Nógrád Megyei Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 101-125. szám)
2016-05-11 / 109. szám
2016. MÁJUS 11., SZERDA ö. O0GÜGQ0O30 Újabb titkokat rejtegethet Tutanhamon sírkamrája Régeszek csaptak össze vasárnap egy nemzetközi konferencián Egyiptomban arról az elméletről, hogy léteznek-e titkos, eddig feltáratlan kamrák Tutanhamon fáraó sírkamrájának falai mögött. Zahi Havasz világhírű egyiptológus elutasította az elképzelést. Nagy vitákat váltott ki régészkörökben Nicolas Reeves brit archeológus nemrégiben közzétett elmélete, miszerint további titkos, feltáratlan kamrák vannak Tutanhamon egyiptomi fáraó sírkamrájának falai mögött. A témáról vasárnap nemzetközi konferenciát tartottak Egyiptomban. Zahi Havasz világhírű egyiptológus, az ország volt műemlékvédelmi minisztere elutasította a brit tudós elméletét, amely azt feltételezi, hogy a feltáratlan kamrák Nofertiti királynő maradványait őrizhetik. Az ötletet az elmúlt hónapokban radarvizsgálatokkal próbálták igazolni. „Pályafutásom során Egyiptomban soha nem találkoztam egyetlen olyan felfedezéssel sem, amely radarvizsgálat eredménye” - hangoztatta Havasz, aki azt javasolta, hogy a radartechnológiát inkább olyan ismert sírok feltérképezésére kellene felhasználni, amelyekről köztudott, hogy vannak rejtett kamráik. Nicolas Reeves, megvédve elméletét, hangsúlyozta, hogy a radarvizsgálatok első eredményei szerint létezik két feltáratlan kamra, a sír nyugati és északi falai mögött fém és szerves anyag jelenlétét mutatták ki. „Keresem a bizonyítékot, amelyek azt igazolnák, hogy eredeti feltételezésem rossz. Semmilyen bizonyítékot nem találtam, amely ezt sugallná. Csak egyre több jelét találtam annak, hogy valami több van Tutanhamon sírjában” - fogalmazott a brit archeológus. Háled al-Anani egyiptomi műemlékvédelmi miniszter közölte, hogy a sír átvilágítása folytatódni fog a tudományos csoport javaslatai alapján, de fizikai feltárást addig nem fog engedélyezni, amíg száz százalékig nem bizonyos, hogy léteznek a kamrák. Nicholas Reeves 2015 nyarán rukkolt elő azzal, hogy Tutanhamon 1922-ben, a Királyok völgyében felfedezett sírkamrájának falait nagy felbontású digitális képalkotási eljárással megvizsgálva talált két befalazott és mindeddig észrevétlenül maradt átjárót, Radar helyett egy furat és endoszkóp is segíthetne amelyek egyike mögött egy raktár- helyiség, a másik mögött viszont szerinte Nofertiti sírja rejtőzhet. Nofertitiről DNS-vizsgálatok alapján egyes tudósok feltételezik, hogy ő volt Tutanhamon anyja. Más elméletek szerint viszont mostohaanyja volt. Az bizonyos, hogy Nofertiti volt Tutanhamon apjának, Ehnatonnák a főfelesége. Japán és amerikai szakértők novemberben és márciusban vizsgálták a sírt. A Vatanabe Hirokacu japán szakértő által márciusban bemutatott radarfelvételeken világosan kimutatták a két helyiséget és az egyelőre azonosításra váró anyagokat. Az amerikai szakértői vizsgálat eredményét még nem tették közzé. Nem csak a sírról van szó A 21. században már léteznek olyan, az orvosi technikából átvett endoszkópos megoldások, amelyek minimális roncsolás mellett képesek feltárni, hogy egy kőlap mögött valóban ott-e az az üreg, amelyet a radar csak bizonytalanul jelez. Zahi Havasz heves, már-már groteszk ellenállása valójában a saját szakmai hitelének lerombolásától való - amúgy irreális - félelem. Csak remélni lehet, hogy a rosszul értelmezett tekintély nem fosztja meg a világot egy újabb, csodálatos felfedezés esélyétől. (LMA) Olajat kerestek, mást találtak Titokzatos korallzátonyra bukkantak Brazíliában Hatalmas korallzátonyra bukkantak kőolajkutató szakemberek a napokban az Amazonas folyó torkolatának vidékén, a tengerfenék iszapos vizében. A csaknem ezer kilométer hosszan, több mint kilencezer négyzetkilométeren elterülő telep azért is különleges, mert a tudomány eddigi álláspontja szerint hasonló képződmények csak a rendkívül tiszta, sekély, háborítatlan és kifejezetten sós tengervízben jöhetnek létre. A most felfedezett korallzátony a zavaros, kevert sós és édes vízben tenyészik, ahová az AmazoKalapácsfejű tengeri őshüllő 242 millió éves maradványai kerültek elő Dél-Kínában. A leletet leíró tudósok szerint a krokodil méretű Atopodentatus növényevő volt. A bizarr őslény, amelynek koponyáját 2014-ben találták meg, a legrégibb ismert növényevő tengeri hüllő - mondta Olivier Rieppel, a chicagói Field Múzeum paleontológusa. Ma csak néhány, kihalás fenyegette tengeri hüllő él, amelyeket növényevőként ismerünk. A Science Advances című tudományos lap aktuális számában közölt tanulmány szerint az Atopodentatus nas a Föld legnagyobb vízhozamú folyójaként hatalmas meny- nyiségű hordalékot szállít. A telep létezésére a fentiek mellett azért sem gondoltak eddig a szakemberek, mert a korábbi elméletek szerint a hasonló zátonyokat szétszabdalják a naunicus - nevének jelentése egyedülálló, különös fogazatú - kalapács alakú pofájának vésőszerű fogaival kaparhatta ki az algát a kemény, víz alatti talajból. Ezután gyorsan kinyitotta a száját, hogy beszívja a növényegyobb, tengerbe ömlő folyók. Bár a tengerbiológusokat megdöbbentette a felfedezés, az üzleti élet képviselői nem jöttek lázba a bejelentéstől, a brazil kormány továbbra is olajkitermelő helynek tekinti a területet, amelyet folyamatosan értékesít. két, megszűrve a vizet két állkapcsa sűrű fogazatán keresztül. A 2,75 méter hosszú őshüllő Kína Jünnan tartományának sekély vizű tengereiben élt halak és más tengeri hüllők társaságában. Fiatal csillagokat figyelnek meg a NASA szakemberei, akik most egy olyan térséget azonosítottak a világűrben, Földünktől tízezer fényévnyire, amelyben szokatlanul sok ilyen égitest található. Az űrteleszkóp, amellyel a Pók csillagködöt tanulmányozták egy iskolai programhoz kapcsolódva, már évekkel ezelőtt meghibásodott, ezért csak korlátozottan használható. így olyan feladatokat kap, amelyek elvégzésére korábban nem volt elég ideje. Folyamatosan küldi vissza felvételeit az űrből a Spitzer űrtávcső, a csillagászati műszer üzemeltetője, az amerikai űrügynökség, vagyis a NASA a hétvégén tette közzé honlapján a Pók nevű csillagködről készült kiszínezett képet, amely képünkön világos, fluoreszcens zöld színben látható. A Spitzer űrtávcső küldetése szorosan kapcsolódik a Two Micron All Sky Survey, közkeletű rövidítéssel a 2MASS néven ismert programhoz, amelyben a szabad szemmel nem látható, infravörös tartományban mérik fel az adatokat. A Pók csillagköd hivatalos megnevezése IC 417, s a közvetlen közelében található társa és követője, egy méreteiben jelentősen kisebb objektum, az NGC 1931-es, amely azonban a most közzétett felvételen nem látható. A kettőt együtt úgy nevezik: A Pók és a Légy csillagköd. A csillagködök jellemzően porból, gázból és plazmából álló csillagközi felhők, ködfoltok. A jelenség megnevezése azért okoz olykor zavart, mert az űrkutatásban korábban minden hasonló mélységi objektumot csillagködnek hívtak - így a Tejútrendszeren kívüli galaxisokat is. Például épp ebből a félreértésből adódik, hogy máig is gyakran Androméda- ködnek nevezik - tévesen! - az Androméda-galaxist. A Pók csillagköd csaknem tízezer fényévnyire van a Földtől, a Szekeres csillagképben. A NASA tudósainak értékelése szerint ez most már - a beszerzett információk alapján - a világűrnek kétségkívül egy olyan része, ahol csillagok keletkeznek. Egyetemisták, tanárok és tudósok egy csoportja tavaly kezdte el megfigyelni ezt a térséget a kacifántos nevű NASA/IPAC Teacher Archive Research Program, vagyis a NITARP részeként. A Pók csillagköd térsége a Szekeres csillagképben az eredmények szerint egy valóságos csillagkeltető, illetve csillagóvoda, hiszen több nagyon fiatal égitestet figyeltek meg itt. A NASA által most közreadott felvétel jelentősége, hogy ezen több ilyen is pontosan azonosítható. A felvétel jobb oldalán a világűr fekete hátteréből jól megfigyelhetően kiemelkedik a csillagok egy csoportja. Fényük áthatol a szomszédos porfelhők rétegein, jellegzetes csíkokat rajzolva. A felvétel bal oldalán, a zöld alapszínben látható vöröses pontok is mind fiatal csillagok. Bizarr őshüllő maradványaira bukkantak • Az űrtávcső felvételén zöld színben látható a csillagköd, benne a fénylő pontok az új csillagok (Forrás: Nasa.gov) 0
