásokon, és a testi sértéstől a szexuális bűncselekményeken át a halálos fenyegetésig atrocitások széles skálájával szembesülnek nap mint nap. „Nem egyedi esetekről van szó, Garmischtól Hamburgig (az ország délkeleti sarkától az északnyugati sarkáig) egyetlen szállás sincsen, ahol nem történik ilyesmi” - idézték hírportál- ok Paulus Kurtot, a ZOCD menekültekkel foglalkozó munkacsoportjának vezetőjét. „Láttam családokat, amelyek a fenyegetettség miatt önként hazatértek” - tette hozzá. Kari Hafen, az IGFM német szekciójának ügyvezetője elmondta:'olyan esettel is találkoztak, hogy egy menekültszálláson látták viszont fogva tartóikat nők, akiket családtagjaik kiváltottak az Iszlám Állam terrorszervezet rabszolgaságából. A tájékoztatón bemutatták a hite miatt üldözött keresztényekért kiálló nemzetközi civil szervezet, az Open Doors felmérését, amely a németországi menekültszállásokon elhelyezett keresztények helyzetét tárja fel. A kutatásban 231 esetet dokumentáltak, az áldozatok arról számoltak be, hogy sértegetik és fenyegetik őket, és tett- legességet is el kell szenvedniük, ráadásul nemcsak a többi menekült, hanem a többnyire muszlim biztonsági őrök is gyötrik őket. A civil szervezetek szerint a kutatás csak a jéghegy csúcsát mutatja, becslésük alapján nagyjából 40 ezer ember lehet ilyen helyzetben. Az elnyomás megszüntetésére egy sor intézkedést követelnek, legfőképpen azt, hogy a hatóságok regisztrálják a menedékkérők vallását, és úgy helyezzék el őket, hogy kiegyenlített legyen a szállások lakóinak vallási összetétele.