Nógrád Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 75-100. szám)

2016-04-01 / 75. szám

Békefenntartók erőszakoskodtak Szélesítik a Közép-afrikai Köztársaságban szolgálatot teljesített ENSZ-békefenntar­tókat érintő, szexuális bán­talmazásról szóló vádak ki­vizsgálását - közölte helyi idő szerint szerdán a világszer­vezet. New York. Stephane Dujarric ENSZ- szóvivő még hétfőn azt mondta, újabb esetekről értesült az ENSZ, amelyek­ben marokkói és burundi kéksisako­sokat vádolnak szexuális bűncselek' mények elkövetésével a Közép-afrikai Köztársaság területén. Az egyik sér­tett egy 14 éves lány. Szerdán az ENSZ sajtóirodája közölte, a világszervezet közép-afrikai missziója (MINUSCA) az afrikai ország Kemo tartományába utazott, hogy kivizsgálják a Burundi és Gabon által felállított kontingense­ket érintő, valamint a Sangaris elne­vezésű francia hadműveletben részt­vevő katonákra vonatkozó állításokat. Az ENSZ békefenntartóit több tu­catnyi szexuális bűncselekmény el­követésével vádolták meg a Közép-af­rikai Köztársaságban, ahol a MINUSCA 2014 szeptemberében vet­te át az Afrikai Unió feladatait. Fran­ciaország tavaly óta vizsgálja a kato­náival kapcsolatos eseteket. Jozef Rohác hallgatja az ítéletet a két évtizeddel ezelőtti Aranykéz utcai robbantás, valamint a Fenyő- és a Cinóber-gyilkosság összevont büntetőperének tárgyalásán a Fővárosi Törvényszék tárgyalótermében 2016. március 31-én. A szlovák állampolgárságú Jozef Rohácot életfogytiglani, Portik Tamást 13 év szabadságvesztésre ítélte minősített emberölés miatt a Fővárosi Törvényszék első fokon, nem jogerősen. Életfogytiglani ítélet gyilkossági ügyekben Energetikai együttműködés Washingtonnal Politikai kérdésekről és energiaipari együttműkö­désről is tárgyalt Wa­shingtonban Szijjártó Pé­ter külgazdasági és kül­ügyminiszter, aki a nuk­leáris biztonsági csúcsér­tekezletre érkezett, Orbán Viktor kormányfő vezette magyar delegáció tagja­ként tartózkodik az ame­rikai fővárosban. Washington. A delegáció tagja még Seszták Miklós, a nemzeti fejlesztési minisztérium irányí­tója, és Czukor József miniszter- elnöki főtanácsadó - közölte Szijjártó Péter az MTI-nek helyi idő szerint szerda éjjel adott nyi­latkozatában. A magyar diplomácia vezetője elmondta, hogy a szerda kora es­ti órákban két találkozót is tar­tott Washingtonban: a világ egyik legnagyobb ügyvédi irodá­ja, a Dentons globális igazgatójá­val, Joseph Andrewval elsősor­ban politikai kérdésekről tár­gyalt, majd az amerikai külügy­minisztérium energiaügyekért felelős különmegbízottjával, Amos Hochsteinnal egyeztetett a magyar-amerikai energetikai együttműködésről. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az energiaipari együttmű­ködés egyaránt kiemelt fontos­ságú a magyar és az amerikai diplomácia és gazdaság számá­ra. Az energiabiztonság kérdése Közép-Európában nem megol­dott, s ennek hiánya a térségben komoly biztonsági kockázatokat rejt magában - fűzte hozzá, hang­súlyozva, hogy a magyar-ameri­kai energetikai együttműködés­nek éppen ez az egyik kulcsa. A külgazdasági és külügymi­niszter értékelése szerint manap­ság Magyarország egyik fő gond­ja az, talál-e új útvonalakat a gáz­szállításhoz. Az amerikaiak ebben nyújtanak segédkezet. Szijjártó Péter elmondta: jelenleg a legjobb megoldás a horvát cseppfolyósítottgáz.-terminál (LNG- terminál) megépítése len­ne, s immár a horvátok is belátják, hogy ez takarékos megoldás. Rá­adásul, amerikai befektetők is ér­deklődnek a részvétel iránt. A hor­vátországi terminál - elhúzódó - megépítése a magyar álláspont szerint Horvátország, Magyaror­szág, az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti négyoldalú együttműködés keretében jól megvalósítható. Budapest egy ma­gyarországi összekapcsoló létesít­mény (interkonnektor) megépíté­séhez kér európai uniós részvételt - mondta el Szijjártó Péter, és leszö­gezte: az interkonnektor munkála­tait a magyar fél már el is végezte. A gázszállítások másik lehet­séges útvonalaként Szijjártó Pé­ter a bolgár-román-magyar- görög gázfolyosót említette, ám ehhez még - mint elmondta - interkonnektoros építkezés kell, mind a görög-bolgár, mind a bol­gár-román határon. A miniszter kitért az Északi és a Déli Áramlat földgázvezetékek ügyére is. Bántónak, Magyaror­szág számára sértőnek minősí­tette, hogy szerinte kettős mércét alkalmaznak: a Déli Áramlat (amelynek révén Magyarország más országokkal együtt orosz földgázt importált volna) az Eu­rópai Unió nyomására szűnt meg, pedig az (orosz földgázt Németországba szállító) Észa­ki Áramlatnak is ugyanazok a paraméterei, mint a Délinek. Magyarország és az Egyesült Államok érdekei az energiabiz­tonságot illetően kifejezetten egybeesnek - hangsúlyozta Szijjártó Péter. „Magyarország és az Egye­sült Államok gazdasági-védel­mi együttműködése nagyon jó, ám ugyanez nem mondható el a politikai együttműködésről, amely nemegyszer akadozik, de mi mindig elmondjuk ame­rikai partnereinknek a valós helyzetet” - fejtette ki Szijjártó Péter, aki csütörtökön mások mellett nagy iparvállalatok képviselőivel is találkozik az amerikai fővárosban. Elhunyt Kertész Imre Kertész Imre Nobel-díjas író. A felvétel 2005. november lS-án készült Budapesten, a Művé­szetek Palotájában, ahol az író felolvasást tar­tott Sorstalanság című regényéből Budapest. Életének 87. évé­ben hosszan, tartó súlyos be­tegség után elhunyt Kertész Imre. A Nobel-díjas írót 2016. március 31-én, hajnali 4 óra­kor budapesti otthonában érte a halál - tájékoztatta csütörtö­kön Nyáry Krisztián, a Magve­tő Könyvkiadó igazgatója az MTI-t. Kertész Im­re az elmúlt hóna­pokban betegen is részt vett az 1991- 2001 közötti naplóbejegyzés­eket tartalmazó A néző című utolsó könyve sajtó alá rendezésében. Kertész Imrét a Magvető Kiadó sa­ját halottjának te­kinti. Kertész Imre 1929. november 9-én született Bu­dapesten. 1944. június 30-án, ti­zennégy évesen Auschwitzba deportálták. Megjárta a buchenwaldi kon­centrációs tábort, majd a lá­gerek felszabadítása után, 1945-ben hazatért Magyaror­szágra. Sorstalanság című re­génye 1975-ben jelent meg, 2002-ben Nobel-díjjal tüntet­ték ki írói munkásságáért. Migránsok verekedtek a pireuszi kikötőben Durva verekedés tört ki afgán és szíriai migrán- sok között csütörtökre virradóra a görögországi Pireusz kikötőjében, töb­ben megsierültek - jelen­tette csütörtökön az Ana görög hírügynökség a ki­kötői rendőrségre hivat­kozva. Athén. Az összetűzést az váltot­ta ki, hogy egy afgán férfi egy szí­riai nőt molesztált. A kikötő egy része az éjjel csatatérré változott. Fiatal afgánok és szírek tucatjai csaptak össze, és dobálták kövek­kel egymást. Beverték azoknak a várótermeknek az ablakait is, amelyekben emberek aludtak. Ketten súlyosan megsérültek, többen könnyebb sérüléseket szenvedtek és orvosi ellátásra szo­rultak - jelentette egy görög televí­zió. Egy nőt sokkos állapotban vit­tek kórházba. Az összetűzéseknek a rendőrség vetett véget. A pireuszi kikötőben 5800 migráns táborozik, a várótermek­ben alszanak és a szabadban sáto­roznak. Nem fogadják el a görög hatóságok ajánlatát, hogy menje­nek befogadótáborokba. Sokan még mindig abban reményked­nek, hogy megnyitják előttük a kö­zép-európai országok határait, és attól félnek, hogy ha befogadó­táborokba mennek, „ottfelejtik” őket A táborokban uralkodó álla­potokat is bírálják. Egy nő például úgy nyilatkozott a Skai televízió­nak, hogy nem szívesen megy olyan táborba lakni, ahol skorpiók és kígyók vannak, mi ként azt a kö­zép-görögországi Lárisza városá­ban megtapasztalta. Görögországból március 9. óta nem tudnak továbbutazni a bal­káni államokba az érvényes úti ok­mányok és vízum nélkül érkezők. A török partokról az égei-ten- geri görög szigetekre tartó migránsáradat az Európai Bi­zottság keddi közleménye sze­rint a múlt héten alábbhagyott ugyan, de újabban ismét erős nö­vekedést mutat. Nukleáris biztonság Washington. A nukleáris biz­tonságról kezdődik ma kétna­pos csúcsértekezlet Washing­tonban, a találkozón ötvenhat ország állam- vagy kormányfő­je vesz részt, köztük Orbán Vik­tor miniszterelnök. Barack Obama amerikai elnök tanács­adója a konferenciával kapcso­latban hangsúlyozta, hogy a vi­lág kollektív biztonságának szempontjából a nukleáris ter­' rorizmus az egyik legnagyobb fenyegetés. A résztvevők a hagyományok szerint nemcsak az atomfegyve­rek elterjedésének megakadá­lyozásáról cserélnek eszméket és tapasztalatokat, hanem más témákról is, köztük gazdasági ügyekről, a klímavédelemről vagy az atomerőművek bizton­ságosságáról. Kétoldalú találko­zókat is terveznek. Ez a nukleáris biztonsággal foglalkozó negyedik csúcstalál­kozó. Az elsőt szintén Washing­tonban rendezték 2010-ben, azt 2012-ben a szöuli, majd 2014- ben a hágai atomcsúcs követte. Az első három konferencián ösz- szesen 260 nemzeti hatáskörben született intézkedést rendeltek el szerte a világon, és ezen lépé­sek csaknem háromnegyedét már megvalósították. Cseresznyevirágzás Japánban Látogatók sétálnak virágba borult cseresznyefaágak alatt egy tokiói parkban 2016. március 31-én.

Next

/
Thumbnails
Contents