Nógrád Megyei Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 101-125. szám)

2016-05-11 / 109. szám

Célkeresztben az OEP átszervezése Bár a folyamat részletei még nem ismertek, egyelőre nem látni az egészségbiztosító integrálásának előnyeit Rácz Jenő szerint Nem csupán „pénzosztó” szerepet tölt be az Orszá­gos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), hiszen részt vesz az ellátásszer­vezésben, a döntés-előké­szítésben, és számos olyan feladatot lát el, amely speciális szaktu­dást igényel - mondta la­punknak Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség tudományos tanácsának elnöke, reagálva a hírre, amely szerint megszűnik az intézmény önállósága. Kockázatokkal jár és veszélyes az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) integrálása, és, bár a folyamat részleteiről még nem lehet pontos információt tudni, egyelőre nem látni a dön­tés előnyeit - mondta lapunknak Rácz Jenő, a Magyar Kórházszö­vétség (MKSZ) tudományos taná­csának elnöke. Ismert, előző hé­ten Lázár János Miniszterelnök­séget vezető miniszter kijelentet­te, megszületett a döntés az OEP Erőforrások Minisztériumába in­tegrálódik (Emmi). A tárcaveze­tő szerint a feladatok nagy része, például a természetbeni ellátá­sok kifizetése, az államkincstár­hoz kerül, az egyéb funkciók pe­dig egy vagy két lépésben a mi­nisztériumhoz. Jelezte azt is, an­nak ellenére, hogy a pénztár és a tárca több vezetője is aggályait fogalmazta meg az ügyben, „kompromisszum csak abban le­het, hogy milyen ütemben tör­ténjen az átszervezés”. A miniszterelnöknek is taná­csokat adó Rácz szerint azonban az OEP-nek nem csupán „pénz­osztó” szerepe van, részt vesz az ellátásszervezésben, a döntés­előkészítésben, és számos olyan feladatot lát el, amely „speciális szaktudást igényel”. Az intéz­mény ráadásul kifejezetten ha­tékonyan és stabilan működik, más kérdés, hogy a rendelkezé­sére álló források mennyisége elegendő volt-e, vagy sem. A múlt heti Kormányinfón Lázár beszélt arról is, a kórházfinanszírozás első lépés­ben az Emimhez kerül, ám van­nak olyan szakértők, akik azt ja­vasolják, hogy - költségvetési kérdésről lévén szó - ez a terület kerüljön a gazdasági minisztéri­umhoz. A döntés ellen az MKSZ elnöksége is tiltakozott, mond­ván, az OEP önállóságának meg­szüntetése „hosszú távon folya­matosan kárt okozó eredmény­nyel járna”. Ahogyan az állásfoglalás, úgy Rácz Jenő is kiemelte, hogy az integráció lényegében egy olyan évszázados tradíció megszünte­tését is jelentené, amely Magyar- ország társadalmi egészségbiz­tosítási rendszerét „messze ki­emelte a világ államainak sorá­ból”. A tudományos tanács elnö­ke megerősítette, az OEP intézményeiben nemzeti kincs­nek tekinthető tudás halmozó­dott fel, több, mint száz kórház fi­nanszírozásának évtizedes ta­pasztalataiból, ennek szétapró­zása pedig veszteséget hozna, különös tekintettel a nem pénz­tári funkciókra. Kiiktatják a hamis étrend-kiegészítőket Megkülönböztető emblémákat helyeznek el azokra a gyógyszertá­rakra, amelyek belépnek a veszélyes étrend-kiegészítők kiszűrését cél­zó rendszerbe - jelentette be az M1 -en Hankó Zoltán, a Magyar Gyógy­szerészi Kamara elnöke. Közölte, ezekben a patikákban garantálni tud­ják, hogy kizárólag olyan étrend-kiegészítőket forgalmaznak, ame­lyek a „gyártótól a kereskedőig teljesítik az önszabályozó rendszer kö­vetelményeit”, vagyis nem rossz minőségűek, nem hamisítottak. Kvótareferendum- Az Országgyűlés éfriendelte a népszavazást Ősz elején lehet népszavazás a kötelező beletelepítési kvóta ellen Visszapattantak az árak áprilisban Áprilisban kis mértékben emelkedtek az árak. Elemzői várakozásokkal szemben emelkedtek a fogyasztói árak áprilisban. Éves szinten 0,2, március­hoz képest 0,8 százalékos volt az inf­láció. Elemzők negatív adatra számítottak az éves adatban. Éves szinten legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak, az üzemanyagok ára viszont jelentős mértékben csökkent. Január-áprilisban átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához képest. Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az ada­tok ismertetésekor kiemelte: az üzemanyagok ára 4,3 százalékkal lett drágább egy hónap alatt, döntően ez az oka az infláció havi, illetve éves növekedésének is. Az élelmiszerek árának emel­kedése az idényáras élelmiszerek drágulásának tudható be - tette hozzá. Négyszázezer az átlagfizetés a közmédiánál Négyszázezer forint az átlagos fizetés a közmédiánál, míg a dolgozók átlag­prémiuma közel háromhavi bérnek fe­lel meg - írta keddi számában a Világ- gazdaság. Egy év alatt több mint tizedével csökkent a munkavállalók száma. Tavaly az első negyedév­ben még 2372 munkavállalója volt a közmédiá­nak, idén pedig már „csak” 2022-en dolgoztak az MTVA-ban, ahol az átlagos havi bér bruttó 439 ezer forint volt idén az első három hónapra vetít­ve - tájékoztatta a Világgazdaságot az MTVA. A bérköltség az első három hónapban 3,3 mil­liárd forint volt. Ennek 94 százalékát a belsősök kapták, és csupán 6 százalék jutott a külsősök­nek. A 200 millió forintos személyi jellegű kifi­zetéseknél is hasonló az arány. Elrendelte kedden az Országgyű­lés a kötelező betelepítési kvótá­ról szóló országos népszavazást, amelyet a kormány kezdeménye­zett. A parlament 136 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, 5 független képviselő nem voksa ellenében döntött a referendum elrendeléséről. A népszavazási kérdés úgy szól: „Akar- ja-e, hogy az Európai Unió az Országgyű­lés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyaror­szágra történő kötelező betelepítését?” A most elfogadott országgyűlési határo­zat arról is rendelkezik, hogy a népszava­zás lebonyolítására legfeljebb mintegy 4,9 milliárd forint fordítható. Az indoklás sze­rint ebből 500 millió forint a korábban a Nemzeti Választási Iroda rendelkezésére bocsátott forrásból biztosítható. A Kúria egy héttel ezelőtt utasította el a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítő határozata ellen benyújtott jogorvoslato­kat, ezzel lehetővé téve a népszavazást. Az Országgyűlés most hozott határozatá­val szemben 15 napon belül lehet az Al­kotmánybírósághoz fordulni, a testület­nek 30 napja van a panasz elbírálására. A népszavazás elrendeléséről szóló határo­zatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. Az országos népszavazást a köztársasági elnök tűzi ki 15 napon belül, úgy, hogy az a kitűzés napját követő hetvenedik és kilenc­venedik nap közé, és vasárnapra essen. Orbán Viktor miniszterelnök február 24-én jelentette be, hogy a kormány or­szágos népszavazást kezdeményez a kö­telező betelepítési kvótáról. Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter múlt héten azt mondta, előre­láthatólag szeptemberben vagy október első napjaiban lehet megtartani a refe­rendumot. A népszavazás szükségessé­gét a kormány azzal indokolta: Brüsszel' helyett csak a magyarok dönthetik el, hogy kivel akarnak egy országban élni. * * * A népszavazási kérdés a következő lesz: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Ország- gyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyaror­szágra történő kötelező betelepítését?” Újra lehet pályázni a Családbarát munkahely címre Hatodik alkalommal hir­deti meg az Emberi Erő­források Minisztériuma (Emmi) a Családbarát munkahely című pályáza­tot, amelyen az erkölcsi elismerés mellett legfel­jebb kétmillió forintos tá­mogatás is elnyerhető - közölte a minisztérium az MTI-vel. A közlemény szerint a kis-, kö­zép- és nagyvállalatok, valamint a költségvetési, közigazgatási szervek június 3-ig nyújthatják be jelentkezésüket. A pályáza­tok elbírálása során egyszerre értékelik a munkahelyek már meglévő és tervezett családba­rát intézkedéseit. Kiemelték, a díj az elismerés és a pénzbeni támogatás mellett kommunikációs értéket is képvi­sel, hiszen a cím egy évig tartó használati jogának elnyerése hozzájárul a nyertes vállalatok és szervezetek pozitív munkálta­tói arculatának kialakításához. Az Emmi hozzátette, hogy a pá­lyázat egyre népszerűbb, 2011 és 2015 között több mint ötszörösé­re nőtt a pályázók száma. A felhívás részletei a Család-, If­júság- és Népesedéspolitikai Inté­zet oldalán (http://www.ncsszi. hu/pályázatok/aktualis- palyazatok/ 157/news), valamint a kormányhu felületen érhetők el. HIRDETÉS átszervezéséről: az intézményt egy „magas beosztású szakértő” segítségével választják szét, így egy része a Magyar Államkincs­tárba, a másik pedig az Emberi

Next

/
Thumbnails
Contents